Pokesz-interjú a június-júliusi Hunbasket magazinból (a linket sajna nem találtam meg,de talán vannak benne nagy igazságok,úgyhogy begépelem - amúgy ha valaki tudja a Hunbasket és a Magyar BasCat internetes elérhetőségét,szívesen veszem)
Feltört az Olaj
Pór Péterrel remek évadot zárt a Szolnok
2004 szeptemberében a kecskeméti Gazdavár Kupán még aligha gondolta bárki is a nézőtéren helyet foglalók közül,hogy a következő évad harmadik,negyedik,ötödik és hatodik helyezett csapatát láthatja maga előtt a négycsapatos felkészülési tornán.És ez nem az Albacomp,a Pécs vagy a házigazdák teljesítménye miatt volt hihetetlen,sokkal inkább a Szolnoki Olaj együttese végett,amely akkor még finoman szólva is kilógott a fenti mezőnyből.Nyilván anyagi okok játszottak közre abban,hogy rendkívül nehezen állt össze a piros-feketék állománya.A tősgyökeres szolnoki edző,Pór Péter munkája révén azonban rohamos fejlődésen esett át a társaság,és végül minden előzetes elképzelést felülmúlva hatodik helyen zárta az évadot.A szakvezetővel is az ominózus tornával kezdtük az évad felelevenítését.
- Való igaz,egy hónappal a bajnokság rajtja előtt valósággal agyonvertek bennünket azok az ellenfelek,akikkel az alapszakaszban már éles csatákat vívtunk a négy közé kerülésért.Tavaly nyáron még az is kétséges volt,hogy mely osztályba adjuk le a nevezést.Miután az A csoportos indulás mellett tették le a voksukat,előbb a bennmaradást tűzték ki célként a vezetők,ám ahogy igazoltuk a légiósokat,az a nyolc közé jutásra változott.
-Ehhez képest az utolsó fordulókig versenyben voltak a négy közé jutásért,sőt volt olyan periódusa a bajnokságnak,amikor veszélyeztették a Paks alapszakasz-elsőségét...
- A rajt előtt senki sem gondolta,hogy partiban leszünk a dobogós csapatokkal,vagy a nyáron jelentősen megerősödő kecskeméti gárdával.A hajránk azonban sajnos nem úgy sikerült,ahogy vártuk,Michael Thomas és Cziczás László sérülése némileg kersztülhúzta számításainkat.Műtétje után Thomas nem nyerte igazán vissza a formáját,Cziczásnak pedig az érett játéka mellett a mentalitása is hiányzott az utolsó fordulókban.Meg kell említeni azt is,hogy lényegesen kevesebb kész játékossal kellett felvennünk a versenyt,mint riválisaink.Ennek tudható be,hogy az alapszakasz végére elfáradtak a kulcsembereink,akiknek rendre 35-40 percet a pályán kellett tölteniük.
- Nagyon apró dolgokon múlt,hogy nem végeztek az első négyben.Végül min csúsztak el ?
- A fáradtság mellett talán az is közrejátszott,hogy amíg nem volt Dragan Alekszics,hazai pályán kétszer is kikaptunk a közvetlen vetélytársaktól.Ha ő már akkor velünk van,egészen biztosan másképp alakul a sorsunk.
Új erő a rájátszásra
- Sokakat meglepett a formajavulás az Albacomp elleni negyeddöntőben,noha a csapatkapitány Cziczás mellett a hasznos kiegészítő embert,Fülöp Gábort is nélkülözniük kellett.
- Az alapszaksz utolsó meccse után kaptak öt nap pihenőt a srácok.Feltöltődve,sikerre éhesen tértek vissza,és volt időnk felkészülni.Videóról elemeztük saját játékunk gyengeségeit,hibáit az utolsó fordulókban,és persze az Albacomp stílusát is.Abban biztos voltam,hogy a védekezést alaposan meg kell szervezni,kulcskérdés,hogy ebben hogyan teljesít a csapat.Az első két mérkőzésen a taktika be is vált.
- Mi történt azután ?
