Vajon miért nincs a kajszinak külön topikja? Hisz' se nem szilva, se nem őszibarack. Ellenben a kedvenc gyümölcsöm gyerekkorom óta, amikor először magyar kajszit kóstoltam... no meg a lekvár, pálinka, ki mit szeret.
Az elméletem a következő: Amíg a nemes egészséges, addig a Jojo megtartja és fejlődnek. Ha fertőződik a nemes, akkor az alany a vírusos résztől megszabadul. Az alany megmarad és egészséges is marad. Újraszemezhető? Igen. Az új oltvány újra egészséges lesz? Igen. A meglévő erős gyökérzet intenzív növekedést produkál? Igen. Egyedüli feltétele: ha a nemes rész hervadni kezd, elő kell venni a fűrészt...
A történet rizikója, hogy a Jojo sem produkál minden esetben 100%-os reakciót. Oka szerintem a DNS replikáció körül rejlik, de ennek kifejtése nem ennek a fórumnak a témája - hagyjuk!
El vagy egy picit tevedve. A jojoba oltott szem akkor virusmentes, amikor kihajt, de utana ugyanugy elkaphatja barmikor (es abban a pillanatban a jojo tobb kar, mint barmennyi haszon). Ez nem ugy mukodik, hogy jojora raoltasz valamit, es akkor az is ugyanugy viselkedik, mint az alany.
Vegyél Jojo szilva oltványt azzal kísérletezz. Ha az abba tett szem kihajt és jól fejlődik, akkor 99%- ban biztos, hogy vírusmentes lesz a fád. Jojo szilvát első keresésre találtam a kiskert.com oldalon. Megbízható kereskedő és postán is szállít.
Nálam június második felében érik, a fa erős, egészséges, de virágozhatna bővebben is. Az íze jó, szerintem hagyományos kajszi aromával, kellően édes, de érezni a savat is. Napos oldalon szépen pirosodik, bár kicsit lehetne nagyobb a gyümölcs. Lekvárja nem szálas, finom szinte pirosas a szine. Kb. ilyennek látom, de nem volt még egy normális évem amióta terem.
Így van. Korábban ez már többször volt téma és arra jutottak a termelők, hogy a fa jó kondícióban való tartása kulcskérdés. Ha minden fát ami fertőzött kivágnánk, akkor se szilva se kajszi nem nagyon lenne Mo.-n.
Az, hogy kinek mi éri meg: beteg fák kivágása és rezisztens, toleránsak ültetése, vagy a fertőzött fák szinten tartása és foltos magvú gyümölcs fogyasztása mindenki döntse el maga.
A felsoroltak közül csak 1-2 név ismerős a számomra.
Visszatérve az alanyra. Ha kertészetben veszek mirabolán alanyú szilvát és arra oltok az jó vagy próbáljak nemes fajták magjából alanyt nevelni és arra ?
Ki mit tud az NJA kajszi fajtákról? :) Neten nagyon kevés infót találtam.
NJA 19
Amerikai fajta. Gyümölcse lédús ,nagy 60-90g, hússzíne narancssárga,édes-savas, illatos aromás. Jól tűri a szállítást. Betegséggel szembeni ellenálló képessége jó, különösen jó a vírustűrése.
Érési ideje :június 20
Porzói:Harcot,Harogem,Magyar kajszi
Szentkirályon a Farkas faiskolában van, kipróbálnám, ha jó fajta. Tapasztalatok?
Üdv, a Tomcot-ot hová tennèd èrèsben, nálad mihez van közel èrèsben? Milyen fajtának tartod? Itt az Alma 2000-ben van belőle sok ha de infót mèg nagyon nem tudtam szerezni róla:( egy ott dolgozó azt mondta neki ez a fajta ízlik a legjobban szèp darabos, leveses kajszinak "írta" le.
Jövőre remélem én is megkóstolom már, idén az ötven fán csak egy darab barackom volt egy Tom Cot. Az évet átaludtam ahogy tavasszal is beszéltük, most kezdek agyalni, hogy milyenekkel is pótoljam.
