Vajon miért nincs a kajszinak külön topikja? Hisz' se nem szilva, se nem őszibarack. Ellenben a kedvenc gyümölcsöm gyerekkorom óta, amikor először magyar kajszit kóstoltam... no meg a lekvár, pálinka, ki mit szeret.
A szilvák nagy többsége jó barátságban van a kajszival. Akkor van gond, ha az alany gyenge növekedésű és a nemes rávastagszik /vastagabb lesz, mint az alany/ Persze sok okos dolgot találtak már ki. Ilyen lehetőség: gyenge növekedésű alany....szemzés gyökérnyakba....törzsnevelés erősebb növekedésű szilvával ....Törzsbe oltás, szemzés kb. 60-70 cm magasságban.
Milyen kajszit? Kurezia, Frisson, Clarina. Hogy abból a néhány ezer fajtából néhányat említsek.
Kérdezel még a gutaütés kórokozóiról. Ezek elsősorban sebzésen és rovarszúráson át hatolnak be a növénybe. Hol? Bárhol, a növény epidermiszén át. Vannak kórokozók, melyek ősszel a gyökérzet irányába mozognak, míg tavasztól, ahogy melegszik az idő a csúcsi rész irányába törekszenek.
Védekezés, megelőzés - szerintem az őszi törzs meszelés oltott mésszel és az őszi és tavaszi lemosó permetezés. Természetesen ez sem ad tökéletes védelmet, de növeli a siker lehetőségét.
A Lady nagyon érzékeny levélfoltosságra, illata szinte nincs. A Farbaly érés közelében nagyon érzékeny a permetszerekre, valamint hajlamos a szálasodásra (kis terhelésnél is).
sziasztok! ladycot milord és farbaly fajtákról van vkinek vmi információja vagy tapasztalata? kérem aki ismeri ezeket a fajtákat mindenképpen írjon nagy segítség lenne köszönöm.
A kajszi kifejezetten érzékeny azokra a kórokozókra, melyek a "gutaütés nevezetű" megbetegedést okozzák. A szilva tűrőképessége viszont sokkal jobb. Ebből következik, hogy mennél nagyobb részt tesz ki a szilva az oltvány szervezetében, annál nagyobb toleranciával bír az említett betegséggel szemben is.
Szia!Köszönöm én is a tapasztalatok megosztását! Azt írod,hogy a Farely teljesen kiment. Milyen alanyon volt, és meddig bírták? Csak azért kérdezem, mert most rendeltem belőle. Ennek fényében nem tudom, érdemes_e.
Köszönöm a részletes és hasznos ismertetést a Frissonról. Mindig érdeklődve olvasom a fajták bemutatásáról szóló elemzéseidet. Nekem sokat segítenek ezek az írások.
A gutaütéssel kapcsolatban meg tudná valaki azt mondani,hogy ha a mirabolán alanyon magasan szemzik a nemeset akkor miért kisebb az esély a fa pusztulására, mint ha alacsonyan szemeznék,oltanák?
Ezt olvastam egy cikkben, amit persze most nem találok.
Na igen, ezek nincsenek sehol leírva. Persze termőtájon és alanyon is múlhat. Mostanában pl. vadkajszi alanyt nem igazán látok árudában.
A házikertben más az optimum mint piacra termelni. Gondolom a nemesítés inkább az utóbbi vonalat szolgálja ki: piacos legyen, színes, nagy.
A göncire én írtam, hogy "lisztes" lehet, de már máshol is láttam említve, mint túlérett (!) állapotban jelentkező dolgot. A ceglédi óriásnál ilyet sose éreztem. Én szoktam a hullott gönci barackot is enni, ilyenkor tényleg mát lehet túlérett is. Lekváron nem jön át. Nekem gönci/magyar sosem volt "rostos/szálkás". A ceglédi esetében nem feltétlenül aggódnék a porzó (ültetés) miatt, ha van a szomszédban kajszi. Majd szorgos rovarok megoldják.
Ami miatt igazából most írtam, hogy most jöttem pálinka főzdéből, ahol faggattam a mestert a kajszikról. Azt mondta, szerinte a ceglédi óriás átlagos pálinkát ad, a gönci/magyar kifejezetten jót, a bergeron meg egy külön ízvilág. Ha valakinek a pálesz is szempont :) Persze minden vélemény szubjektív.
Kiskertben az is szempont, hogy ne egyszerre érjen.
