A jelenlegi modern fizika több mint 100 éves. Ma már inkább gátja, mint segítője a tudomány fejlődésnek. Szükség van tehát egy új fizikára. De milyen is lesz ez az új fizika? Erre keressük a választ.
A jövő fizikáját a valós tényekre kell alapozni. Tényleges megfigyelésekre, valóban elvégzett kísérletekre. És persze az értelmes, logikus gondolkodásra.
Nem pedig a soha el nem végzett gondolatkísérletekre, kitalált feketelyukakra, féreglyukakra, időgépekre, ősrobbanásra, táguló világegyetemre, párhuzamos világokra és hasonló butaságokra, amelyek csak a tudománytalan fantáziálás "gyümölcsei".
Egyszóval vissza kell térni a valóság talajára a "modern" fizikának nevezett értelmetlen fantáziavilágból.
A tudomány eredményeit lehet úgy prezentálni, hogy ez van, ezt kell szeretni. De lehet úgy is, hogy eszi, nem eszi, nem kap mást. Mindig a fősodor érdekeinek megfelelően, hiszen aki bent van, az nem akar kint lenni, ha vihar tombol odakint. :)
A fényre vonatkozó hivatalos elmélet is, és a gravitációs elmélet is hibás, így teljesen érthető, hogy a gravitációnak a fényre gyakorolt hatása is egy zavaros elképzelésen alapul.
Ebből a zavaros elméletből születtek a feketelyukak, a féreglyukak, a fehérlyukak, az időutazás a féreglyukon át, és az összes "tudományos" butító film, mint amilyen Morgan Freeman féle filmsorozat is.
"Mivel a fényre vonatkozó elmélet is, és a gravitációs elmélet is hibás, így teljesen érthető, hogy a gravitációnak a fényre gyakorolt hatása is egy zavaros elképzelésen alapul, ami szintén nem állja meg a helyét. "
Lássuk, mi ez a zavaros elmélet!
A történet még Newtonnál indul. Őnála a fény apró fényatomokból állt, amelyek tömeggel rendelkeztek. Amikor a fénysugár egy nagy tömegű égitest mellett halad el, akkor az égitest erős gravitációs hatása eltéríti a tömeggel rendelkező fényatomokat, vagyis a fénysugár pályája elhajlik.
Mindez igaz lenne, ha a fény apró fényatomokból állna. De a fény hullám, amelyet számtalan kísérlet igazol. Mivel a hullámnak nincs tömege, a gravitációs erő nem hat rá, így a gravitációs erő nem térítheti el. Vagyis Newton magyarázata semmiképpen sem lehet helyes.
Einstein ezt a hibás magyarázatot vette át, de megtoldotta azzal, hogy a téridő-görbület miatt kétszer akkora lesz az eltérítés, mint amennyi Newton képletéből adódna. (hogy miért éppen kétszer annyi, azt senki sem tudja megmondani.)
Vagyis Einstein valójában Newton hibás képletét használja, csak megszorozta kettővel. Ez a zavaros magyarázat az alapja a mai fényelhajlási számításoknak.
Mi ezzel a probléma?
- Newton képlete eleve hibás, mert tömeggel rendelkező részecskékkel számolt
- Téridő görbület nem létezik (Ezt már maga Einstein is elismerte)
- Senki sem tudja, hogy a két teljesen különböző magyarázatból miért éppen ugyanakkora eltérülés adódik
- Ezeken kívül Einsteinnek még volt egy harmadik magyarázata is, (a gr. mező és a gyorsulás egyenértékűsége), ami szintén hibás.
Ez a kesze-kusza magyarázat az egész "modern" fizikában is kuriózum, pedig abban van jónéhány zagyva gondolat. Ebből az össze-vissza okoskodásból születtek pl. a feketelyukak.
A helyzet pedig az, hogy az előbb említett magyarázatok egyike sem állja meg a helyét. A fényhullámok eltérülését valójában a gravitációs mező inhomogenitása okozza. Sokan a mai fizikusok közül már így számolnak. De elmélet még nincs mögötte. Az elméleti magyarázatot a Szuperfizika adja meg.
Az egyik a kettős természetű fényről szóló téves elmélet, a másik a hibás alapokon álló gravitációs elmélet, amely a misztikus téridő-görbülettel magyarázza az anyagvonzást.
Mivel a fényre vonatkozó elmélet is, és a gravitációs elmélet is hibás, így teljesen érthető, hogy a gravitációnak a fényre gyakorolt hatása is egy zavaros elképzelésen alapul, ami szintén nem állja meg a helyét.
Ezen a téren óriási kiaknázatlan lehetőségei vannak a tudománynak, amelyet az új Szuperfizika fog helyre tenni. Ennek alapelvei:
- A vonzó hatás (gravitáció) az anyag elválaszthatatlan tulajdonsága, amely a testeken túlnyúló gravitációs mező közvetítésével működik.
- A fény tiszta hullám, fotonok nincsenek. De nem folyamatos hullám, hanem szakaszos.
Ezekkel a feltevésekkel tökéletesen megmagyarázható az összes fénnyel kapcsolatos jelenség, és végre feltárul a gravitáció működése, és a gravitációnak a fényre gyakorolt hatásmechanizmusa.
Ez a felismerés az, amely fel fogja ébreszteni a fizikát, amely 100 év óta mély álmát alussza.
Forradalmi változások jönnek a fizikában, de ennek láthatóan nem örülnek a mai haldokló fizika haszonélvezői.