- Beigazolódott,amitől előzetesen tartottunk.Az Albacomp 9-10 emberrel játszott,mi hat-héttel,s ez az ilyen erőltetett menetben nekik kedvezett.A második hazai meccsen így is kiharcolhattuk volna a négy közé kerülést,de a fehérváriak a hosszabbításban jobban összpontosítottak.Azért így sem vagyunk túlságosan elkeseredve.
Csapatként működtek
- Valójában miben rejlett a társaság ereje ?
- Ebben a gárdában Alekszicset leszámítva nem volt klasszis játékos,viszont minden meccsen csapatként működtünk.Senki sem akart egyénileg eldönteni találkozókat és még a külföldiek is kiszolgálták egymást,ami igazán nagy szó.Az is erősítette a munkamorált,hogy jó körülmények között dolgozhattunk.Bár az előttünkvégzett együtteseknél kisebb költségvetéssel dolgoztunk,de játékosaink napra pontosan megkapták a járandóságaikat,ami szintén nagy szó a mai világban.Ugyancsak jelentős külső segítséget kaptunk fanatikus szurkolóinktól,akik rendre megtöltötték a Tiszaligeti Sportcsarnok lelátóit,és idegenbe is elkísérték a csapatot.
- Hogy alakul a jövő Szolnokon ?
- A vezetőség igyekszik együtt tartani a társaságot,mi pedig megpróbálunk tanulni a tavalyi hibákból!
Kicsit idetlenul vezeti a labdat, de amugy igyekvo tipus. Ha megy neki akkor nagyon kiraly tud lenni a 360 fokos csavart zsakolassal. Ha nem akkor meg szar mint mindenki...
Balázzsal már jópár éve együtt járjuk az országot idegenbeli túrák kapcsán (hazai meccsek ugye,alap),hát tényleg nem ez a kép a non plus ultra :-) Fogjuk a helyzet komolyságára!
Igen, de miva' ha Dragan marad? (Nem fog, csupán elméleti síkon mozgok). Akkor az irányító poszt még mindig üres, és van egy Celejünk, egy Cicánk és egy Aleksicünk a két mezőnyposztra. Vagyis egy a három közül ülni fog. Bőség zavara vaze, bőség zavara :).
Ede, nincs bajom Celejjel, csak nem akarom, hogy mindenki a következő Aleksic-et lássa benne, mert attól fényévnyire van. Amúgy emlékszem a szolnoki alakítására, és arra is, hogy Pór hányszor toporzékolt a hugyhíg Majorosnak, mert egyszer sem védekezett rajta normálisan. Celej fogható, Dragan nem, Celej-nek nincs labdavezetése és ezáltal komoly egy-egye, Dragannak van, Celej szvsz nem nyert meccset a Kecsónak, legfeljebb jól játszott, míg Dragan a pécsi fos három negyede után is döntött, hogy az Albacomp elleni elődöntő második meccsét ne is említsem, amikor 0/7 után emelte fel a nyolcadik tripláját egy támadólepattanó után két másodperccel, bement és eldöntötte. Persze ha minden meccsen dob 22/12-t, akkor elsőként folyamodok majd lengyel állampolgárságért :).
Mikor kinn voltam az USA-ban, akkor az ottani ESPN kommentátorok számtalanszor használtak egy kifejezést: killer instinct, azaz gyilkos ösztön (főleg O'Neal kapcsán). Na most láthattuk, hogy ez a szerb vitézünkben triplán is megvolt, míg Majoros hírből sem ismerte a fogalmat - Celej talán a kettő között lehet valahol, de akkor sem hiszem, hogy nagyot durran nálunk... Akkorát nem, mint egyesek várnak...Vaisvilá-ra mindenesetre nagyon kiváncsi leszek...
Ettől függetlenül értem én, hogy nagy mázlink volt a légiósokkal idén, és nem szabad irreális elvárásokat támasztani, nem is teszem, csak hozzunk egy Dragan szintű szerb mágust, és akkor nyugodt maradok a nyolcba kerülést illetően.
