A jelenlegi modern fizika több mint 100 éves. Ma már inkább gátja, mint segítője a tudomány fejlődésnek. Szükség van tehát egy új fizikára. De milyen is lesz ez az új fizika? Erre keressük a választ.
Hamarosan. Nem akarom addig nyilvánosságra hozni, amíg nincs olyan állapotban, hogy teljesen érthető legyen az egész.
Amikor elkezdtem írni, csak egy rövid könyvet akartam. De egyre terjedelmesebb lett, és kénytelen voltam szétszedni több különálló könyvre, mert azt tapasztaltam, hogy egy többszáz oldalas művet nem olvas el senki, és eladni sem lehet.
Ezért az eredeti Szuperfizika könyvet 5 könyvre szedtem szét.
- a fényelmélet
- a gravitációs elmélet
- a gravitációs optika
- a fénysebesség feletti fizika
- mindezek rövid összefoglalása
Így egyik könyv sem lesz több 180 oldalnál, ami még talán olvasható.
De nehézségek is adódtak, pl. hogy melyik részkérdés melyik könyvben legyen kifejtve. Ne nagyon legyenek átfedések, ismétlések, de a könyvek önállóan is érthetők legyenek.
Ez nem egy egyszerű feladat.
És még tesztelni is kell, mielőtt megjelenik. Közeli ismerősöknek (fizika tanároknak) szoktam odaadni, hogy mondják el a véleményüket. Mi az a mi nem érthető, mi van rosszul fogalmazva, mi hiányzik belőle. Ez sem egy egyszerű feladat, mert csak az tudja igazán véleményezni, aki mélységében ismeri a mai "modern" fizikát is.
"Én NEM avval foglalkozok, mit mondott Maxwell, Lorentz, Einstein, stb. hanem mit mond a természet nekünk!"
Ezt te is tudod, hogy nem igaz.
Ha a természet szavát akarnád meghallani, akkor elvégeznéd az ejtőkísérletedet, máshol, vagy más módszerrel. Ha egyedül nem megy, akkor segítséget kérnél hozzá. De te nem kérsz segítséget, sőt azt is elutasítod, amit felajánlanak neked. (Már több javaslatot is tettek neked).
Te nem akarsz semmiféle kísérletet. Szerintem félsz, hogy nem igazolódik be az elméleted. (Ezt meg tudom érteni, mert nekem is vannak néha kétségeim a saját elméletemmel kapcsolatban). Ha nem végzed el újra a kísérletet, akkor soha nem derül ki az igazság, és az idők végezetéig itt ordítozhatsz. Te nem arra vagy kíváncsi, hogy a természet mit mond nekünk, hanem csak a saját hangodat akarod hallani és hallatni.
Nem akarlak bántani, de valakinek meg kellett mondani, hogy mi a szomorú helyzet.
Ezt nem azért írom, mert féltékeny vagyok az elméletedre. Én nem foglalkozom részecskefizikával, tehát nekem a te elméleted nem konkurencia.
De amit te csinálsz, az nem egy tudós elmére vall, hanem egy durcás gyerekre.
Az új fizika témában szereplő elméletekkel az a baj, hogy (az enyémet kivéve) olyan elképzelésekre épülnek, amelyek nem a tapasztalatból származnak. Nem megfigyelések és kísérletek alapján születtek, hanem csak ötletekre.
Vegyük Gyula elméletét!
Ő kitalálta a 4 megmaradó részecskét, de csak azért kellett négy, hogy a szimmetria teljesüljön.
Ezért kellett behozni az elton nevű részecskét.
Ki kellett találni továbbá a taszító gravitációt, ami önmagában értelmetlen, mert a gravitáció tömegvonzást jelent.
De nem ez a legnagyobb baj. Hanem az, hogy mindezekre semmiféle kísérleti alátámasztást sem tudott Gyula bemutatni. Így vagy elhisszük, vagy nem.
Vegyük cseik elméletét!
Ő kitalált két részecskét, amelyet elnevezett G és B részecskének.Mindent ebből vezetett le.
De ezeknek a részecskéknek a létezésére semmiféle kísérleti bizonyítékot nem tudott bemutatni.
Véleményem szerint ezek nem tudományos elméletek, hanem csak ötletelések. Amik persze lehetnek akár hasznosak is, mert a sok ötletből néha még jó is kisülhet.
De a tudományos elméletek a tapasztalatból indulnak ki. Mondok egy példát.
A természetben azt tapasztaljuk, hogy minden hullámmozgás valamilyen közeghez kötődik, amelyben a hullám terjed. Mivel a hullám egy terjedő rezgés, ha nincs ami rezegjen, akkor hullám sem létezhet. Tapasztalati tény, hogy a hang nem terjed üres térben, ahol sem levegő sem más részecskékből álló anyag nincs. Például a Hold felszínén nem tudnak beszélgetni egymással az űrhajósok (csak a sisakba épített rádión), mert a Holdnak nincs légköre, így hanghullámok sem létezhetnek.
