Azt hiszem a kisebbségi problémák némileg háttérbe vannak szorítva. Egyszer próbáltam érdemben hozzászólni a témához, akkor is jó nagy marhaságot sikerült. Ezért ezzel nem fárasztanám a társaságot... :)))))))
Ne röhögjél. Ez van. Éteri eszmecsere, gondolatstimuláció, meg ilyesmi. Bár, biztos az agyatokra megyünk néha a sok kavarással. Ostap néha méltatlankodik is rendesen... Azért nem oly érthetetlen. :))))))))
hogy felreertes ne essek figyelem az eszmecseret, keresem is a kapcsolodasi pontot, sajnos eddig nem sikerult megtalalnom. de ketseged ne legyen hogy elvezettel figyelem hogy hogyan fog megoldodni a nemzetiseg nemleeteenek problemaja.
lehet hogy ez a celravezeto modszer a 'nagyagyuk' tavoltartasara? bar erre biztos megjelenik egy koszalo, elszabadult hajoagyu...
miert mondod mimikrinek (negativ) az asszimilalodast (pozitiv) ami raadasul befogadas is parosul?
ezen gondolkodtam ma. te/ti valahogy egy allaspont helyesseget hangsulyozzatok, emelitek ki es egy masik allaspontot rosszaltok, helytelennek iteltek.
szerintem minden allaspontot helyesnek kell tekinteni. amugy az ontudat tulhangsulyozasa ugyanugy vezethet mentalis zavarokhoz mint az identitas tulzott 'elutasitasa'.
ujra csak a 'fontossagot' tudom mondani es talan kertesz imreben az kapott meg hogy hangsulyozottan elutasitotta ezt a fontossagot. addig ment hogy sajat maganak magtamasztasrol is tudatosan lemondott, annyira lenyegtelennek itelte egyeni letet, egyeni letenek folytatasat.
es ezt egy igazi traumanak tartom. mi lehet szebb egy gyereknel?
persze az is lehet hogy kertesz imre csak irdogalt es van neki 3 gyereke.
a tortenetedhez.
nevezhetjuk batorsagnak. en inkabb ugy gondolom hogy ismerosok helyes vagy helytelen nezeteivel kell vitatkozni nem ismeretlen hulyeket megszolitani az utcan.
koznapi ertelemben az antiszemitizmust hulyesegnek, kepviseloit hulyenek tekintem. tudom hogy orvosilag ez nem igy van de betegsegnek tekintem. tehat igy is allok hozza. nem feltetlenul vitatkozok beteg emberekkel.
nekem is van egy tortenetem. volt a hollandiai arviz. elkezdtem sajnalkozni ismerosomon hogy milyen szar lehet es mekkora tragedia. nagyjabol, udvariasan, azt mondta foglalkozzak a sajat dolgommal, az o problemaikat meg fogjak oldani nem kernek a sajnalatombol. osszeszoritotta a fogat es csinalta. nem panaszkodott nem sirankozott. mentek ki a gaatra dolgozni. jo ismerosom az illeto tuttira nem akart megbantani. es biztos orultek az anyagiakban is megnyilvanulo szolidaritasnak bar nyilvan nem voltak raszorulva. azt mondta hogy evezred ota az az eletuk hogy kuzdenek a tengerrel es egyutt elnek vele.! ebbol nekem az osszeszoritott fog a leenyeg! nem fenyezte magat hogy milyen jok es okosok vagyunk es ezt is megoldottuk. nem hablatyolt a HOLLAND szolidaritasrol. csak csinalta, csendben!
Van egy iszonyú történelmi múlt, amelyet a ma élő zsidók nem tudnak (és ezen sokan - zsidók és nem zsidók egyaránt - "dolgoznak") vagy nem is akarnak elfeledni.
Én csak az általam ismert emberek attitűdjét, mentális állapotát ismerem (valamennyire). Következtetéseim erre épülnek. Tehát:
Van egy iszonyú történelmi múlt, amelyet a ma élő zsidók nem tudnak (és ezen sokan - zsidók és nem zsidók egyaránt - "dolgoznak") vagy nem is akarnak.
Ez a múlt egyszerre ösztönöz:
A mimikrire (nem feltárni a származásunkat, megpróbálni besimulni, elvegyülni, ha lehet, magunk is megfeledkezni az egészről).
A dacos felvállalásra. Mert nincs olyan Magyarországon született zsidó, akinek a családja megúszta volna áldozatok nélkül 1944-et. És a "zsidó-kérdést" napirenden tartják sokan: a napi politika hírei - gondold csak el: a naponta elítélt, lefitymált Izraelt rendszeresen "zsidó államként" aposztrofálják -, Csurkáék, Hegedűsék, a Fradi szurkolók stb., de egyes magyarországi zsidó prominensek is (sőt, jön egy alkoholista, egy idióta Mel Gibbson, és a maga PR erejével fröcsög). Ez erős irritációt, allergiát (azaz néha túlzott immunreakciót) vált ki.
E két motiváció munkálkodik a magyarországi zsidókban. Igazi frusztráció ez... Feloldani? A mimikri, a bújdosás mindent eredményezhet, csak nem a lelki békét, a megnyugvást. A mimikri a félelem maga (és most ne polemizáljunk azon, hogy ez a félelem indokolt-e, avagy nem, mert van).
Elmesélnék neked egy rövid történetet: Úgy 2000 környékén beszélgettem az Újlipótvárosban egy barátommal éjfél kürül az utcán. Arra jött két jól öltözött fiatalember, akik a legsötétebb antiszemita eszméiket cserélték ki egymás között. Éjjel csend van, halkan beszéltek, mégis hallottam őket. Megkérdeztem tőlük, hogy mi bajuk van velem? Nem értették. Mondtam, éppen most gyalázzák a komplett zsidóságot, amely közösségnek (és ez "pech" :-) ) én is tagja vagyok, tehát a szidalmak, rágalmak, rasszista kijelentések nekem is szólnak. A két fickó elsomfordált. A - szintén zsidó - barátom sápadtan hallgatott, majd megjegyezte: te nem vagy normális. És ha megvertek volna?
Túlságosan is szerettem a bátyámat, csak nem bátyámként (majd egy generációs korkülönbség volt közöttünk, ezért inkább második atyám volt nekem, mint testvérem). Kamaszkoromban - a fene tudja miért - sokszor megalázott, de amikor már - felnőttként - megtudtam magam védeni, inkább csak bosszantottak a folytonos idézet-érvei (amelyekre korom előrehaladtával egyre inkább tojok magasról; annyi minden baromságot, és oly kevés értékállót firkáltak már össze, hogy már rég az idézet tartalma érdekel csak, és nem az idézet szerzője; nincs olyan marhaság a világon, amelyet ne lehetne alátámasztani "okos" emberektől vett idézetekkel), az öncélú műveltség-fitogtatásai, meg az ugyancsak öncélú gonoszkodásai.
Téged padig nem utállak, csak időnként nagyon mérges vagyok rád (és a kettő messze nem ugyanaz). Az a röhej, hogy ha az indoklásaid stílusát, eszközrendszerét, az érvrendszered konok beszűkültségét nem tekintem, semmi olyat nem mondasz, ami ellenemre van. Az emberiség bármiféle külső (tehát nem a szubjektumok által választott, önként felvállalt) kategorizálása mélyen elszomorít, és számomra irracionális. Csakhogy tudomásul kellett vennem, hogy az ember (hát még az emberi faj) összességében meghökkentően irracionális, motivációi meghatározó részének köze nincs holmi racionális megfontolásokhoz.
