" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Még azt lehet olyanokkal, amit sötétedésig nem tudsz begyűjteni, hogy kiterítesz egy fertőzött területre nejlont, aztán másnap alatta és rajta begyűjtöd. Lehet, hogy a kettévágás környezetbarát, csak épp képtelen vagyok rá.
Igazad lehet. Valahol téves információt olvastam. 50-600 tojást rakhat. http://gazigazito.hu/?modul=oldal&tartalom=483766 Jaj nekünk, ha a tavalyi hatalmas populáció és tojásai nem tizedelődnek meg. A leírásba még az is belefér, hogy egy életciklus alatt nehéz is megtizedelni őket. Továbbá azt is olvastam, ha már magvetés után kezded irtani őket, késő, mert feleszi a magot is. Nálam tavaly rengeteg mindent letarolt veteményesben. Emellé jöttek a pockok, és egyéb kártevők, a rengeteg csapadék, kevés nap. Azt olvastam, hogy élelmes angol gazdák kacsákat adnak bérbe a csigák megtizedelésére. A tévében egyszer egy nő arról beszélt, hogy minden alkonyatkor begyűjti, és a csirkéknek adja őket. Nem győzi gyűjteni. Érdemes lehet a kertben olyan zavartalan fészket kialakítani, ahol a sünök megtelepedhetnek, mert ők pusztítják. A szakirodalom beszámol a csigairtás teljes skálájáról. A leghumánusabb és környezettudatos, ha kiviszed őket az erdőszélre. Ez a rendszeres "csigatúra" elég vicces. A kávézaccot kipróbáltam, rövid hatású. Betettem nejlonzacskóba őket, bekötöttem a száját, és mentek a kukába. Jó büdösek és macerás. Jött a sózás, az brutális, amit elviekben ellenzek, de gyorsabb munka. A másik véglet, amiről olvastam, és amire nem vagyok képes - el tudom képzelni, mekkora felhalmozódott indulat kell hozzá - ollóval kettévágni. A csigaport veteményesben nem ajánlják, eleve eléggé ellensége vagyok a vegyszereknek.
Nálam nemcsak cenisek vannak, hanem tíz centisek is. Abból is hirtelen ránézésre is minimum három féle (vörös, fekete világosbarna), összességében biztos van minimum 6-8 féle is. Amúgy Jó neked, hogy nálad csak értetlenek vannak. Azt enyémek röhögnek a rögök alatt. Mondanám, hogy a markukba, de az csak akkor következik, ha ennyire nem lesz gátja a kertemben az evolúciójuknak.
Biztos, hogy van szaglásuk. Minden bomló növényi maradványt, döglött egeret, szart, macskakaját ellepnek, igazából ezeket jobban szeretik, mint a friss növényeket, pár különösen finom növényt leszámítva. Csak túl sokan voltak, bőven jutott az élő növényekre is belőlök.
A hagyma és a fokhagyma nem tartja vissza őket. Nálunk tavaly soha nem látott mennyiségű spanyolcsiga volt, a legtöbbet a vöröshagyma szárairól szedtem össze. A fokhagymát nem ették, míg nem kezdett el leszáradni, de az ágyásban ott is voltak.
Nekem egyetlen módszernek a napi kétszeri begyűjtés tűnt. Szerencsére a spanyolok este hamarabb előjönnek, és reggel tobább kint vannak, mint a honos meztelencsigák, így elég jól össze lehet szedni, nem kell megvárni a teljes sötétedést.
A büdöske igen messziről is bevonzza a csigát. van ezeknek szaglásuk? Ahová ültetünk arrafelé vonulnak, viszont nem mind arra mászik, a közeli finomságot sem kímélik.
A nyáron mivel folyamatosan esett, deszkákat raktam a sorok közé nem csak hogy bemehessek a növények közé, hanem hogy naponta kiszedjem a deszka alól a csigákat. Ezzel is lehet gyéríteni.
A petpalack magában semmit nem ér, hisz a csiga 1m magas kis asztalra is felmegy. Arra tettem ládában nevelt spenótot, megtalálta.
évek óta védem paprikáimat a kártevőktől pet palackkal, alsó felső rész levágva, kb8-10 cm-re a földbe süllyesztve, föld fölött is kb ugyan ennyi. Tavaly mégis megtalálták a paprika levelét is termését is . sörcsapdával és kézi begyüjtéssel volt némi sikerem, de nem voltam elégedett, mos megpróbálok (valahol olvastam) hagymát fokhagymát dugdosni melléjük , hátha ez visszatartja őket. A szomszédom sóval próbálkozott , de nem sok sikerrel..... a büdöskét is próbáltam, végül is azon gyűltek össze legtöbben így tudtam mit kell kidobni a csirkéknek. Volt egy olyan érzésem, hogy miután a fóliából a büdöskét kidobtam kevesebben lettek,,,, lehet hogy azzal vonzottam oda őket.
Tyúkjaim kinn legelnek ösztől s eleinte lelkesen ették a ezeket a ronda nem szégyenlős csigákat, de mostanában ha odadomom akkor sem lelkesdnek érte. Mindenesetre sokat megettek eddig is. Bizonyára akkor a petéket is eszik?
Kaptam két törpe tyúkot --jampi és "normális" kereszteződése, azok pedig nem is látom mit csigetnek olyan szorgalmasan apró gaz magokat s mindent.
Átvillant az agyamon hogy mire lehet számítani ha hagyjuk, azóta is a megoldáson töprengek.
A nyári monszunesőnek köszönhetően nálunk soha nem látott mennyiségű házatlan csiga lett. A kis veteményes megóvására még keresem a megoldást, de a paw banánok és a kis datolyaszilva védelmére már van ötletem.