Elismerem, hogy a Jojo szilvának van az a képessége, hogy ha valamelyik sejtjébe bekerül a PPV vírus, akkor az kamikaze módra önmagát elpusztítja.
Ha több szomszédos sejtet is megfertőz a vírus, akkor oly mértékű lehet a sejtpusztulás, ami a vírust okozó nemes látványos elszáradását eredményezi.
Hogy milyen csodálatos a természet, erre egy másik példa:
- Volt régen egy mandulakajszim, amely minden évben szépen termett. A levelei a vírus tüneteit nem mutatták, csak a maghéj kerek foltjai jelezték a vírus jelenlétét. Idős korában voltak olyan évek amikor teljesen tünetmentessé vált. Aztán jött a Farontó lepke hernyója .... a fa legyengült.... és ...
kivágtam. Tehát, jó kondíciójú fa ha nem pusztul ki tíz éves kora előtt, akkor még sokáig örvendeztetheti a családot, még akkor is, ha fertőzötté vált időközben.
Persze nekem is az az elvem, hogy egészséges állományt kell beszerezni és jobb megelőzni a bajt.
Ezért használok több metszőollót, ezért fertőtlenítem ezeket folyamatosan, hogy még véletlenül se vigyem át a kórokozókat egyik fámról a másikra.
Visszatérve a Jojo alapötletére /Rezisztens alany + rezisztens /toleráns nemes nem lehet rossz ötlet!
Akkor még ott a fitoplazma, mely szintén nagy kihívás mindenki számára.
"Még mindig nem értem,hogy a szilva törzs miben segít ha a korona sebzésén keresztül is támad a gutaütés." Nem kell mindenre magyarázatot találni. A tapasztalat az, hogy a szilvatörzsön nevelt kajszi hosszabb életű, mint a kajszitörzsön nevelt. Talán azért, mert a szilva alany nem olyan érzékeny a megbetegedésekre mint a kajszi. Ajánlom, hogy a következő kajszik szaporításával kísérletezz:
Kurezia, Shamade, Anegat, Congat, Frisson, Clarina. Ezek Sharka-ellenálló képessége a legjobb.
A Kelenvölgyi Faiskola többet is forgalmaz ezekből. Sok sikert hozzá.
Ezekből lehet rengeteget tanulni, köszönjük a részletes írást :) A Kuresia, Frisson, Gönci hármasból lesz végül valami választás, bár a sok leírás alapján a gönci tulajdonságai tűnnek a "legkiegyensúlyozottabbnak", miközben úgy tűnik finom is :)
Nyugodtan kísérletezzek és lesz ami lesz? Vagy elég jó nekem az amit a kertészetekben árulnak.
Én a PPV-t nem tudom kikerülni.Több kilométeres körzetben fertőzöttek a szilvák. Inkább a törzs fagytűrése, a téli hőingadozás okozta repedés elkerülés érdekel.
Hogy hosszabb életű legyen a fa. Ha segít elkerülni a gutaütést az is jó lenne.
Még mindig nem értem,hogy a szilva törzs miben segít ha a korona sebzésén keresztül is támad a gutaütés.
Kérdésem lenne a fitoplamzmával kapcsolatban. Most ültettem el egy Bergeron csemetét. Elképzelhető, hogy ezzel megfertőzöm a jelenlegi állományt? Hobbikert, van egy kajszi matuzsálemem 50 cm környékén van a törzsátmérő 7-8 m magas. Csak szereteből tartom, a legalacsonyabb ága is 3m magasan van, növényvédelmi szempontból alig kezelhető. A régi kb 20 éves fáim ceglédi óriások es az új ültetésüek is főleg a ceglédi fajtákból kerültek ki. Az álalános kockázatokon túl ez az új Bergeron sötét lónak számit vagy hagyjam a fenébe és türelmesen várjam a termőre fordulását ?
Túlgondoltad a dolgot, valószinűleg ez egy halálraitélt vállalkozás lesz.
Miért is?
A válasz a Jojo tulajdonságai között keresendő. A PPV rezisztenciáján túl van egy másik előnye, hogy hiperszenzitiv. AMi azt jelenti, ha bejut a növényi részekbe a PPv, azt nagyon rövid idő alatt izolálja, majd ki is löki. Tehát nem tud benne a virus megélni.
