Saját fügémből készítettem, bokron terem egész nyáron. Nem foglalkoztam vele milyen fajta, 13 éve vettem a lakhelyem közelében egy kertészetben, jó bő termő, 30 cm-nél nem volt nagyobb. Most hatalmas.
Semmilyen korlátozást nem alkalmazok nála a gyökérzeten, a mellette, felette álló hatalmas fűzfám sem zavarja és a füge sem "őt".
Esetenként metszeni akkor szoktam, ha néhány vessző útban van nekem a mozgásban. De terebélyesedik rendesen amúgy.
Azt írja, hogy a fügétől függ mennyi cukor kell bele. Megvallom már nem tudom mennyit tettem bele, de nem hiszem, hogy túl sokat, de finom édes lett.
Utánanéztem ennek a fügefajtának ezeken a linkeken. Néhány érdekesség róla:
"As it has a thin skin and deteriorated shortly after picking it is only sold in areas where it grows, which is a shame, as it is very sweet and tasty, just like the cultivated variety. In fact it is so closely related to the more common fig that it is sometimes called Ficus pseudocarica. It is, however a little smaller than cultivated figs but generally grows around villages on wasteland and in fields. It flowers between March and April and the fruits ripen between mid-June and mid-July."
Bár nagyon édes és finom, csak a szedési helyhez közel szokták árulni, mivel vékony héja miatt gyorsan romlik. Június-július közepétől érik.
"The ripe fruit has a slightly astringent taste but this can be removed by soaking the fruit in water for a short time before consuming them. The astringency is due to the sap layer under the skin."
A gyümölcsnek kissé fanyar íze van, amitől viszont meg lehet szabadulni, ha fogyasztás előtt rövid ideig vízbe áztatják.
"If you suffer from piles remove the seeds from the fruit and soak the seeds in water overnight. In the morning eat the seeds and drink the water."
Akinek aranyere van, az ha kiszedi a magokat és egy éjszakára beáztatja őket, reggel ha megeszi és a vizet megissza csökkennek a panaszai.
Érdekesnek találom viszont ezt a "Pakisztáni vadfüge" néven futtatott fajtát. 2000 méter felett nő a hegyekben, ez a Kékestetőnek kb. kétszerese. Csak jó fagytűrést említ, pedig itt lenne igazán érdekes, hogy az kb. mennyi.
Igazából van alapja a kétejeidnek. Több sebből is erősen vérzik a dolog. Egyrészt Mo-n nem zajlott olyan füge nemesítés ami eredményt is hozott volna. Először Keszthelyen próbálkoztak vele, még a II. Világháború után Jeszenszky Árpád vezetésével, pontosan akkor mikor az árkos citrom termesztéssel kísérletezgettek. Sajnos ha jól tudom, akkor leállt a munka pénz hiányában, vagy egyéb tényező miatt.
A másik az, hogy a képek sem egyeznek. A rózsaszín füge a képen a dmkert Signora nevű fügéje, a többi kép meg azt hiszem Babits, vagy Török Barna lehet. Tehát már a képek is félrevezetőek. A télállóság pedig a másik dolog.
Összességében szerintem az illető csak egy jól eladható fügét akart, és átnevezett egy fajtát, amihez párosított egy nevet.....
Megnéztem a receptet. A cukor nem volt sok, beleraktad az ajánlott mennyiséget? A teába, ásványvízbe is mindig reszelek gyömbért, valószínű, hogy a lekvárból sem fogom kihagyni:-) Milyen fügéből készítetted a lekvárt?
Xenil, most már a jó...on is árulják a "Szahara" nevű, magyar nemesítésű fögét, tudsz róla valamit? Állítólag -18 fok és rózsaszínűre érik...azért vannak kételyeim, mert a "kecskeméti" füge -20 fokkal szerepel.
Egyébként a kiültetett és a fal melletti dézsás fügéim megkarcolva az ágakat zöldek, azaz túlélték eddig a telet.
Hát ha nem lehetett a sebkezelő, akkor kizárásos alapon azt nem szerette, hogy megáztattam Dithan oldatban. (mármint a dugvány két végét is, ahol a növénybe is be tudott menni a gombaölő)
Nekem is jobban tetszik, de ha választani kellene akkor ezt választanám. Igazából ezek a képek nem reprezentatívak, sokkal sötétebb a levélnyele ennek a fajtának, majd a nyáron teszek fel róla képet.
Nekem ilyen van. (Nem mintha le akarnám zárni vele.) Mivelhogy sok dugványozásról készült képet láttam már, nem is jutott eszembe rátenni. Másfajta növények dugványozásánál sem tapasztaltam hogy használták volna, oltáskor viszont annál inkább.
Igen.150 db volt kis cserepekbe szétrakva.Szelektálás lett volna a cél.Kint lettek télen hagyva,teljesen elfagytak,gyökérröl se hajtottak ki,volt mellettük pár cserép török magból kelt "rendes" füge,ezeknek semmi bajuk nem lett.
Szia. Igen hasonlít rá. De ez (bp-i) valahogy máshogy növekszik, felfelé törő, nyílegyenes szártagokkal és nyáron a levelei egészen nagyok voltak. Egyébként nem gond ha nem terem, mert nagyon szép díszítőértéke van (lesz) a kertben. Én is próbáltam amúgy Iránból kérni dugványnak való vesszőt, de nem sikerült embert találnom, aki küldene.
Akkor már inkább keress rá a Negretta-ra gyönyörű lombozata van és terem is, emellett korai. Nekem van egy kis növényem, az idén már akart teremni de túl későn, remélhetőleg jövőre már megtudom mutatni, hogy milyen...
