Viszont ha ez vigasztal, itt biztosan tobben vannak, akik emelik kalapjukat a sorozatos felreinformalas ellenere is kitarto szoptatasod elott :)
Borzaszto stresszes lehet azok velemenye ellenere folytatni valamit, aminek helyessegerol ugyan meg vagy gyozodve, akiktol a "leghasznalhatobb" tanacsot kellene kapnod.
Én azt szeretném, ha legalább azokat az anyukákat ne macerálnák, akik akarnak és tudnak szoptatni. 5 hónapos kisfiamat kizárólag szoptatom. Mindig volt elég tejem, mert ha egy kicsit csökkent, gyakrabban szoptattam, és egy nap alatt visszajött a szükséges mennyiség.
Teszem mindezt a védőnő, a gyerekorvos és az anyósom folyamatos nyomása ellenére, akik állandóan cumit, tápszert vagy krumplifőzeléket dugnának szerencsétlen kölyök szájába. Ha bármilyen apró probléma felmerült pl. az alvással kapcsolatban, beteg volt, bukott, kevés vagy sok volt a széklete, vagy akármi, rögtön azzal jöttek, hogy kevés a tej és pótoljam.
Máskor meg az volt a baj, hogy túl sokat hízik a kisbabám, inkább itassam vízzel, teával.
Úgyhogy sajnos pont azoktól nem fogadok el szoptatási tanácsot, akiknek ebben a leginkább a segítségemre kellene lenniük.
Na és akkor mi van, ha nyúlik, feltalálták már a hypersuuuuuuuper alakformáló cicitokot :))
Épp ma reggel láttam futtomban Sorbertnét valami szépségversenyen :)) asszem mi nem pályázunk ilyesmire.
Szopival kapcsolatban: túl elvakult mostanság mindenki a baromi természetes dolgok irányában. Hát, én azt gondolom, mindenki a saját magának megfelelő dolgokat válassza, legyen az csak anyatej, csak tápszer, vagy vegyes.
Speciel az én lányom másfél évig szopizott, de akkoriban (92) még azt mondták, hat héttől almalé 1-2 kávéskanálnyi, aztán almapüré, stb. Most meg harcosan hat hónapig csak tej...
Aztán újabb 10 év múlva ki tudja.. Szóval a most hat hetes fiam csak szopizik, de ha majd úgy érzem, akkor kap mellé gyümit is keveset.
Tanács helyett én inkább többféle véleményt hallgatnék meg, aztán döntenék magam.
Nem lehet rosszul dönteni, szvsz. Fő a szeretetteli gyengéd nevelés.
WoD
aki kicsit unja a Ksimama magazin gátmetszéstelen csakszoptató cikkeit.
Ilyenböl nagyon sok van, pedig állitólag a nyúlásveszély nem is a szoptatástól van, hanem már a terhesség alatti mellnövekedéstöl. De javitsatok ki, ha tévedek, mert tapasztalatom nincs a témában.
Én is ismerek olyat, aki a csak anyatejes babáját háromhónaposan egyik napról a másikra csak tápszerre állította át, mert a gyereknek fájt a hasa az anyatejtől. A doki kifejtette neki, hogy ez azért van, mert a gyerek bélbolyhai nem elég érettek az anyatejre. Ja, de a tápszertől nagy feje lesz (hogy ezt honnan vette az passz!), tehát 2 hét múlva már főzeléket evett a gyerek.
SZerintem ezek a nagyon szomorú esetek :(
"A nok 99%-a tud/na szoptatni. Minden 100 nobol 1 keptelen erre, kulonfele okok miatt. A maradek 99-bol 49 nem szoptat fel evig, ameddig a WHO/gyerekorvosok tanacsoljak. [MERT A GYEREKNEK JOBB AZ ANYATEJ MINT A TAPSZER.] A miertek kbozoek, de nem szoptatnak. Pedig szoptathatnanak, ami jobb lenne a babajuknak es vegso soron nekik is."
Már bemásoltam ennek egy részét idézet gyanánt. Hogy ez miért bántó? Mert ítéletet alkot. Tekintsük általánosságban a dolgokat. Azt gondolom, hogy pl a netre írkáló, a netet olvasó anyukák 99%-a tisztában van a szoptatás, az anyatej fontosságával. Abban is hiszek, hogy mindent megtesznek ezért. Lásd az általad is említett példákat Angi, gyümi. Az ő esetükben végigolvastad a küzdelmüket. Ezáltal amikor leírod ezt a mondatot, melléírod, hogy ők kivételek. Annak tűnnek, mert ismered az okokat, a miérteket. Ennek köszönhetően nem tudod azt mondani, hogy "de nem szoptatnak. Pedig szoptathatnanak". És itt van a probléma lényege. Ugyanezt a mondatot meglátásom szerint az anyukák egy jó részére nem lehet ráhúzni, nem szabad prejudikálva ilyen kijelentést tenni. Igazad van, hogy vannak olyanok is, akik nagy valószínűséggel NEM TETTEK MEG mindent. De azok nagy része szerintem vagy tesz az egészre nagy ívben, vagy a valódi lehetőségek hiányoztak ahhoz, hogy megtegye a maximumot.