Ez az óriási előnye, hátrány is tud lenni, hisz saját magára nézve is tud h.sz. lenni. Ugyanis, ha virusos alanyba oltod, akkor az esetek többségében kihajt ugyan, de gyorsan le is szárad, paradox módon "önmagát is kidobja". Kajszikban a Shamade viselkedik még igy, cseresznyéknél meg a szeptemberi.
Érdekes módon, az immunis Harlayne, nálam vigan él, és terem virusos szilvában is. Tünet nincs, a minőség nem változik (egyelőre).
Ott, ahol nincs pénz a ktg-es Eliza tesztre, a Jojo nagyon gyorsan megmutatja, hogy fertőzött-e a fa.
És hogy itt a képbe a kajszival.
Nagyon egyszerű a válasz. Ha a ráoltott kajszid virusos lesz, rövid időn belül "el fogja pusztitani" a Jojo szilvatörzs. Ezzel szemben, a normál alanyokon, ha bekövetkezik a fertőzés, ügyes termesztés technológiával, még sokáig termelhető a fajta.
De ne menjünk bele egy olyan vitába, hogy prokarióta vagy sem az a baktériumféleség amelynek csoportja okozza a fitoplazma névvel jelzett megbetegedést.
Az sem érdekes az olvasók számára, hogy a PPV vagy ahogy elterjedt, sharka vírus hogyan fejti a hatását.
Ezért inkább arról írok, én mivel kísérletezek. Jojo szilvatörzsbe szemzem a kajszit. Tudjuk, hogy a Jojo teljesen ellenálló a PPV-vel szemben.
Egyelőre azt tapasztalom, hogy szemzéseim élnek és a kalluszképződés tökéletes. /jól összeforrt a két növényi rész/
Meglátjuk, hogy mit hoz a tavasz!! Egyébként is több év kell a bizonyításhoz.
Szerintem az alany bizonyos mértékben befolyással lehet a nemes tulajdonságaira. Elképzelhető, hogy a kajszinak a vírussal szembeni érzékenysége csökken. Majd meglátjuk.
Nehezebb téma a a fitoplazma. Ennek az élettani sajátossága lehet a gyenge pontja. A hazánkban fertőző baktériumok tavasszal a növény csúcsi része irányába vándorolnak, míg ősszel a gyökérzet irányába.
Ilyen mozgásra képes növényvédő szer már létezik, képes kétirányú áramlásra a növény szöveteiben, de ez egy rovarölő szer. Érdekes lehet, ha ezt a rovarölőt vivőanyagként használom és baktériumra érzékeny szerrel keverem??
Elnézést a hosszú agyalásért, nézzünk egy kis focit.....
Igazad van, de a hazai szaporítású oltványok biztos vírusmentesek?
Vagy, egy kicsit szerencse kérdése, hogy a kert végében talált, vagy az erdőben szedett növény egészséges-e? A külföldi nagy nemesítők olyan földrajzi magasságban nevelik a szaporításra szánt törzsállományt, ahol a szívó-rágó kártevők élettere kedvezőtlen.
Arról nem is beszélve, hogy az alanyokat mikroszaporítási eljárással hozzák létre.
Hobbi szinten tehát marad a kísérletezés, ahol ha fellép a betegség, akkor a kérdéses fát kivágjuk és helyette ültetünk másikat.
" Egy, a betegség következtében elpusztult kajszi élő vadszilva alanyából is vizsgáltunk mintát, amely szinten pozitív eredményt mutatott, vagyis a vadszilva (mirabolán) alany is fertőzött volt, annak ellenére, hogy nem mutatta a betegség tüneteit"
Szoval annyibol nem mindegy mire oltod, hogy igy is, ugy is beledoglik a nemes, csak utana a mirabolan vigan kihajt sarjakkal, ami ugye onmagaban problemaforras lehet.
"Már nem tudnék visszamenni," Böngésző előzményekbe (ctrl+h) írd a: ".fr"-t Így akár meg is lehet az oldal :) (persze ha nem sok fr domain oldalon jártál.)
