Miután a Skalár-e az egydimenziós vektor?-ral már úgyis jól lejárattam magam, így bátorkodom előhozni egy másik gyermekkori nümükémet.
Például itt az a csoda, amit a nemrég fellelt Archimédeszi Palimpszesztben is megtaláltak, miszerint a(z azonos magasságú és átmérőjű) henger=gömb+kúp
Mindigis zavart, hogy milyen szépek lennének a képletek, ha az a fránya Pi pontosan három lenne, és
nem 3,14...
Elhülyéskedtem a kérdéssel, de a legtöbb, amit a fagyos közönyön kívül ki tudtam váltani vele, az a fagyos elutasítás volt.
Talán mert belekevertem a Jóistent is.
Oly módon, hogy a Jóisten nem a térdén hajlította meg a teret (Pi<3 lett volna), nem is az ujjával csettintve (Pi=3 maradt volna) hanem ajkaival pontosan kiszámítva cuppantott (Pi=3,14... lett), mikor teret teremtette.
(Az Élet Értelme: http://zorroaszter.nolblog.hu/archives/2012/06/03/Az_Elet_Ertelme/)
De talán itt az indexen vannak érzőbb szívű olvtársak is.
Tehát a végső kérdés (The Ultimate Question):
Létezhet-e olyan speciálisan horpadt nemeuklideszi tér, ahol a pi pont három?
És ha létezik, ez lenne minden geometria ősanyja?
Akkor a ti erőfeszítésetek első lépése az kellett volna legyen, hogy bizonyítjátok vagy megfelelő forrást hoztok arra, hogy amit én kérdezek, az KIZÁRÓLAG úgy értelmes kérdés, hogy a RIEMANN-GEOMETRIÁBAN lehetséges-e ilyesmi, mert az Euklideszin és a Riemannon kívül nincs más geometria, azokban a válasz pedig nem.
Az első két sor pontosan ezzel foglalkozott. Ha nem mondod meg, mit értesz "geometria" alatt, akkor nincs miről beszélni.
Nem mondtad meg, eddigi működésed alapján azért, mert nem érted, hogy ez nem valami abszolút dolog amit fel kellene fedezni, hanem axiómák által meghatározott valami.
Mivel nem mondtad meg, példákat hozott, negatívat és pozitívat is. Ha a Riemannt érted geometria alatt, akkor nem lehetséges, ha a Banach tér is befér a fogalmadba, akkor meg igen.
Ez nagyon részletes és világos válasz. Te meg nem értetted, és hőzöngtél és hisztizel most is. A saját ostobaságodat ünnepled.
Amikor azt altrelt (Általános Relativitáselmélet) megalkották, senkinek fogalmas se volt erről. Nem mértek, láttak, tapasztaltak semmi ilyesmit.
Az elején nagyon is mértek. Hogy indul a relativitás elmélet? Úgy, hogy KIMÉRTÉK, hogy a fénysebesség mindenhol ÁLLANDÓ, minden vonatkoztatási rendszertben. És éppen erre mondták azt, hogy "logikátlan, dehát mit tehetünk, ilyen a valóság, és a valóságot kell elfogadni". (Más kérdés, hogy hogyan tudták ezt kimérni, és hogy tényleg igaz-e).
A relativitás elmélet éppen hogy nem logikátlan axiómák sorozata, hanem az anyagi világ megfigyelése (megint: más kérdés, hogy helyes-e a megfigyelés), és az erre épült matematikai levezetés.
Amúgy meg, itt sem épitünk semmit. A relativitás elméletből nem jön ki, hogy hogy kell repülőt, házat, vagy félvezetőt épiteni. Olyanok jönnek ki belőle, mint hogy egy másik rendszerből a rudat és időt rövidebbnek látom, és a gravitációs hullámok. A gravitációs hullámokkal pedig nem csinálunk semmit, nem használjuk rádiózásra, vagy wi-fi-re, stb.
Van abban valami fantasztikusan röhejes, ahogy a politikai "vita?""kultúrá?"-ból ellesett módszerekkel próbáltok csatát nyerni. GYŐZNI!!! :o) GYŐZNI MINDEN ÁRON!!! :o)
Csúsztatásokkal, szelektív emlékezettel, rezzenéstelen szemmel képbekamuzással, minősítgetésekkel, cimborák összecsőditésével és össztüzével, sunyi kis többször használatos jolly joker trükkökkel mint "hisztizel", "ideges vagy" "fröcsögsz" stb. stb.
