" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Net ide vagy oda, egy szép könyvvel nehéz vetekedni. Ki tudja, lehet, hogy a Földművelésügyi Minisztérium támogatná a kiadást. Vagy egy agrárcég. Pénzt nem látnál belőle, ez már csak így megy. A netes publikáció ezzel szemben ingyen van, nincs bürokratikus vesződség, csak a munkabefektetés.
Miért mondod, hogy már csak az hiányzik, aki finanszírozza? Készítettél feljegyzéseket? Mert a legfontosabbnak azért mégis azt tartanám, ha megbízható, minél több használható, gyakorlatban hasznosítható információt, tanácsot, eljárást tartalmazna. Ezek meg nincsenek begyűjtve, összegezve, rendszerezve.
Magot nem tudok küldeni, mert már mind cserépben van - ilyenkor már ott a helye. A sikeres kelésről csak hónapok múltán lesz biztos tudásunk. Merrefelé laksz?
Jó lenne egy szép, színes fotókkal és (saját készítésű) ábrákkal teli könyvet kiadni a "nálunk is termő új gyümölcsökről". Már csak az hiányzik, aki ezt finanszírozza.
rengeteg bejegyzés van, én is sokat olvasgattam, de lehetetlen végig olvasni :) jó ötletnek tartom, így is sokat lehet tanulni, pláne ha össze lenne gyűjtve! esetleg nem tudsz pár szem magot küldeni? sajnos cserébe még nincs semmim, de postaköltséget ilyesmit állom :) ősszel ültettem gyümölcsfákat, jövő ilyenkor már lesz oltóvesszőm is :))
Amikor bejöttem erre a fórumra, úgy gondoltam, hogy végigolvasom az összes bejegyzést, hogy okuljam a tapasztalatokból. Aztán rájöttem, hogy ez így nem lesz túl szapora. Ami foglalkoztat, hogy készült-e az új gyümölcsökről, termesztésésük hazai tapasztalatairól olyan átfogó leírás, ami közre van bocsátva vagy közrebocsátható, amibe beépülnek folyamatosan az információk, a tisztázást igénylő ellentmondó információk, tapasztalatok. Ha nem, érdemes lenne ilyeneket írni, egy ingyen tárhelyen közzétenni, mert sokat segítene a kezdőknek, a mások tapasztalatai iránt érdeklődőknek. Gyakran bosszankodom kertészetek silány leírásain, amelyek alapinformációkat nem tartalmaznak, sőt eltitkolnak növények tartására vonatkozóan (talajigény, gondozási igény), csakhogy az olvasót vásárlásra ösztönözzék.
Itt van pl. a papau, aminek a termesztése nem ütközik különösebb akadályba sem idehaza. Százados Béla leírása ragyogó kiindulás, Lovas Katalin könyve is tartalmaz adatokat. Azóta pl. új fajták vannak, azoknak eltérő tulajdonságai, különböző földrajzi helyeken eltérő termesztési tapasztalatai stb. Mit szóltok?
remek képek, leírások! :) a "baromfiudvaros" pergolettanál balra/jobbra kb mennyit lóg ki? az oszlophoz képest, hogy tudjak kalkulálni mennyi helyre lenne szükség :)
Volt egy érdekes kép, egy étterem teraszáról, nem árt a kivinek, hogy polikarbonát alatt iszonyat meleg van nyáron?
Akkor sajnos Paw Paw nem lesz, sajna már nem marad keret "gyárira" :)
A fügét illetően próbálok bizakodni. A keretem környékén, a Balaton-felvidéken, a Bakony lábánál eddig mindig megmaradt mindenütt a füge, legfeljebb földig fagyott. Még ettől se lennék túl szomorú, ha gyérülnek a csigák a hidegtől, mert abból viszont simán ki tudnék állítani egy ezredet.
Az eddigi tudásunk megengedi azt a feltételezést, hogy a magról növő papau (paw paw, pawpaw) termése esetleg kisebb lesz és kevésbé zamatos, de azt nem, hogy nem terem semmit. Minimum két növény nevelése/beszerzése persze ajánlott. Nálam az elültetett papau magok most a pincében kuksolnak, de február közepén letelik a 90 nap minimálisan kötelező didergés, és felkerülnek melegbe.
Azt hiszem, a kivit nem érdekli, hogy ahová fut, az garázs-e. Támrendszert viszont igényel, és jó fekvést. A kivik egy része nyáron igényli a félárnyékot, a minikivi állítólag jobban bírja a napot.
Az első kikelt vadcitrom mára elérte a két és fél centit!:)))
Szerencsére az még távoli időpont, majd meglátjuk, mi lesz.
"Que sera, sera, whatever will be, will be, the future's not ours to see, que sera, sera, what will be, will be..."
Mindenesetre a szélsőségesen alacsony hőmérsékletek prognózisa a vastag hótakaró "áldásos" hatására alapoz. Ezért nem győzöm átkozni ezt a fehér szörnyet.
Ez az a faj, amelyiknél a hó közreműködésével kialakuló szélsőséges hidegek nem okoznak bajt. A fügét viszont a hó nevének hallatára is kirázza a hideg.
paw paw-nál magról vetve is terem rendesen? ilyenkor nem kell mellé porzós? vagy hogy működik? :) tök jó dolgokat olvasni, csomó növényhez kedvet kaptam! :D
Kivinél garázs mellé felfuttatva működhet? ugye itt azért félárnyékos, mondjuk nyáron nem, de tavasz/ősz részben árnyékos.
