Az operáció napján reggel 5 órakor felkeltették, jött a nővér, fertőtlenítették a testét, nyugtatót kapott, majd mikor dél körül kicsit magához tért, mondták neki, hogy mégis elmarad a műtét. „Csak néztem félkómásan”, valamit mondtak, hogy „etikai vagy politikai okból, már minden összefolyt” – mesélte.
A zárójelentésére azt írták: technikai okból nem került sor a műtétre. Már aznap haza akart jönni, végül másnap mehetett haza a többgyerekes asszony, akit végül egy másik kórházban hamarosan megműtenek.
"A Káldor Adolf szakrendelő a teljes XXII. kerület betegellátását hivatott megoldani. A rendszer úgy néz ki, hogy ha szakorvost akarsz, és megvan hozzá a beutalód, akkor fel kell hívni a rendelőt, hogy kérj egy időpontot, amikor majd időpontot lehet kérni"
Kásler Miklóst miniszteri kinevezésekor az egyik kormánypárti orgánum polihisztornak nevezte. Ő elhitte a szervilis hízelgést, s hozza azóta napi rendszerességgel a hozzáértés hiányáról tanúskodó, ám súlyos következményekkel járó döntéseit.
A Petőfi Irodalmi Múzeum éléről elmozdította az irodalomtörténeti szakma által kedvelt és elismert igazgatót, Prőhle Gergelyt. Döntése indoklásául bizonyos körök „túlzott befolyását” említi. Ezek a minősítések, mondja, jó néhányszor nem egyeztek személyes véleményével, ízlésével. Ha tehát egy orvosigazgatóból miniszter lesz, személyes ízlése szolgál zsinórmértékül irodalmi kérdésekben is.
Bejelentette ezenkívül egy Magyarságkutató Intézet létrehozását is. Szerinte ugyanis a magyar múltat kutató történészek, régészek, nyelvészek, néprajzkutatók, antropológusok és más tudományágak képviselői „elbeszélnek egymás mellett”, nem veszik figyelembe egymás eredményeit. Ezért van szükség szerinte egy olyan intézményre, amelyben „meghatározott célok mentén kellene folytatni a kutatásokat, és a legmagasabb szintű tudományos igényességgel szintetizálni az eredményeket”. Miniszter úr nyilván nem ismeri az MTA tudományos intézeteinek munkáját s a köztük folyó kommunikációt.
Ha személyesen ellátogatott volna az őstörténeti konferenciák egyikére-másikára, vagy kezébe vette volna a legfontosabb szakmai publikációkat, maga is meggyőződhetne arról, milyen komoly együttműködés folyik a szakmák között. Az őshaza helyének meghatározása szempontjából például fontos adatokat szolgáltat az általa említettek mellett a meteorológia s a korabeli növényvilág feltárásához elengedhetetlen pollenanalízis is.
Az EMMI-miniszter az általa alapítandó intézettől azt várja, hogy véget vessen „a régi türk–finnugor hipotetikus eredet- vagy nyelveredetvitának”. Mindenekfelett pedig azt, hogy „fény derüljön a tudományosan megalapozott valóságra”.
A „hipotetikus eredetvita” és a „tudományosan megalapozott valóság” fogalmával még barátkoznunk kell. Az viszont ma már biztos, hogy Kásler miniszter bekerül a nagy alapítók sorába. Az orosz viccek Csapajev parancsnokával együtt, aki minden elfoglalt domb tetejére konzervatóriumot kívánt építtetni a kínzó konzervhiány enyhítésére.
Arra nem tér ki a cikk, de a művese-kezeléssel bajok lehetnek.
Ez egy másik kérdés. A művese kezelést a NEAK finanszírozza, de magán szolgáltatóktól veszi meg az ellátást. Ez is célkeresztben van, de most nem erről van szó.
(Még labor, vesekőzúzás, stb).
De nem lehetne párhuzamosan NEAK és fizetős ellátást is nyújtani (szabad kapacitások terhére). Nem lehetne VIP szobáért külön pénzt kérni.
