" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Réz szalag hogy tartja távol őket?:O ki is próbáltad működik, vagy csak olvastad valahol?
Tavaly én is próbáltam mindent, kevés sikerrel.... :(
Esténként kihegyezett vékony vastüskével böktem őket össze, majd sós vízbe mentek és a kukába :) Büdöske bevált, ahol volt, ott volt csiga is, és előnyben részesítették a hasznos növényektől őket :) Hamu is hatásos, az első esőig nem tovább .....olyan területen jó, ahol nincs hasznos növényed. Még a teli vödör vízből is kimásznak....... :S
Nálam gyomlálni sem egyszerű. (A környék legmélyebben fekvő területe, patakkal, nedvességgel.) Csalán, meg mindenféle szúrós jószág felüti a fejét. Arra dupla kesztyű kell. A csalán olyan kiirthatatlan növényben, mint a csiga kúszómászóban, csak legalább hasznosabb.
Majd mikor egy helyben állva találsz kb. fél kilót, és egyszerre többet is a markodba gyűjtesz, mielőtt bedobod a vödörbe, hogy gyorsabban haladj, nem fog zavarni, hogy gusztustalan a kesztyű. Egyébként utána gyomlálni is remekül lehet abban a kesztyűben, a homok leviszi a csiganyálat.
Igen, az, hogy nagy távolságot megtesz rövid idő alatt, azt jelenti, hogy ki vagy szolgáltatva a szomszédoknak. Az egyik szomszédom kertjében fű nem terem, mert mindent legyomirtóz. Az egész szőlőskert. A másik szomszédom kaszál a szőlője alatt. A harmadiknak nagy kerti tava van, és a nem foglalkozik a csigákkal. A negyedik szomszédom tavaly esténként még az ablaküvegen is csigákat talált.
Nem nyúlok kézzel a csigákhoz, mert a nyálkájuk igen nehezen mosható le, még szappannal is. A gumikesztűből kisiklik, nem lehet megfogni. Épp az imént jutottam arra, hogy veszek egy nagy fa csipeszt, amilyet hús forgatására is használunk a konyhában, és ráírom öles betűkkel, hogy csigafogó.
Csak azt lehet, hogy bármit a földre teszünk, aminek szeret alá bújni.
Nekem bevált a sorok közti deszka, de rakok párat a kert szélébe is. Fiam az ősszel letett a kuka mellé egy nagy karton dobozt. Eltelt 2-3 nap, mire kivitte a szelektívbe. Mikor felemelte, nem akartam elhinni. Egymást érte alatta a kisebb-nagyobb csiga. Millió ! Gyéríteni így is lehet. Az ősszel rengeteg tojást is találtam, hát azt kapásból taposom össze. A gond csak az, hogy a két szomszéd semmit nem tesz a durrogáson kívül.
Nem tudom, kinek mi a tapasztalata arról, hogy rejtőznek el napközben. Én arra jutottam, hogy különböző réseken bemásznak a rögök alá, nem maguk ássák be magukat. Az tehát eleve fontos, hogy a talaj jól elsimított, tömörített legyen a védendő ültetéseink körül. Nem hiszem egyébként, hogy 10 cm-nél mélyebbre menne, és átmászna a palack beásott alsó pereme alatt. Ha még risztó növényeket is ültetünk a palack köré, pláne.
Akkor a sün elvetve, bár nálam akkor volt a legtöbb béka, amikor sikló is volt. A forró víz valóban jó megoldásnak tűnik. Ami megoldatlan még, az a begyűjtés hatékony módja. Az hogy ne te gyűjtsd, hanem gyűljön be.
A szúnyoghálós petpalack végszükségben jó megoldás lehet kisebb növényekre. Ezzel persze nem spóroljuk meg a drasztikus gyérítés feladatát. Ráadásul a meztelencsigák rendkívül mozgékonyak, rövid idő alatt jelentős távot tesznek meg.
A réz szalag valóban brutál drága, csak kisebb terület védelmére vethetjük be. Én még azon is gondolkodom, hogy szalag helyett ennek a néhány tő fácskának a pet palack tetejére csak szúnyoghálót teszek. Őszintén, fogalmam nincs mit kellene, csak filózok és várom az ötleteket én is.
Ha már sózás, szeretnék egy nem ide valót kérdezni.
Nagy fenyőfa ha sok sós vizet kap, mi történik vele? Azt tudom, hogy szobában télen a fenyőfát szokták sós vízbe állítani, hogy ne hulljon a levele. Szabadban is működik ez?
a sörcsapdában 4-5 naponként cserélni kell a sört, csak gyériti a nyavajásokat(úgy látszik nem mindegyik sörivó). A fokhagyma és hagyma nálam megúszta, pont a szomszéd telek ( amit nem művelnek)határával párhuzamosan volt eldugdosva, így ki kellett kerülniük ezt az ágyást. Most néhány fej fokhagymát feláldozok, remélem a földiepret meg tudom védeni, minden tő mellé dugok egy -két hagymát, fokhagymát. A sót a szomszéd a kerítése tövére szórta , míg el nem olvadt addig valamennyit védte a kertjét a szomszéd telekről jövő invázióval szemben.
Levendulám csak 3-4 tő van , lehet megpróbálom dugványozni , szép lenne az ágyásszélén, hátha hasznos a csigák ellen is.
![http://kepfeltoltes.hu/view/150127/BIG_0011410777_www.kepfeltoltes.hu_.jpg][img]http://kepfeltoltes.hu/thumb/150127/BIG_0011410777_www.kepfeltoltes.hu_.jpg[/img][/url]](http://kepfeltoltes.hu/view/150127/BIG_0011410777_www.kepfeltoltes.hu_.jpg][img]http://kepfeltoltes.hu/thumb/150127/BIG_0011410777_www.kepfeltoltes.hu_.jpg[/img][/url]){kind=link}
