a napocskásokról egészen jó infókkal rendelkezem, lévén, hogy a konszern egyik vállalatánál dolgoztam 2 évet. Napocskások halljakendjét úgy hívják, hogy Wáberer György, ő birtokolja a holding többségi részvényeit, meg némi amerikai tőke van még bevonva. Ott egy darab labancot nem találsz.
Rengeteg céget ismerek akik szintén szállítményozónak hívják magukat, vannak saját autóik és vannak szerződött magánzók náluk.
Egyik haveromnak kb 15-20 kamionja van pl.
Hatalmas telepükön pakoljkát jobbra balra az árukat, mert ők több cég cuccát is teszik egy kocsira, meg lehet, hogy nem ugyanaz a kocsi ér céla mint ami elindult a fuvarszervezés miatt.
Mind1, lényegtelen, nem kell hatalmas lavinát elindítani egy egyszerű kérdésből.
Nem tudjá hazahozni ennyi. Majd kerítenek kollégák olyan kamiont, amin esetleg, elfér, vagy eleve úgy szerveznek szállítást akárhonnan hozzánk, hogy elhozzák a kocsimat.
Mert nekem nem sok kedvem van kiautózni 1000re majd vissze 1 óra mulva.
Ősszel mentem kölnbe, akkor ausztria 140, illetve táblák szerint, németeknél 150 környéke. volt 12 óra az 1300km, most hogy mentem 130-140 között meg a táblák. 13óra volt az út.
Emiatt én már kb 2 éve nem tolom neki.
havi 5-6000km és inkább érjek oda egyben a sok barom meg törje magát nélkülem :(((
nemzetközi szállítmányozás. Jelenleg egy valóban nagy múltú családi cégnél. Ami már sajnos nem is családi, mert egy nyugati pénzügyi konszern megvette. A légkör megmaradt.
Ami a melót illeti: követelnek de piszkosul. Viszont 8 - fél kilencre beérek és ötkor távozom. Ez az egyik feltételem volt belépéskor, mivel 4,5 éves a kisbeste.
Az olajfogyasztás tapasztalatom szerint terhelés- és korfüggő.
Én autópályán 140-nel tempomattal járok (hova siessek, pl. egy Bp-Miskolc 140-nel vagy 180-nal lezavarva kb. 15 perc különbség). 7000 km van a kocsiban, és lekopogom egy csepp olajat nem evett eddig.
Grata hozzá! Meg természetesen a szakmai elismerésért is. A leírás, meg a kép alapján ez valószínűleg a lefelső szint, az Elegance kivitel.
Volt nekem is céges kocsim, ennél nagyobb is, csak időközben rádöbben az ember az "árukapcsolás"-ra: Azok a munkahelyek (pontosabban munkakörök), ahol ilyet tolnak az ember alá, azok a mai világban garantálják, hogy a családod csak fényképről ismerjen, meg 50 évesen az infarktust...