Remélem világos a különbség. Én azt szeretném, és más fórumokon hosszas beszélgetéssel, érvelésekkel sikerült elérni, hogy ezeket az árnyalásbeli különbségeket figyelembevegyék. Bár én nem tudtam sokáig szoptatni, de a környezetemben lévő ismerős anyukák rendszeresen kértek és kérnek tőlem tanácsot ez ügyben, a homeopátiás szerekről, teákról, fejésről stb. POnt azért mert sok mindent átéltem meg tudom őket érteni, és át tudom érezni a gondjaikat. És őszintén örülök, ha nekik tovább sikerül.
Szükség van szoptatás és anyatejpárti kampányra, csak nem mindegy hogyan és milyen eszközökkel. Az anyetejnek van számos olyan jó tulajdonsága, amit érdemes kiemelni. De nem biztos, hogy ezt csak úgy lehet megtenni, hogy közben minden mást a földbedöngölünk. NEm kel feltétlenül ilyen mértékű összehasonlításokat végezni. Hogy egy életből vett példával jellemezzem. Ki az az ember, aki hosszú távon elviseli, amikor összehasonlítják másokkal, hogy mindig csak azt hallja a másik miben és mennyiben jobb nála. Hogy pl. Pistike mennyivel jobban tanul, mint a te gyereked, akiről te tudod, hogy valóban sokat küzd és megtesz mindent, csak esetleg nincsenek olyan képességei.
Már bocs, de azt hiszem, hogy az első időkben való kialvatlanság is az anyaság része! Tökjó, hogy már leírtad, hogy azért lett tápi, mert elfogyott a tejed, mert ebből a mostani hsz-odból azt gondolhatnánk, hogy kényelemből adtad fel a szoptatást. És tudod, hányan teszik ezt?! Ők nem az 1%-ba tartoznak, hanem a többi 49-be! Megszülnek egy gyereket és pár hét múlva elválasztják, mert a saját kényelmük fontosabb! Ez tényleg vérlázító.
bocs, hogy a partvonalról beledumálok, de most olvastam el az utolsó negyvenet, és asszem van megfontolásra érdemes hozzászólnivalóm a témához. ha az előzőekben volt ilyenről szó, akkor bocsika. Aki a kezdőben olvasta rövidebb esszéimet átugorhat, tudja miről lesz szó...:-)))
ildike2002-nek maximálisan igazat adok. Hozzátéve, hogy ne vegye magára senki nem szoptató polgártársnő azt az inget, ami nem neki van szánva, bár belátom a lelkiismeretfurdalás nálam is játszott ilyesmit anno. A nőknek az a bizonyos akárhányszázaléka aki tudna szoptatni és nem, azoknak nagy része FÉLREINFORMÁLTSÁGBÓL, INFORMÁCIÓHIÁNYBÓL nem szoptat, és NEM MERT NEM AKAR. (olyan is van aki belefárad az aggódásba). És még egy fontos dolog: a tápszerező mamák (gyerekorvosok) azt hiszik, hogy a gyerek érdekében cselekszenek. tehát jóindulatúak.
négy db gyerekem van. közülük a negyedik most múlt 11 hónapos, főleg szopik, imád szopizni, (már tudja mondani hogy cici :-)))
Az első három gyerekem NEM szopizott ennyi ideig. Első 3 hó. 2. hat hét, 3. 5 hó.
Tehát azt hiszem van rálátásom az anyatej és a tápszer témára is.
Nem vagyok egy bőtejű alkat, de szerencsémre mindegyik gyerkőcnél beindult a tejem még a kh-ban, elsőnél a kézi fejést is megtanultam a kh-ban.