És a legröhejesebb az, hogy észre se veszitek, milyen elképesztően röhejesek vagytok mindezzel. Itt, egy tisztán matek kérdés topicjában.
Mint mikor a príma francia moziban a középkorból ideszalajtott herceg és a szolgája a XX. századi fürdőszobában a vécékagylóban mos kezet és arcot, és gőzük sincs, min vannak megütközve a háziak.
Nem tudok betelni veletek. Ennél viccesebbet elképzelni se lehet. Enélkül rég itt hagytam volna a Gondolatgyilkos Kommandótokat, szórakoztassátok egymást.
AZ ÉN KÉRDÉSEM AZONBAN VILÁGOS VOLT.
Ott fenn ordit a topiknyitó szövegében is, és a legelső kommentben is.
Abban világos mi a kérdésem:
Létezik-e olyan tér amiben a pi=3.0 a tér minden pontján minden körre?
Nincs kedvem megkeresni, melyik kommentemben, de azt is mondtam, hogy szerintem létezik, tehát ellentmondásmentes, mivel úgy tűnik, minden pontja megfeleltethető az euklideszi tér pontjainak.
De ez utóbbi nem érdekes. Mert engem nem a saját véleményem érdekel, hanem a másoké. Persze ebbe nem értetődik bele a ti véleményetek, mert az speciel továbbra sem érdekel.
A lényeg, hogy miközben a cimboráiddal falkában csaholtok, én remekül szórakozok rajtatok. És igen: restellem is magamat amiatt, hogy ez az érzés kicsit olyan, mint amikor a kisgyerekek bosszanják a kutyákat. Ami persze infantilizmus. DE NÉHA OLYAN JÓ!!!! :o) A való világban szégyelleném a kerítés rugdosásával bosszantani a kutyákat. De itt vagytok helyette ti.
A LÉNYEG:
Mi hiányzik?
Az, hogy mint említettem, ott olvasható fenn is az eredeti kérdésem.
Akkor a ti erőfeszítésetek első lépése az kellett volna legyen, hogy bizonyítjátok vagy megfelelő forrást hoztok arra, hogy amit én kérdezek, az KIZÁRÓLAG úgy értelmes kérdés, hogy a RIEMANN-GEOMETRIÁBAN lehetséges-e ilyesmi, mert az Euklideszin és a Riemannon kívül nincs más geometria, azokban a válasz pedig nem.
Nektek azonban ez a probléma meg sem fordult a fejetekben.
Azonban mint ismeretes, jó sok féle geometria létezik ezeken kívül is. Tehát nem csak a Euklideszi, Bolyai-Lobecsevszij és a Riemann. Ráadásul ezek bizonyos konkrét kérdéskörök körül szisztematikusan felépített rendszerek.
És szerintem a matematikusok ezzel nem állítják azt, hogy ellentmondásmentes geometria, tér más szisztéma körül nem létezhet.
Magyarán:
Riemannt és a 2pi*r - G*pi*r3/3 + O(r5) képletet és a többit feldughatjátok magatoknak.
MondhatNÁM !
De nem mondom, mert egyébként tisztelem Riemannt. :o)
Én sem neveznélek semmi szín alatt sem köcsögnek téged. Hiába illegeted magad itt előttünk. De látom, a 40-es IQ-d emlegetésével kizökkentettelek a kataton nyugalmadból. (Ugye "Akasztott ember házában ....") Ám ez nálad valószínűtlen, hogy az értelem pislákolásának a jele lenne. Inkább valamiféle reflex lehet. Azon, hogy egy mukkot sem értettél az alapkérdésből, azon persze egy pillanatra sem csudálkoztam mióta megláttam az első kommentedet. Szerintem próbálkozz először mondjuk a Micimackóval. De rajzfilmen, legfeljebb képregényben. Nehogy megerőltesd az iciri-piciri agyacskádat.
Maxtion olvtárs:
ha jól vettem ki a sunyi kis személyiségzavaros lelked rezdüléseit, akkor ő a te egyik nicket a ezer körül. Esetleg valamelyik cimborádé.
"Fröcsögés", stb.