Csillaghegyen most volt kuresia is, meg többféle óriás: pl. ceglédi és ligeti óriás, szegedi mammut. Én ananászt vettem tegnap, mert az sajnos kiment tavasszal, mielőtt még termett volna.
Bergarouge-ról mi a szakértők véleménye? Elhaladt fölötte az idő (pl. van pirosabb) vagy még érdemes kipróbálni?
Most pedig néhány szó az aktuális kérdésről. A legfontosabb a Gönci, nem lesz kásás, vagy fojtós ha megfelelő mennyiségű vizet kap.
Ma már elengedhetetlen az öntözés, akár kiskertről, akár üzemi ültetvényről van szó, ha a gyümölcsünket fajtajellegesen szeretnénk szedni és a fákat jó kondiban akarjuk tartani.
A Kulcsszó a folyamatos vizellátottságról szól. EZ nem egyenlő azzal, hogy állandóan öntözünk, hanem a talaj vizkészletéhez és a fák vizhasználatának megfelelően. Ezt lehet mérni egyszerű vagy bonyolultabb műszerekkel, de néhány szezon alatt, ki is lehet tapasztalni a termőhelyünknek megfelelően.
Volt már szó róla, ha aszály van, éréskor nemhogy tovább hizik a gyümölcs, hanem egyenesen csökkenhet a tömege is, mert a fa "visszalopja", igy nem csak a minőség, de a gazdaságosság is nagyon fontos szempont.
Egyébként a Gönci, ha ezeket megkapja és még egészséges, akkor teljes érésben van leve, nem is kevés, amellett hogy tömött a húsa. Mivel gyorsan puhul, a piacon ilyet nyilván nem kapunk, mert mire eljutunk a megfelelő érettségig, akkor már egyáltalán nem szállitható. Ebből kifolyólag a házikertek és kisebb telepitések egy nélkülözhetetlen fajtája, a nagy ültetvényekből szépen ki fog kopni. Lekvárnak, még mindig ez az egyik legjobb, pálinkának már több a lehetőség.
A Frissonról volt már szó, több izben. Tudjuk hogy kiváló a gyümölcse, annyira hogy ezt is szinte f----ig lehet enni, alig lehet abbahagyni. Van illata, aromája is. AZ izvilága kissé hasonlit a MK-hoz, igy könnyen szerethető, elfogadható fajta. SZoktam volt mondani, hogy a Frisson az érési idejének a Kuresiája.
A fagytűrése kimagasló, bőven az első tizben van. Nem kell neki porzó, későn is virágzik, viszonylag koncentráltan, nem kell sokáig fújkálni. A monilia érzékenysége átlagos.
Termékenysége is kimagasló, rügy hátán rügy van.
A hátrányairól viszont nem volt szó, pedig vannak sajnos bőven.
Már közepes terhelésnél, a gyümölcsei kontrasztosan érnek. EMiatt ránézésre nem túl tetszetős. Ez is viszonylag gyorsan puhul (fogyasztóként én a gyorsan puhulókat kedvelem, mig termelőként, ez nem túl jó dolog), tht ha ki kell ládázni és sok van, akkor jelentős lesz a féloldalasan zöldes gyümölcsök aránya a ládában.
Nagyon érzékeny a virusra. Ha megkapja, a lombján alig, de a gyümölcsén nagyon látszik, kivül is. Nagy részét féléretten el is szórja, gyenge minőséggel. Ott vannak mellette az egészséges fák, igy van összehasonlitási alap.
Ha nagy a gyümölcsterhelés, akkor szálasodhat (ez csak a lekvárnál nagy baj). Nagyon pontosan kell kialakitani a fán a terhelést és akkor ez a gond nem lesz. AZ egy tévhit, hogy a szálasodás öntözéssel megelőzhető.
Pusztulnak a fái. AZ oka rejtély. Nálam annyira halandóak, mint a Bergeron, az ültetéskori mennyiségnek, már csak a fele található meg.
AZ idei évben volt eddig a legtöbb fapusztulásom. Következtetéseket nem nagyon lehet levonni, hisz néhány fajtából egy- egy fa adta meg magát, szinte véletlenszerűen.
Viszont két kiugró eredményem van, az egyik a Farely ( az összes fa meghalt), a másik pedig a Frisson, ezt nem győzöm pótolni. Még nyár végén is volt haldokló fa, nemrég húztuk ki.
Mindezen hibái ellenére is fenntartom az állományát, mert a gyümölcse feledteti a hibáit.
Volt szó a szálasodásra. Mint emlitettem, az öntözés nem oldja meg, esetleg mérsékelheti az arányt.
