Egy hat napos, majdnem minden kultúrális igényt kielégítő firenzei utazás megvalósítható terveit szeretnénk bemutatni sok képpel és sok információval.
Később további és egyéb tényekkel gyarapíthatjuk firenzei tudásanyagunkat, de a hat nap maradjon meg művészeti egységként.
És találtam ezt a honlapot, ahol lebonyolítható a firenzei múzeumok elővételi jegyrendelése , elég húzósak az árak, de az Uffizinél mindenképpen ezt a módszert célszerű alkalmazni.
Eszerint a korábban írt Medici kápolna 8.15-től van nyitva.
Úgy gondoltam a sok múzeum nézés után jó lenne egy kis kirándulás a zöldbe, és Fiesole szerves része Firenzének. Sajnos feltett szándékunk ellenére az eső megakadélyozott abban, hogy felkeressük, de nagyon szép lehet.
Előbb azonban az Uffizi, amiről gondolom csak építészetileg érdemes szólnunk, hiszen van egy olyan honlapja, amit felkeresve nagyon sok információhoz juthatunk.
Illetve eddig úgy tudtam, hogy van egy nagyon jó weblap, azt böngésztem rengeteget, de sajnos most éppen nem működik a www.uffizi.com , a többi weblap meg még eléggé átláthatatlan számomra.
Szóval az oroszlánokról, mint a függetlenség jelképéről már írtunk, de arról nem, hogy a középen lévő Krisztus monogram és az alatta lévő írás annak az időszaknak emlékét őrzi, amikor Firenze népe, hogy megvédje magát VII. Kelemen pápa, V. Károly császár és I. Ferenc francia király hatalmi versengéseitől, akkor Jézus Krisztust választotta városuk királyává, de végül a város elesett 1530-ban.
(Ez a Jézus Krisztus királlyá választás már korábban is megtörtént, Savonarola uralma alatt)
Egy kicsit visszautalok a Palazzo tornyára, mely 94 méter magas, egykor innen hívták harangjának szavával veszély esetén harcba a polgárokat, illetve népgyűlésre az arra jogosultakat. A lőréses kőpárkányzat mögötti folyosóról biztosították az épület védelmét. De híres rabok fogvatartására is szolgált, pl. Cosimi Medici (Il Vecchio) és Savonarola is itt raboskodott egykor. A tetején lévő rúdra mászó oroszlán a szuveneritás jelképe.
A harangja mostanság a ma is itt működő városi tanács tagjait hívja munkára (1970-es adat).
Kár, hogy elsiettél, még megkérdeztem volna, hogy a toronyba fel lehetett-e menni? Én már nagyon siettem (egyedül voltam itt, a többiek már vártak), de el is felejtkeztem erről a lehetőségről, pedig biztos klassz lett volna.
A következő szinten találhatók az elemek lakosztályai, melyeket Vasari freskói díszítenek, a víz, a föld, a tűz és a levegő allegorikus képeivel. Ezek Eleonora nagyhercegnő, I. Cosimo feleségének szobái voltak, melyek közül kiemelkedik a Fogadóterem, ahol a mennyezeten Camillo történeteit láthatjuk a kor manierista stílusában. Több szoba falán szintén Eleonora kérésére híres nő figurák történetei elevenednek meg. (pl. Penelope). A leghíresebb mégis a Liliomos terem, melynek falát Firenze szimbóluma, a liliom borít be (erről már volt szó -> Sala dei Gigli). Itt helyezték el Donatello legremekebb alkotását, a „Judit és Holofernész”-t. A ruhatári teremben a faragott szekrények ajtajain 53 térképet láthatunk felfestve, ezért sokan térképek szobájának hívják.
Lentről még kimaradt, h. az előcsarnokból nyílik I Francesco dolgozószobája. A studiolót Vasari tervezte, és egy sereg firenzei manierista művész díszítette...
Aztán van még jópár terem, ahol állítólag nagyon harsányan ecsetelik a Medici-felmenők dícsőségét, de én ezeket nem láttam.
Ennek a teremnek a falait kellett volna Leonardónak és Michelangelónak freskóval díszítenie, ami sosem valósult meg. Michelangelo valójában nem is nagyon kezdett hozzá, csak a vázlatokat készítette el (amiket aztán széthordtak a tanítványok), de egyes források szerint Leonardo elég szépen haladt. Ismert arról, hogy szeretett kisérlezetni és itt is egy új festéket használt, amiben viasz volt. Amikor elkészült a freskójának nagy része (Anghieri csata), akkor, hogy gyorsabban száradjon, nagy tüzeket vittek (akkoriban fűtésként kosárszerűségekben tartottak izzó szenet) a terembe és a festmény a szó szoros értelmében lefolyt a falról. Hogy ebből mennyi az igazság, azt nem tudom, de mint történet érdekes és tény, hogy a freskó megsemmisült.
És erről sem írtunk, bocs, hogy újra feltettem...
Ez meg egy nagyon érdekes terem, régesrégi térképek vannak benne, el lehet időzni a bogarászásukkal.
Hogy nekem is legyen valami saját, ez X. Leo pápa szobra.
Egy vázlat a kedvedért, a WGA-ban több is van:-)
