Mulcsolni is ezért a törzs KÖRÜL szoktak, úgy hogy ne érjen a törzshöz. Továbbá én a leveleket félrerakom és csak akkor hordom ki a fügékre, amikor már hideget jeleznek, jellemzően ez december második fele-január szokott lenni. Addigra már a rágcsálók otthonra találnak, és nincs idejük ezt felfedezni.
Van egy bokornak hagyott fügém, amelyik múlt évben már 2 m fölé nőtt. Ősszel a lehullott lomb megült a törzsek között, én pedig otthagytam abból a meggondolásból, hogy ha kemény hideg lesz télen, védi a tövet a kifagyástól. Csakhogy valami rágcsálónak is tetszett a temperált környezet; odahúzódott, és unalmában rágcsált is. Tavasszal több ág is kidőlt, a tő alatt karnyi átmérőjű üreg tátong. (Szóval nem egér volt.)
Van-e valakinek tapasztalata és/vagy információja, hogyan lehet az ilyen diverzió ellen védekezni?
Vagy pl nekem egy alma fa volt kb 1 méterre egy tégla faltól sosem volt rajta 6-7 almánál több ,úgy gondoltam valami tápanyag hiánya van ,mindent adtam neki még szervestrágyát is ,lombtrágyákat ,stb de az idén csak 1 virágot hozott ,na kivágtam ! Egy 25 cm törzsű fán 1 alma legyen na az már sok volt a jóból ! Valamilyen háttér sugárzást nem szeretnek a fák bokrok amit az épületek vernek vissza . Nálam terméketlenné vált a fa és ez már a második fa volt ott !
A legtöbb növány arra növekszik, amerre szabad tér és fény van. Valahogyan (talán az IR tartományban?) érzékelik a közeli tereptárgyak kisugárzását, és arrafelé kevésbé növekszenek. Lehet ez egy fal vagy másik növények. (Túl közeli ültetésnél pl. torzul a lombkorona formája, az erősebb/gyorsabb "elnyomja" a másikat).
Szóval valószínűleg nem véletlen, hogy a fal felől később fakad, hiába melegebb lokálisan (minimálisan).
Sokan azt gondolják hogy a füge egy igénytelen, és gondozás nélkül is megélő növény. Más nem kell vele tenni csak elültetni és szüretelni. Ez nem így van. persze megél, de nagyon is érzékenyen reagál a környezeti hatásokra. Ennek köszönhető az is, hogy egyikünknél gyönyörű terméseket hoz, bőven terem, másikunknál egyáltalán nem válik be. Volt már itt olyan fórumtárs aki csak azért mondott le egy fajtáról, mert én elégedetlen voltam vele. Ilyenért nem érdemes. Még egy kerten belül is viselkedhet eltérően más-más helyre ültetve.
A füge nagyon érzékeny növény, de meghálálja a számára megfelelő gondoskodást.
létezhet olyan, hogy egy füge ágai nem egyszerre indulnak tavasszal? Az egyik ág ( éppen az, amelyik legtávolabb van a ház déli falától ) szépen hajt, brebák is vannak rajta - ez alulról számolva az 5. ág, legfejletteb ága a fának és a legtöbb napsütést kapta nyáron. Azon kívül még a 2. ( közepesen fejlett ) és a 4. ( vékony ) hajt még, de kissé le vannak maradva. Tőből hajt két sarj, egy tavalyi, vékonyka, félig lefagyott és egy új idei. A többi ág nekem nem tűnik elfagyottnak, - kivéve egyet, amit tavaly nyáron lehasított a szél, csak egy darabka kéreg és fa tartotta, rögzítettem és ugyanúgy beérlelte a terméseket, mint a többi ág. Persze nem vagyok biztos abban, hogy nem fagytak el. A fát 2018 augusztus végén ültettem, sose védtem és nem fagytak el még az ágvégek sem. Ezért nem is próbáltam védeni, a nyáron ültetettekre koncentráltam, havat lapátoltam a töveikre, és bizony a hó fölött többnyire elfagytak a vesszők.
Első tél után vagyok, ami a fügét illeti- remélem- már nem lesz fagy. Több van D-NY-i fal tövébe ültetve. Mult tavasszal ültettem. Takartam (cirok szárral és egyéb apróbbal) mikor érdemes kibontani?
Még két napja volt fagy... Várjak még vele?
Más, de öszefügg ezzel: ma voltam helyben a faluban (Galga völgyében van a falu) s csoda egy nagyobb fügebokor még az ágvégei is élnek (még nem indultak meg). Háziak mondták, hogy csak egyik évben fagyott el takarás nélkül.
Máshol mindenütt takarás nélkül eléggé elfagytak, idősebb fügék is.
Amire gondolok, hogy miért: délutáni nap éri teljesen, közel van a szomszéd ház, s közben pala karités van. Egyébként van tapasztalatom-igaz szőlővel- a hullámpalából épült garázs köré ültettem (korábban) nemes szőlőt és garázs (pontosabban a pala) megvédte a fagyoktól és permetezni sem kellett.
Nálam is ez a helyzet. Semmi hajtás, semmi rügy. De Szabolcs, itt hidegebb van. (Kivéve egy matuzsálem, melyről korábban írtam, az tele van már túl-túl sok apró terméssel.)
Ez az anyanövény, a majdnem földig érő vékony ágakat lehetne a vödörbe bujtani. Tulajdonképpen az ágak már a földön feküdtek a levelek és a termés súlya miatt, ezt kellet megoldanom, és ezt összekötöttem a szaporítással. Ha felfelé törő ágakról van szó, a lyukfúrás helyett inkább kivágnák egy sávot a peremtől lefelé - a lyukon nehéz lenne áthúzni a leveleket, rügyeket, kisebb elágazásokat. Vagy ha nem akarnám megbontani a vödör oldalát, akkor a vödörbe töltött földre helyeznék egy oldalról hasonlóan nyitott henger alakú valamit, pl. betonból - mintha egy kútgyűrűt oldalról megbontanánk - és abba vezetném az ágat és megtölteném földdel, rá a téglát.
Köszönöm a segítséget Nuggerfarhátnak, nagyok voltak a képek méretei.