Nagy vicc, amikor habzó szájjal fröcsögésről ordítozol.
megmutattam, hogy a párhuzamos világok elméletén belül létezhet ilyen geometria. persze ebben a modellben a sokaság egy elemén csak a kerület értelmezett, mert az átmérő a világok közötti utazást jelenti. (ennek módját persze nem adtam meg, de az elméletet ez nem korlátozza.)
ha lelkes amatőr vagy, mint egyik volt főnököm, akkor megtervezed külön 3 emeleteshez, 4 emeleteshez, 5 emeleteshez, nyolc emeleteshez, tíz emeleteshez. mindig teljesen az elejétől kezdve. az áramköröket is, a vezérlő kódot is. néha következetlenül, meg a korábbi hibákból sem tanulva. a szorgos munka látszatát keltve.
ha profi vagy, akkor egyetlen paramterezhető rendszert tervezel. ja de akkor meg kell határozni, hogy meddig bővíthető a rendszer. milyen sebességű elektronika kell hozzá, hogy a gyakorlatban előforduló paraméter tartományban működőképes legyen.
"Tudomásul vesszük, hogy csak modellezni tudjuk a valóságot. Az axiómákat úgy választjuk meg, hogy az erre épülő modell minél pontosabban írja le a valóságot."
a mérnökeim fejében lévő modell (ha ők nem is nevezik modellnek) nem teljesen matematikai alapú.
"Egy fizikai mennyiség méréssel nyerhető értékei megegyeznek a hozzárendelt operátor valamely sajátértékével."
ez a mérés definíciójából következik.
mert olyan mérőeszközt készítünk, ami ennek az elvárásnak megfelelő eredményt adja.
vedd figyelembe, hogy a mérőeszköz és a vizsgált rendszer között energiacsere van.
olyan mérőeszközt egyelőre nem tudunk készíteni, ami mértékinvariáns mennyiséget mérne. pedig állítólag a rendszer állapotát az írja le, egy tetszőleges fázisfaktortól eltekintve.
"Például ha két dolog külön-külön egyenlő egy harmadikkal, akkor azok egymással is egyenlők."
legyen adott három ember. ha az első kettő tegeződik egyással, meg a második kettő is, ebből még nem következik, hogy az első a harmadikkal is tegeződik. de ez nem a formális logika alapján működik.
"Ennek előfeltétele szakkifejezések sokaságának jelentését megismerni, és memorizálni."
na ez az, amit bizonyos kollégák kicsit lazán vesznek.
főnök megkapta a diplomáját 40 évvel ezelőtt, és mélységesen hiszi, hogy neki bizony már nem kell tanulnia. az új dolgokra kitalál szakkifejezéseket, használja őket, de nem definiálja pontosan. időnként nem is következetes, mert egyszer így értelmezi, máskor meg úgy.
"Nem értem, hogy miért csinálnánk bármit is, ami nem logikus/nem érthető."
nem csak a formális logika létezik.
egy régi vicc szerint a katonáknak csináltak egy szuperszámítógépet. a tábornok feltette a gépnek az első kérdést: bombázzuk az ellenség repterét, vagy színleljünk visszavonulást? a gép eldöntendőnek vette a kérdést, és szimplán azt válaszolta: igen. a tábornok dühösen kérdezett vissza: igen, de mi? a gép rövid szünet után közölte: igen, uram.
de egyesek beérik egy ilyesfajta kvázi definícióval: az elektron az valami, aminek ilyen és ilyen tulajdonságai vannak.
az új fizikában kifejtettem, hogy szerintem még azt sem tudjuk, hogy mi a tömeg és az elektromos töltés. hát ettől még iszugyi is kiborult. de ő sem tudja megmondani, hogy mi az elektromos töltés, csak felteszi/elfogadja, hogy van ilyen.
mérnökeim is szoktak próbálkozni csúsztatással meg retorikával. azon az alapon, hogy a főnöknek mindig igaza van. neki nem kell érteni hozzá, akkor is igaza van, én pedig csináljam meg. sajnos a matematikát és a formális logikát nem lehet megerőszakolni. például legutóbb azt akarták, hogy egy olyan paraméterrel számoljak, amit nem adtak meg. sem a program készítésénél, sem a telepítésénel, sem pedig a napi használat során. mert azt következtessem ki egy másik, szintén meg nem adott paraméterből. sírjak vagy röhögjek? vannak objektív helyzetek, amikor a retorika hatástalan. nagyjából mint xerxes idején a tenger megkorbácsolása.