Ha elfogadjuk, hogy a fény is hullámmozgás, akkor azt is el kell fogadni, hogy léteznie kell valamiféle anyagi közegnek, amely a fényhullámokat közvetíti. Ez a logikus következtetés a tapasztalatból ered. De azt is tudjuk, hogy a fény továbbításához nem kell részecskékből álló közeg, mert a fény nem mechanikus hullám (mint amilyen a hang), hanem elektromágneses rezgés.
Tehát a fényközeg nem egy levegőszerű, atomokból álló anyag, hanem valami más.
A tudósok, akik a fényközeget keresték (MM kísérletek), abban tévedtek, hogy egy atomos közeget kerestek, ami ráadásul mozdulatlanul tölti ki a világegyetemet. Ezt nevezték éternek, de ilyet nem találtak.
A következő tévedésük az volt, hogy mivel az atomos felépítésű, abszolút nyugvó étert nem találták meg, arra a hibás következtetésre jutottak, hogy a fénynek nem létezhet semmiféle közege. Ez a tévedés vitte vakvágányra a "modern" fizikát, amelyből máig nem találta meg a kivezető utat.
Igen én nem csak elképzelem, hogy van négyféle stabil elemi rêszecske, hanem vannak is, e, p, P, E. Továbbá tudom, hogy ezeket sem megsemmisíteni nem lehet, sem a mezökböl elöállitani! Ezekböl áll a világmindenség anyaga. Ösrobbanas meg nem volt sohasem.
Azt is tudom hogy az elemi részecskék kétféle megmaradó töltéseiböl indul ki a két ismert kölcsönhatás, amik c-vel terjednek. Azt is tudom, hogy a mezö nem anyag és a fény kvantálás nélküli elektromàgneses sugárzás, amihez nem kell semmilyen közvetitö közeg.
Ez teljesen farkasszemet néz a te kusza gondolataidnak, amiknek semmi közé nincs a fizikához! Még egy matematikai képletet sem tudsz felírni, amiböl prognózisokat lehetne levezetni.
Az atomisztikus fizikám legfontosabb képleteit megtalálod az atomiszitikus fizika 7042 hsz ban. Ezekböl rengeteg prognózist lehett levezetni. Többek között ki tudtam számolni a testek súlyos és tehetetlen tömegét. Igen én ezt már több mint 15 éve propagálom, mert ez az igazi leirása a természeti jelenségeknek, és nem az amit Einstein ajánlott és a modern fizika el is fogadott!
Mivel a nyugvó étert nem tudták kimutatni sem fénytani, sem villamos kísérletekkel, kezdett tért hódítani Einstein felfogása: ha az éter nem mutatható ki, akkor éter nem is létezik. Vagyis a fénynek egyáltalán nincs közege. Egyébként is elképzelhetetlennek látszott egy olyan atomos anyagi közeg, amely észrevehetetlenül ritka, így nem tanúsít közegellenállást a bolygók mozgásával szemben, ugyanakkor mégis igen kemény, hiszen transzverzális hullámokat képes közvetíteni. Mivel ezeknek az ellentétes követelményeknek semmilyen ismert anyag nem felelt meg, a tudósok jobb híján lassacskán kezdték elfogadni, hogy fényközeg egyáltalán nem létezik.
Ezzel a fizika rossz irányba fordult. A közeg kutatása tiltott témává vált. Hamarosan a partvonalon kívül találta magát az a tudós, aki továbbra is abban hitt, hogy a fény közegben terjed. A fényközeg létezését már nem volt szabad szóba hozni, és szakmai körökben ma sem szabad.
A Michelson–Morley kísérlet tehát fordulópontot jelentett a fizika történetében. Egész pontosan nem is maga a kísérlet, hanem a kísérlet hibás értelmezése. Tévútra vitte a fizikát, amely máig sem talált vissza a helyes útra.
Mivel a fiatal Einstein elképzelése szerint sem éter, sem semmilyen más fényközeg nem játszik szerepet a fény terjedésében, a későbbiekben vadabbnál vadabb ötletek születtek arra nézve, hogyan terjedhet közvetítő közeg nélkül a fény. De Einstein idősebb korában szembefordult ezzel a fiatalkori elképzelésével, és elfogadta egy újfajta éter létezését. Ekkor már több kísérlettel is sikerült kimutatni a fény közegét.
A kísérleteket végző Michelson soha nem értett egyet Einstein értelmezésével és az éter kiiktatásával. Haláláig hitt abban, hogy valamiféle fényközegnek léteznie kell. Ma már úgy tűnik, neki volt igaza.
Szerintem a részecskékböl, amik az anyagot képezik, a c-vel terjedö mezök indulnak ki, amiknek semmi köze nincs az anyaghoz!
Már mondtam neked, foglalkozzál és tanuld meg mi a mezöelmélet, és ezen belül interpretáljad a fizkai méréseket. És ne fordítva, a saját kusza elképzelésed szerint próbálod meg a mezöt definiálni.