1. gyerek: jött a csecsemősnővér, a védőnő és a gyerekorvos (és bevallom elolvastam az anyák könyvét is, de akkoriban babaújság nemigen volt) háromóránként, egy mell, fejés...nem szaporodott az istennek sem a tej, hát így szépen tápszerpótlás kellett, ami után nem kellett neki a cici (és lehet, hogy nem lenne inzulinra szoruló cukros hatéves kora óta, ha szopik kicsit tovább) -játszótéren a szoptató mamák szemrehányó tekintetét éreztem a hátamon :-))) emiatt meg voltam sértődve
2. gyerek majdnem ue,. dokibácsi szerint kevés a 8 dkg hízás egy hét alatt, tápszert ír+ megspékelve a 72 éves dédivel, aki úgy döntött, hogy 3x is férjhez megy, és megszökött a szüleimtől. Egyhétig nem találtuk, tej alapadt, tápszer, tehéntej (tápszert rendszeresen kihányta) Ő fogyatékos lett (nem az anyatej hiánya miatt, de a másfél éves koráig tartó hörghurutokat, tüdőgyuszikat megúsztuk volna)
3. majdnem sikerült!!! Dédimama, (aki nemazonos az előzővel, aki közben eltemette eztet a férjet is, akit isten nyugosztaljon) elmondja hogyan szoptattak ők parasztasszonyok évekig. (amikor nyikkan, nagyon gyakran, szinte mindig két mellből, éjjel együttalvás, szopi) bejött, de támogatás (jelen internet, vagy kismama újság barátnő stb)hiányában egy igénynövekedésnél meginogtam, drnéni pedig készenlétben állt a tápszerrecepttel...passz.
4. na mostan rákészültem!!! kismama újság több évfolyamán átrágtam magam, két évig szoptató kolléganő telefonszáma a közelben, meg a kezdők az indexen, ja és a pampers füzet amit a kórházban adtak. (adtak ott mást is, ilyen háromóránként egy cicis félreinformációt tartalmazó újságot is.) csecsemősök hozták a limonádét, nekem meg folyton ott lógott a csecsen a gyerek. Szüleés után azonnal nem volt cicin, de ahogy levittek az osztályra kiköveteltem magamhoz, oszt hajrá! Sajnos a délpestiben csak fél roomingin van, éjszaka elvitték, de utolsó éjszaka velem volt, mert azt hitték, rotavírusa van, véres hasmenése volt, és karanténba lettünk rakva a szobában - na itt is, csecsemősnővér: teáztassam sokat. Szerencsére már volt tejem (3,nap) és le se raktam szinte a mellről. És minden peluscserénél szebb lett a kaki (már elnézést) egy nap alatt rendbejött a tejemtől!!! Ennél szebb meggyőzés nem kell az anyatej mellett. (tenyésztés "-" lett, szülészorvosunk mondta, hogy utánunk másik nagysúlyú babánál is előfordult ez ott.)Éjszaka akkor már együtt aludtunk a kórházban, szopott amikor kért. Azóta is együtt aluszunk, akkor szopik amikor eszébe jut. Kialudott vagyok teljesen, bárhol tudunk enni, velem van a "beépített" cumisüveg. (Mindehhez persze egy olyan 1000%-ig normális férj is kell, amilyen nekem van, ezt dicsekvésképpen mondom)
remélem nem kavartam vihart a biliben. Aszondom ne legyen a múlt miatt lelkiismeretfurdalása egyetlen nem szoptató mamának sem, a körülmények áldozatai voltunk vagyunk sokszor, de higgyétek el, hogy MEGFELELŐ SEGÍTSÉGGEL tényleg sokkal többen tudnának szoptatni!! (Piglet: az LLL-t nem ismerem így telefonon, csak a honlapjukat, de talán érdemes lenne szólni nekik, hogy gyakorlati tanács kellene, hátha okulnak)
Piglet, tennel nekem egy oriasi szivesseget, ha kiolloznad a hsz-eimbol, hol bantottam konkretan valakit. En egy erzekeny ember vagyok es tenyleg nem szeretek masokat megbantani. Ez termeszetesen neha elofordul es akkor igyekszem onkritikat gyakorolni, de most nem ertem, hol voltam "kemeny". Ott kezdve, hogy senkirol nem volt szo itt eddig konkretan, nehanyan (Alice, te, szasenyka) hoztatok a sajat negativ elmenyeiteket, masok (Mut, en) a pozitivokat es megint masok csak beneztek, pedig pl Angi lehetne nagyon keseru ezugyben (is) de nem erzi magat erintve, mint ahogy nincs is, o az 1%, aki MINDENT megtett, meg azon is tul, aztan feladta a lehetetlent es kesz. Vagy gyumi, aki szinten a kivetel kategoria, az emberi faj nem ikrekre van kalibralva. Es szvsz az o lelkeben is beke van, legyen is, az ember annyit tesz amennyit tud. Annyit viszont meg kell/ene tennie.
:-) köszi de semmi gubanc nincsen bennem, csakhogy nem én vagyok egyedül a világon, én fontosnak tartom a szoptatást, fontosnak tartom, hoyg ebben támogassunk midnenkit. De fontosnak tartanám, hogy empátiával tegyék, tegyük. Ha egy emberrel ezt meg tudom értetni, akkor nagyon soknak tudok valójában segíteni. Azért írkálok neked, mert a te és a hozzád hasonlók hozzáállásának a lágyításával sokkal!!! jobb eredményeket lehetne elérni. Az erőszakos híttérítés soha nem vezetett jó eredméynre.