SZintén tévhit, hogy ha ledaráljuk a gyüm,ölcsöt, akkor megszűnik a jelenség.
Nem fog. Ezek elemi rostok, melyek a kocsány felőli részen kindulva a gyümölcshúsban vannak. Emészthetetlen, rághatatlan, mechanikailag nem feldolgozható, a Jam-et, lekvárt élvezhetetlenné teszi.
A most forgalomban lévő fajták 15-20%-a ilyen. Van ami évjáratonként hajlamos, van ami mindig, kis terhelés mellett is.
Igy, ha valaki telepiteni kiván, jól gondolja meg elsőzör milyen célt kiván vele kielégiteni.
Kérdezném a gazdákat, hogy öntözéssel hogyan álltok? Én 2 napig öntöztem a fáim, mert brutálisan száraz volt a föld, és nem lett volna jó, ha télen száradtak volna ki a fák.
Végül 3 maradt a rostán: gönci, ceglédi óriás és a frisson. A ceglédi friss fogyasztásra a vélemények alapján nagyon jó lenne, de félek, hogy érzékeny lesz a fa. A göncinél a kásásodás nem tetszik. A frissonról is jókat olvastam, csak nem tudom, ízben hogy viszonyul hozzájuk (édesebb, aromásabb, zamatosabb-e vagy pont az ellenkezője).
Köszi a válaszokat! A végig kóstolás nem rossz ötlet, de arról már lemaradtunk. Illetve azért nem lenne olyan egyszerű, gondolom többször is vissza kéne menni érési idő függvényében. Kérdés, hogy adott fajtát találunk-e, ha megtetszik valami és pár hét elteltével is nehéz lenne visszaemlékezni milyen volt a másik. Igazából ennyire nem szerettük volna túlgondolni, valami friss fogyasztásra, a közösség véleménye alapján nagyon finomnak tartott fajtát gondoltunk venni :) Akár a régiek közül, akár valami újabb fajtából.
Holnap elültetem a frissen beszerzett Ceglédi zamatost.Nagyon kíváncsi vagyok,mennyire jó fajta ez az új nemesítésű kajszi.
Egy erőteljes oltványt választottam és csak itthon vettem észre, hogy elég ferde a törzse. Kénytelen leszek kicsit csalni, és a gyökeret nem teljesen függőlegesen beültetni annak érdekében, hogy egyenesebb legyen a törzse. Olyan nagy a ferdesége, hogy szerintem karózással, kötözgetéssel nem lehet kiegyenesíteni.
Igyekszek majd beszámolni ezzel az új fajtával kapcsolatos tapasztalataimról.
Mondjuk egy adott időben ugyan végig lehet kóstolni a fajtákat, csak nem lesznek egyszerre "ideális" érettségi állapotban. :)
Én próbálkozom az új fajtákkal, de még mindig a ceglédi óriás a kedvencem: középkorai, aromás, lédús, nem köt túl. A gönci se rossz, főleg lekvárnak. Ezek közt kb. 2 hét van érésben. Moniliára mindkettő érzékeny, főleg a ceglédi. Plusz fagyra is. De monilia elleni permetezést nem nagyon lehet megúszni. Ezer ft körüli áron már megkaphatók barkácsáruházakban, vagy 2000 Ft körül faiskolákban jobb minőségben. Persze nem ördögtől való drágább fajtákat venni, mert hosszabb távú befektetés. Én most úgy érzem, az új fajták inkább a külsőségről szólnak (szín), jó esetben PPV ellenállóságról. Sándor Tiszteletes íz tesztjeit (is) érdemes elolvasni, ért hozzá!
"Igy még nem jártam" cimmel, irom az alábbi tanulságos eseményt. Ez a kifejelentés, jelenleg annyira tetszik, hogy valószinűleg, később a fejfámra is ezt iratom.
Minden évben hagyok fenn a fán a Farclo-ból Novemberre. Hiába nem egy izbomba, azért ilyenkor még ez is jól szokott esni.
Ezt a fajtát, eddig mindig bevédtem, de idén szeptemberben nem foglalkoztam vele, egy kicsit besokalltam a szezontól. Úgy gondoltam, hogy néhány gyümölcsöt esetleg megfúrnak a kártevők, aztán azt majd eldobom.
Sajnos túlzottan optimista voltam.
Nem számoltam a poloskákkal, akikkel kajsziban még nem volt gondom.
