Sziasztok!
Ezt a topikot azért hoztuk létre,hogy legyen egy hely ahol minden témáról lehet beszélni,akár kerti növény akár szobai,kerti tó,növények kártevői,barkácsolás a kertben,tanácskérés,szép tájak növényei,nyaraláskor lefényképezett pálmák,leanderek,rózsák,fenyők,vagy ha csak meg akarod mutatni a kedvenc virágodat,a kedvenc kutyádat ,macskádat ,akármit!!!!mindenkit várunk,itt nincs OFF téma:)
Ha mindenképpen ezek közül kellene választanom, akkor inkább az első... Annak a képét le is kellett kicsinyíteni, a sok szín miatt nagyobb a fájl. A második kert képeit nem kellett, lényegében szürke-fehér, jól tömöríthető.
Szörnyű ez az új divat. Megfordult a fejemben, hogy a válság miatt esetleg nem lehet színes festéket kapni, azért épül annyi ilyen, de látni azért néha színeset is.
Vékony a szára és nagy a virágja. Eső után le is törik. A székek jól megtartják. Mindig is ez volt szemem előtt: egy pad vagy más ülőalkalmatosság, mögötte meg sok-sok virágzó hortenzia. Régen láttam ilyen fotót, rendesen belém égett. Most már ott tartok, hogy mindenhová hortenziát kell ültetnem, annyi a félárnyék-árnyék. Idén sok páfrányt fogok ültetni.
igen, teleltetni kell, már az enyhe fagy is megárt neki. mondjuk nálam kiszáradt a pincében, sajnos. a néni, akitől kaptam, májusban kiülteti az övét, a fagyok előtt kiszedi és leviszi a pincébe. minden évben szép nagy bokor lesz belőle egy nyár alatt.
Vízi és mocsári növények kivételével semmit sem szabad kaspóban tartani. Sokszor nem látjuk, ha áll a növény alatt a víz és kirohad. A kövirózsa alá alátét sem érdemes tenni, a kiszáradás nem árt neki, a locspocsban viszont tönkremegy. Laza, homokos, kavicsos földben jó tartani, nem kell tápdús keverék, a cserép aljára mindenképpen kellenek lyukak, ahonnan aztán el is tud folyni a fölösleg. Ha a nyári szárazságban időnként összeaszalódnak, az nem baj.
Télre az összes növény alól célszerű kivenni a laposabb cserépalátéteket is, a vízigényesebbeknek is árt, ha ilyenkor vízben állnak.
A sziklakert elég tág fogalom, az alföldön átlagos kertek sziklakupaca az futott ezen a néven, sokszor a talajt is nélkülözve, elég elrettentő példa, ha meg van benne talaj, akkor is egy négyzetmétert foglaló sziklakupac semmiképpen nem nevezhető kertnek. Ezek már rég beidegződések, amelyek apáról fiúra, de legfőképpen anyáról lányra szálnak, igen sokszor sokan azt a példát viszik, amit gyerekként megszoktak és megéltek. ezek is a kerti tavakhoz hasonlóan(mert azok csak kerti tócsák) csak az igazi sziklakertek torzói.
Az is kérdés, hogy milyen növényektől lesz sziklakert sziklakert?! Mert sokszor a 'sima' kerti növények sziklákkal megtűzdelt kertbe ültetett növényei is bekerülnek a sziklakertbe. Ha meg csak pozsgások kerülnek bele, általában Sedumok és Sempervivumok, további kúszó növényekkel meghintve.
Sokszor katyvasz lehet, gyűjteményes kert.
Nehéz lenne egy biotóp kert építése, nekem is eszembe jutott már, de az a néhány faj miatt, ami bele kerülhetne a beszerezhetőségi korlátok miatt letettem róla. Nekem van egy pozsgás kőkertem(ideig óráig, mert válás előtt állok), ami nem sziklakert, de nem is a klasszikus japán stílusú kőkert, inkább a szárazkerti irányzat, itt egy kritérium van csak a szárazságtűrés mellett az észak-amerikai elterjedés lehetőleg az USA területére szorítkozva(ez csak a kőkertre vonatkozik szigorúan) Virágzó lágyszárúak, virágzó cserjék és fák, pozsgások vannak itt, kaktuszok, agávék, jukkák, nyugati aloék(hesperaloe), stb
Tudom sok embernél ez kiüti a biztosítékot, de ez a saját kerti igényem beteljesülése volt, egy délies hangulatú kert kialakítása a maga hibáival. A délies hangulatot a ház körüli mediterrán-szubtrópusi kertrész füzi össze, mert mindkettő déli hangulatot áraszt. A kertem is gyűjteményi kert, csak megpróbálom az igény szerinti ültetést is szem előtt tartani! A szubtrópusi(pálmák, néhány kisebb fa) igénylik a nyári öntözést, de ez a korlátozott számuk miatt megoldható. Amúgy a legtöbb növényem saját magról nevelt egyed, tehát alkalmazkodott a helyi klímához, itt nőttek nagyra.
Látom elég jól felpezsdült a fórum ezen szeglete, sok jó érv is elhangzott minden részről. :) Kicsit átfogóan írok a témához.
Azon kisebbséghez tartozom, aki számára a kert az nem a magyar viszonyoknak megfelelő kert, mert az általában maga az elrettentő példa!