Ezen dolgoznod kellene egy kicsit, mert a feldolgozatlan gubancok visszautnek. Ha van ket szep/okos/kedves/jofej gyereked, akkor MOST miert akkora gond hogy mi volt evekkel ezelott? Felnottek igy is, tehat akkora kudarc azert nem volt.
Komolyan nem bantani akarlak, de felek, hogy barmit olvasol az idike nick alatt, az lesz neked, ugyhogy abbahagyom a lelki tamasz szerepet, szvsz a gubancok nem jok. Aztan persze azt csinalsz amit jonak latsz. :)
Lehet, hogy számszakilag jogos az 50%, de a maradék 49% mögött emberek vannak. Az LLL rosszul választja meg a célcsoportját, ott támad, ahol nem kéne, és ott nicnsen, ahol szükség lenne rájuk.
Akkor annak éltem meg. Mert az LLL ezt próbálta elhitetni velem.
És nem kívánom ezt az érzést senkinek sem. Az első gyerek után csináltam én ennél nehezebbet is ezügyben, de addigra már nem zavartak az ilyen jellegű kijelentések, meg "tények".
En egy szoval nem utaltam a kettotok viszonyara, te viszont ezt minden harmadik hsz-edben kihangsulyozod. En eddig, ebben a topikban legalabbis az anyatej fizikai elonyeirol szolo meggyozodesemet irtam le. Az anya-gyerek viszony egy plusz, de azt el tudom kepzelni, hogy a tapszeres uveg sem ronthat el onmagaban egy jo viszonyt.
Az meg hogy en kit miert sajnalok, hadd maradjon a maganugyem. Mar bocs :)
Figyelj piglet, en nem adtam tanacsot neked, engem nem kellene egy kalap ala venned senkivel. Itt, ezen a topikon nem az a kerdes, hogy Julikanak konkretan mi a problemaja, ergo tenyekrol tudunk csak beszelgetni altalanossagban.
Nem szokasom lealazni, ha valaki kerdez vagy tanacsot ker.
A tobbi 99 tudna szoptatni. De csak 50 szoptat. Ezek tenyek. A tenyek miert sertoek???
Nem a tények sértőek, hanem a tálalásuk...
Mi van, ha valaki úgy érzi, hogy nem elég a teje? Dörgöljük az orra alá a tényeket? Ez segít? Hát szvsz nem.
A felhozott példáid meg igen sokszor sántítanak... Több olyan ismerősöm is van, akiknek a szó szoros értelmében elapadt a tejük, amikor megjött az első vérzésük. Nem igénynövekedés és elbizonytalanodás volt a háttérben, hanem a hormonjaik.
És van olyan is, mint én, akinek minden szülése után 6 héttel megjött, és mégis szoptatott. Sokáig.
Engem sem szoptatott az anyukám, de ő volt az, aki annyira de annyira izgult azon, hogy nekem legyen tejem, hogy szabályosan megható volt. Pedig tudtam, hogy neki nem ment, kicsi korom óta állandóan téma volt. Nekem meg eszembe sem jutott, hogy én ne tudnék. Ennyit az anyai rossz példáról.
"A miertek kbozoek, de nem szoptatnak. Pedig szoptathatnanak, ami jobb lenne a babajuknak es vegso soron nekik is. "
A miértek nem érdekelnek sem téged, sem az LLL-t. Sajnos. Csak ítélkeznek a magasságokból. Amúgy LLL, hát anno hívtam én őket a lányomnál totális kétségbeesésembe, amit kaptam az nem segítség volt, hanem leginkább kioktatás. Mondták a magukét, én meg mondtam, hogy igen ezt is kipróbáltam, igen azt is kipróbáltam stb-stb. Ők meg fújták, hogy de félévig muszáj, és igény szerint, és az anyatej így meg úgy. Én meg mondtam, igen tudom, azért hívtam fel őket, mert én is fontosnak tartom. De az nemjutott az eszükbe, hogy egy aprócska empátiát tanúsítva az irányomban legalább megpróbáljon megérteni és vigasztalni. Hát azóta nem bírom őket. Mert az elvakultságuk határtalan. Így pedig nem lehet tanácsot adni és segíteni igazán. Ahhoz kéne némi alázat és tisztelet a segítségkérők irányába.
A szazbol egy azt jelenti, hogy az az egy nem tud szoptatni, mert valami ritka szervi baja van. Vagy a babanak van. Vagy osszeferhetetlenek. A tobbi 99 tudna szoptatni. De csak 50 szoptat. Ezek tenyek. A tenyek miert sertoek???
(kezdem unni magamat :))) azt hiszem eljott a pont, hogy feladom)