Ebben az évjáratban, erre a fajtára olyan tömegben jelentek meg, és annyi állat szivogatta a gyümölcsöket, hogy azt nehéz szavakba fogni.
A kajszi, az esetek többségében külsérelmi nyomoktól mentesnek tűnt, de kóstolás után derült ki, hogy ehetetlen.
SZörnyű sokk volt, úgy tönkretették ezek az állatok.
Remélem a természet hamarosan megoldja ezeket a hivatlan látogatókat, valamilyen formában (specifikus betegség, term. ellenségeik tömeges megjelenése), mert mindent szétpermetezni egész évben, nagyon nem tetsző dolog számomra...
Szerintem jobb az őszi ültetés, de a kiszáradásra nagyon oda kell figyelni. Nem is gondolná az ember, de télen is ki tud száradni a gyökér környéke. Ha tavasszal ültetsz, az ültetőgödröt ősszel akkor is érdemes előkészíteni.
ott Csillaghegy fölött valahol Pilisvörösvár felé vannak ültetvények, nyáron "szeddmagad" idején elmehettél volna végigkóstolni, és akkor lehetne saját tapasztalatod...
Nekem van göncim (a ceglédi óriás mellé kellett porzónak), finomak-finomak, de nagyon nem vagyok elájulva, a régi magoncok finomabbak voltak... állítólag az újak finomabbak.
Sárgabarackot szeretnénk a kertbe és ehhez néznénk valami fajtát. A legfontosabb az íze lenne, friss fogyasztásra. És az se lenne hátrány, ha ellenállóbb fajta, főleg a moníliával szemben.
A kínálatot végig böngészve egyelőre a Gönci Magyar kajszi lenne a választott, de gondoltam előre tájékozódok, hogy mi a vélemény róla, esetleg érdemes-e elgondolkozni másikon is? Néztünk újabb fajtákat is, de arról nagyon kevés adatot találtam, hogy mondjuk ízre mennyire jók.
UI: A csillaghegyi díszfaiskolában levőket nézegettük.
Valaki nem értette amit a szemfényvesztésekről írtam, ezért hoztam elő példának a solti döggyárat...
Hiába nem folytam bele a vitába, direkt nem magyarázkodtam tovább (minek? hiába mondom, hogy a politikusok hazudnak, úgyis a tévének hisznek a "zemberek"), de ez egy sárgabarackos topik...
Szóval hiába szálltam ki ebből a témából, a "szellem már kiszabadult a palackból" :(
Lehet, hogy a zselatin olcsóbb, nem tudom. De lekvárokban nem találkozunk vele. Megnéztem pár befőzőcukrot is, pektin van bennük. A bolti lekvárokban is pektin van, rájuk van írva.
A legalapvetőbb sűrítőanyag amit az ipar és a háztartás is használ, a zselatin. Különböző neveken juthat hozzá a fogyasztó, itt is az összetétel felsorolásánál kell rábukkannunk a varázsszóra, mely elrettent minket a megvásárlástól.
A zselatin ugyanis az ún. vágóhídi hulladékból készül. Alapanyagul a vágóhidakon megmaradó – és másra igazán már nem is alkalmas – állati csontok, inak és bőr szolgál, amelyek még igen gazdagok kötőszövetben (a kötőszövet vagy kollagén jelenti lényegében a későbbi zselatint). A megtisztított állati részeket zúzás és darálás után forró vízzel, sósavval, nátronlúggal és egyéb vegyi anyagokkal kezelik, majd a kioldást és közömbösítést követően a kinyert kollagént tisztítják, besűrítik és szárítják. Az eljárás meglehetősen bonyolult, de a sokrétű hő- vegyi és tisztító kezelés az egyetlen lehetőség arra, hogy a – finoman szólva nem túl tetszetős – kiindulási anyagból ínycsiklandó gyümölcszselé alapanyag legyen.
Az élelmiszerkutatók szerint zselatin alkalmazása az élelmiszerekben egészségügyi szempontból nem jelent problémát, mivel, az emésztőcsatornában a többi felvett fehérjéhez hasonlóan lebomlik. A kiélezett piaci versenyhelyzet és egyes rejtélyes állatbetegségek azonban újabban kételyeket ébresztettek – elsősorban a fogyasztókban. Az alapanyagok származási helye és minősége ugyanis sokszor megkérdőjelezhető és arról sincs pontos információ, hogy az elhullott állatok teteme hova kerül. Van rá egészséges alternatíva? Igen, a forradalmian új útifűmaghéj őrlemény alkalmazása, melyről később írunk."
