" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Rengeteg nálunk egyenesben nem alkalmazható tanulsága van a filmnek, de rendkívül érdekes és gondolatébresztő. Amin motoz az agyam, a mikroklíma megteremtésének kérdése és a talaj vízháztartásának szabályozása.
olyan kérdésem lenne, hogy akinek van "issai" kopaszkivije és "hawyard/tomuri" -ja, legyen szíves mondja már meg hogy az kopasz mennyire vízigényes? A szőrősök azok nagyon szeretik a vizet, de ez elmondható a az issai-ra is?
A december végi lehűlés mértékének/időtartamának ismeretében érthetetlen, hogyan maradhattak a hegyen ezek a kényes lágyszárúak "alig megcsípett", nem teljesen elfagyott állapotban.
Az OBI-ban Hollandiában szelektált kivit árulnak. Nyilván nálunk északabbra is próbálkoznak olyannal, ami bírja a klímájukat. Lehet, hogy ottani termelékre is érdemes rákeresni. A kopasz Julia nagy méretei és egyéb adottságai felettébb vonzóak.:)))
Ha már ismét kivizünk, akkor egy idevágó téma. A héten keresgéltem kivi ügyben új fajták után, mint ahogy azt tudjátok nem túl kedvezdő a kertem fekvése a kivknek, így hát abból élek ami van. A minikivik jöhetnek csak számításba. Az idén szereztem Issai-t én is az oázisból, de csak tavasszal fogom kiültetni. Termett is egy pár szemet, és nagyon finom volt valahol a köszméte, és a boltikivi között volt az ízvilága.
Az előző napokban ahogy neteztem találtam egy új fajta minikivit a Julia-t.
A gyümölcse dupla akkor mint az issaié, teljesen önporzó, és a télállósága is megegyezik vele. Az ára eléggé vegyes kezdve a 16 eurótól a 40-ig. Szerintem nagyon jó fajta azoknak, akiknek csak a minikivi maradt.
A másik fajta a Zakarpacie egy interspecifikus hibrid az arguta és deliciosa között. Lengyel fajta szőrös gyümölcsel, 75-80 grammos gyümölcssúllyal. Teljesen önporzó. Állítólag a minkivivel megegyező fagytűréssel. Egy-két helyen kolomiktának írják, így ráírtam arra a lengyel oldalra ahol megtaláltam, de még nem kaptam visszajelzést. Az egyik német oldalon azt írják, hogy a képek a lengyelektől származnak (itt szőrös gyümölcsű) , tehát valószínűsíthető, hogy a képek erről a fajtáról vannak.
Az OBI-ban vettem antinidia deliciosa 'issai'-t, 15-20 centire visszametszve, már fásodva vmikor múlt tél végén. Ebből meg nem mondom, hány éves . Nagyobb cserépbe tettem, karóztam, a nyár folyamán felfutott vagy 2 és fél métert és az egyik termett vagy 10 szemet, minden virág megtermékenyült. A másik tövet később szereztem be, az csak 1-2-virágot, illetve termést hozott. Idén előkészítem a helyét, és kiültetem.
Van Jennym is kettő, - az is öntermékeny -, eddig még nem sokra vitte, hiába a vödörnyi cserép, várja a kiültetést.
Egy további kérdés: Többször tapasztaltam, hogy egy kertnek lehet mikroklímája. Folytattok-e ilyen irányú kísérletezéseket, és ha igen, milyen módon és eredménnyel?
Én tervezem, de még nem került sorra. Néha lehet találkozni palánta hirdetéssel, meg magot is lehet szerezni. De nem mindegy, melyiket akarod a két fő fajta közül, jelentős különbségek vannak köztük.