Balettigazgatónak kinevezi a Magyar Idők főmunkatársát, Apáti Bence balettáncost, aki a HírTV és az EchoTV politikai műsorainak is egyik állandó szereplője.
Az Index információi szerint az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karán a Biológiai Intézet egyes tanszékei, oktatói október 15-én részleges sztrájkba kezdtek. A tiltakozó akció határozatlan ideig, de előreláthatóan legalább egy hónapig fog tartani, a figyelemfelhívás kiváltó oka pedig az, hogy az intézet az ELTE költségvetéséből nem kapta meg a gyakorlati oktatáshoz szükséges összeget a 2018/19 1. félévére. Úgy tudjuk, hogy a részleges sztrájk lényegében abból áll, hogy a természettudományi képzésben elengedhetetlen gyakorlati órákon az oktatók és a hallgatók nem végeznek semmiféle költséges gyakorlati tevékenységet, az oktató csupán szóban ismerteti, hogy mik lettek volna az éppen aktuális kísérletek.
Eljutott hozzánk ezzel kapcsolatban egy intézeti körlevél, amiben a következő áll:
...az utóbbi évek egyre csökkenő oktatásra szánt költségei után az idei a tanévkezdésre semmilyen anyagi forrás nem állt rendelkezésre a gyakorlatok kivitelezésére. Ez egy olyan, lassan állandósuló méltánytalan helyzetet teremt, melyben komoly áldozatokat hozva, elhivatottságból próbálnak oktatóink valamiféle képzési színvonalat fenntartani. Az alulfinanszírozottságra illetve a pénzügyi elszámolások zavaros voltának jelzésére szeretnénk egy figyelemfelhívó akciót kezdeményezni, melynek célja, hogy az egyetemi vezetés és a hallgatók is értesüljenek a helyzet tarthatatlanságáról.
(merthogy Kásler imádja a baráti interjúkat, és utálja a Parlamentben a munkájával kapcsolatban felmerült problémákat feltett képviselói kérdéseket)
Csupa ha, és majd, és vizsgálódunk, felmérjük, gondolkodunk, fázisok, ......
Ezért jó a minisztercsere, minden kezdödhet előlről az elmélet és az előkészítés szintjén. Legfeljebb cserélgetjük az államtitkárokat közben, és bízunk Istenben
" Sok minden lezajlott az elmúlt hónapokban, sok előterjesztés már az utolsó fázisában van. Gondolok itt például az alap- és sürgősségi ellátás megújítására. Ez már önmagában átrendezi a feladatköröket és a tevékenységeket, így a finanszírozásban is hoz majd változást. A végső állapotot még nem lehet meghatározni, elhamarkodottan nem szabad dönteni. Ugyanakkor érzem az idő szorítását, a problémát minél hamarabb meg kell oldani. "
"Az összefonódás erős és mélyen gyökerezik, egy lépésben nem szétválasztható. " stb, stb stb
Minden költségtérítéses szolgáltatást megszüntetne a kórházakban a szaktárca – tudta meg lapunk. Bevételeik 5-10 százalékát veszíthetik el a kórházak, ha betiltják fizetős szolgáltatásaikat. Ez a lépés a nem fizetős terápiákat, például a művese kezelést is veszélybe sodorná.
Kásler Miklós szerepléseit a Hatos csatorna nevű tévéadó kreatív igazgatója, a magát a miniszterhez hasonlóan multifunkciós emberként aposztrofáló jogász-természetgyógyász-zenész-rendező-arculattervező Gyarmati-Paor Zoltánörökíti meg. A Kásler Miklósról már évekkel korábban filmet forgató Gyarmati-Paorról csak onnan tudjuk, hogy havi 450 ezer forintot kap a munkájáért, hogy megbízását az Emmi szeptember elején feltüntette egyszer a tárca szerződései között.
A kultúráért felelős államtitkár beszédeit a Magyar Időkben rendszeresen publikáló író-költő Pál Dániel Levente írja, aki mellesleg a Fővárosi Nagycirkusz dramaturgja is egyben – megbízása aligha független attól, hogy a kulturális államtitkár, Fekete Péter májusig a Fővárosi Nagycirkusz igazgatója volt.