1., Nagy átmérőjű- 2 l-es flakonok tetejét-alját levágom, így hengereket kapok. Ezeket körbe tekerem öntapadós rézszalaggal, majd ráhúzom a kis csemetékre, az aljukat pedig belenyomom a földbe.
2., Árgus szemekkel figyelem a fórumot, hátha kapok ennél jobb ötletet.
A csiga nyáron is ráér, de nem hiszem, hogy télen szaporodna. Tápláléka sincs, az anyagcseréje és a mozgása még önmagához képest is nagyon lelassul.
"A házatlan csigák egy ill. kétnemzedékűek, a nemzedékek összefolynak a fejlődési stádiumok klímafüggősége és a hosszú tojásrakási időszak miatt. A legnagyobb mennyiségű tojást nyár végén, ősszel rakják a talaj felső rétegébe, levelek alá, a talaj felszínére. A meszes burokban lévő petékből közvetlenül, átalakulás nélkül fejlődnek ki a fiatal csigák."
nálunk itt Vasban is volt tartós mínusz, talán kis időkre mínusz 10 is, de pár napja a farakás tetejéről levett akác didgeridoo alapanyag kérge alatt centis kis hazai meztelen csigusz nézett rám értetlenül. )))
Tudtok arról valamit, hogy egy házatlancsiga mínusz hány fokot nem bír ki? A nedvességnek persze örül. A telelés alatt szaporodik - ráér -, így aki nem nyuvasztotta meg a hadaik egy részét tél előtt, szembenézhet a szaporulattal.
Ebben a bolond időben, amikor több növény már megindult, aztán jött a hideg, az eddigiek alapján szerintetek mire lehet számítani?
Az elmúlt év nagy rákfenéje a 13/14-es enyhe telet átélő sok kártevő volt. Attól tartok, idén se lesz másképp, és akkor megint nem merem majd a féltett cserepeseimet kiültetni. Mit gondoltok a dolgok alakulásáról ilyen szempontból?
Valószínűleg ennél azért árnyaltabb lesz a helyzet.
Mi itt nagyon szerencsésen vészeltük át az utolsó "fordulót", sok esővel, nem megmaradó hószállingózással. Ennek megfelelően ma is csak ilyen csúnya tavaszias képeket tudtam csinálni a gyönyörű téliesek helyett. (Az utóbbiakról örökre lemondanék.)
A januárra nem panaszkodhatunk, még az ilyen csukás állóvizeken is horgászhattunk, amint ma délután is tettük.
Elvirágzóban a mogyoró már az ártéren is, a bodza hajtása pedig egészen fejlett. (Persze ez még nem a tavasz jele, legfeljebb reménye.)
Tanacsot szeretnek kerno Onoktol Tamarillo, Cassabanan termesztesben. Tamarillo facskank kontenerben van, jelenleg futott szobaban. Elso termeseit az osszel hozta, melyek most ertek be. Viragot azota is hozott, de nem kotottek be, lehulltak, igy azota nem hozott termest. Kerdezni szeretnem, hogy ez a teli idoszak vegett van e, vagy esetleg beteg lenne a facska? Sok levelet eldobott, de folyamatos novekedesben van. Kerem osszak meg velem a tapasztalaikat. Koszonom!
Masik kerdesem az lenne, hogy termesztett e itt valaki mar Cassabanant? Rendeltem magokat csehorszagbol, viszont erdekelne, hogy mekkora tamasztekot epitsek a novenynek, hiszen kuszik-maszik... :))
Hidegben a darazsak dermedtek, még nyári éjjel is, télen pedig a királynő kivételével - úgy tudom - elpusztulnak. Nálam egyszer egész nyáron a földbe építkeztek, hordták ki a sarat. Csak a lyuk szája volt vagy 5 cm. Télen tettem rá egy piszok nagy rögöt. Amíg aktívak, esetleg kidolgozták volna magukat. Amik a következő évben előjöttek volna onnan, a kikelt darazsak.
Igaziból én először azt a forrást vettem alapul, kissé korlátozott a német tudásom, de azért megértem. Lehet, hogy tévedtem a méretet illetően, de máshol is írnak ekkora méretet nem csak azon az oldalon a youtube-on van fenn egy videó, ahol ezt a fajtát is említik, ha valaki beszéli a nyelvet, kérem fordítsa le, hogy pontosan mit is mond a fajtáról. Így lehet, hogy ki is derül, hogy pontosan milyen tulajdonságokkal bír, mert ha jól hallom az úr a nemesítője ennek a fajtának.
https://www.youtube.com/watch?v=gmrYEy64Dyg
A másik pedig ami érdekelne az a következő: Az előző években volt egy Pécsi fórumtárs akinél megjelent a blastophaga, azóta nem jelentkezett a fórumon szeretném megkérdezni, hogy valaki tartja még vele a kapcsolatot, vagy tudja hogy mi lett a darazsakkal? Nagyon érdekelne most a téma, mert ha minden igaz hideg helyen még a darazsak is áttelelnek.
Teljes az izgalom, felütötte a fejét az első vadcitrommagból sarjadó növényke az ültetésből. 15 fok alatt tartottam hetekig. Most melegbe és fényre vittem mind, vége a böjtös időknek, jöhet a hedonizmus.
Túllocsolni nem kell a kopaszt, amíg cserépben van, ne tocsogjon, kicsit szikkadjon meg a földje két öntözés között. Ha a levelei kornyadnak, lehet, hogy tápozni kell. Kiültetve pedig ahogy dukál. Nem szereti a rossz vízelvezetésű talajt, de a vizet igen. Ahol a szőlő boldog, ott a kivi is.