Mert itthon sok kert tulajdonos számára a gyep+tuja keverék volt az elmúlt 20-30 év legjellemzőbb kert típusa, sőt sok pénzes tulajdonos sem tudott ezen túllépni, csak megtűzdelte egy medencével, kerti sütögetővel/esetleg pihenővel, stb. az idők változnak és még sincs komoly átütéses változás a témában. Az utóbbi 10 évben a tuját felváltotta a leylandi őrület, az ok érthető, de ugyanolyan egysíkú és stílustalan az egész.
Most az utóbbi években néhány jobb módú kerttulajdonos érdeklődése az úgynevezett mediterrán életérzés felé fordult, bejöttek a pálmák a kertbe náluk.
Igaz ebben érdekelt cégek is erre tolják, a korábbi tuják, leylandik helyett a pálmáké a főszerep..., a külföldről behozott, kényes/túltápozott növények megtartása azért egy hozzáértő számára is kihívás lehet, nemhogy egy olyan embernek, mint akinek pénze volt rá, majd azt sem tudja 'mi fán' terem, milyen igényei lennének, őszintén nem is érdekli, csak a státuszszimbólum/divat hozta be a kertébe ezeket a növényeket.
A mediterrán növényként beállított szubtrópusi pálmák legtöbbje kenderpálma mégpedig a kínai, de sokan hazádíróznak igazi fagyérzékenyekkel, mint pl. a washingtonia-k amelyek áttelelése téli védelem nélkül esélytelen.
Az angol és nyugat-európai kertek példája nagyon jók, csak meg kell találni a hazai klimatikus viszonyokhoz beilleszteni, mert valljuk be, az itthoni szeszélyes időjárás minden évben más arcát mutatja. Utóbb inkább enyhébb volt, mint az átlag, de azért számolni kell a nyári aszállyal, amit a nyugat-európai kerti növények nem nagyon viselnek el, ezért falls azon cégek felhozatala amelyek ontják a nyugati igény növényeit, amelyek fenntartása öntözés nélkül lehetetlen vagy kudarcra van ítélve. Talán Debreczy Zsolt fogalmazta meg ezt a legkorábban, hogy hazai viszonyokhoz hasonló alkalmazkodó kerti növényeket kellene ültetni, ezt a vonulatot képviselte a néhai Hódi Tóth József, Arizonica Arborétum és Kertészete, de nagyon kevés követőre talált.
A hazai kertben megvalósíthatjuk ötleteinket, elképzeléseinket, csak a megfelelő növényekhez hozzá tudjuk jutni, ami valljuk be eléggé nehezítve van.
Miklós sziklakertje nem sziklakert, hanem "beültetett rézsű".
Zolié meg gyűjteményes sziklakert, sok ilyet látni arborétumokban. Igen, művi, de minden gyűjteményes kert az, sőt, szinte minden ember alkotta díszkert az. Zoli sziklakertjének lényege, hogy egyben lehet látni sok sziklakerti növényt, akár még különlegességeket is. Az természetes, hogy olyan faj összeállításban nem fordul elő sehol a természetben. Ha olyan lenne, akkor biotóp kert lenne a neve, és egy bizonyos területi fajta összetételt másolna.
A kövirózsa pozsgás növény, vagyis a levelében tartalékolja a vizet. Nagyon kevés víz kell neki, a sok meg kifejezetten árt. Ahogyan te tartod őket úgy biztosan ki fognak rohadni. Bírják a hideget is, semmilyen teleltetés nem kell nekik.
Sziklakertbe valók, legjobb valamilyen déli, dkeleti tájolással. Sóderos, jó vizelvezetésű talaj kell nekik. Nagy szárazságok idején locsolhatod, de nem szabad vízben állniuk, az a biztos vesztük. A sziklakertben a közelükbe nem szabadna semmi nagyobbra növőt, agresszíven terülőt ültetni. Ők aprók maradnak, lassan szaporodnak, szinte minden megelőzi és elnyomja őket.
a sziklakert elég nehéz műfaj szerintem. akárhova tényleg nem lehet, és a hogyan sem mindegy. muteromnak is volt, nagyon hülyén nézett ki az előkertben a kupacba összehordott kő, ráfuttatva minden szarral. kellett neki 10 év, mire belátta.
a szomoru miklós most építi a sajátját, na az jó lesz szerintem. :) a zoli haverjájét mutogatta a múltkor, az nagyon művinek tűnt.
Belenéztem mindenféle kertépítő videókba, oldalakba. Alföldi kertészfaluban nőttem fel. Hátul veteményes, gyümölcsös, a fák közt termő bokrokkal, gyógynövényekkel, középen a csirkeudvar a nagy diófa alatt, kopárra kapirgálva, elöl tízegynéhány négyzetméternyi díszkert. Kő, szikla sehol. A járdák kőlapokból, téglából, a kertben meg a fű nőtte be. A kastély kertje meg egy buxus sövényekkel, dísznövényekkel tarkított ligeterdő volt. Ott sem voltak kövek. Nekem rettenetesen idegen a síkvidékre, enyhe lankákra cipelt kő. A kövön nem terem meg semmi! Ha muszáj teraszokat képezni, az persze más, ott funkciója van a kőnek.
