Keresés

egyébként mindig szoktak méregetni? Akkor is,ha előtte már kollégáiktól kaptunk egy ellenőrzést és minden rendben volt?

A plusz ablak, és a nyilászáró szélesités is engedélymódositás köteles lenne, de azért ezt nem szokták annyira szigorúan venni, csak ha kifejezetten büntire utaznak.

(nyilászáró keskenyités, arrébbrakás, vagy magasság csökkentés-növelés nem érdekes, mivel ezek nem változtatják meg az áthidaló teherbirását - a jogszabály szerint legalábbis)

Abból gondoltam,h nem méregetnek talán,h látják már kaptunk 1 ellenőrzést és akkor minden rendben volt. Csak nem ellenőrzik  le kollégáikat is.:)

Annyira azért nem szembetűnő az a 1,5 méter:) Nyílászárokat mennyire veszik szigorúan? Azaz ha mondjuk a teraszajtó nem 1.8 m széles,hanem mondjuk 2.2m-es? Vagy ha egyik helyiségre ami gardrób lett volna be lett téve 1 kisablak?

Ha észreveszik hogy a válaszfalak máshogy vannak, de nem veszik észre a 1.5 méteres eltérést, akkor nagyon be lesznek baszva :D

Egyébként igen.

Ha esetleg nem mérnek, de észreveszik,h máshogy vannak a válaszfalak akkor lehet azt mondani,h a végén lett volna 1 megvalósulási terv készítve?

Belső válaszfalakhoz elég lesz majd a használatbavételihez egy megvalósulási alaprajzot beadni.

Akkor ha a belső válaszfalak picit máshogy vannak ahhoz elég a megvalósulási? Azaz ha valamelyik helyiség kisebb lett. Vagy ez már tervmódósításhoz kötött?

Azért a 1.5 métert észre kellett volna venniük, még mérés nélkül is. Azaz nem végezték el rendesen a munkájukat. Egy esetleges büntetésnél lehet erre is hivatkozni, bár tényleg csak annyit érsz el vele, hogy kicsit megpiszkálják őket is.

Sajnos a jogszabály nem ismerete nem mentesit a következmények alól, igy az, hogy a femüd "azt mondta", nem segit. A femüd még abban a régi hitben él, hogy ezeket el lehet sikálni megvalósulásival.

Közben meg a megvalósulási max arra jó, hogy a nyilászáró változásokat, meg a belső alaprajzi változásokat lekövesse a használatbavételihez. Bármi ami a beépitési mutatókat, épitménymagasságot, szintterületi mutató változást "okoz", ahhoz engterv módositás kell, és nem utólag.

Ha most kiderülne, h akkor már ez megvolt, akkor az elöző ellenőrök is megütnék a bokájukat? Igaz akkor még nem voltak meg a válaszfalak,de már akkor is hosszabb volt kb 1.5 méterre. No meg amivel minket hitegetett a FEMÜ azt lehet nekik mondani? AZaz,h a ége előtt kell valami megvalósulási tervez készíteni és akkor nem lesz gond.

Hmm... ha akkor nem vették észre, és nem kötöttek bele, akkor a mostaniaknak is lehet mondani, hogy 2010-ben emiatt nem szólt az épitésfelügyelet sem. Talán nem akarnak kibaszni a kollégákkal, és ők sem firtatják a dolgot.

Igen megvolt,már tető alatt volt a ház..

Csak finomodott a dolog. Ha akkor elég volt nekik, akkor talán most sem kérik.

Egyébként nem kell parázni, mert bármi hiányzik, azt lehet mindenféle szankció nélkül pótolni pár napon belül.

(már ha egyébként szabályos minden)

2010-ben már megvolt az elmérés miatti eltérés?

2010-ben kaptunk már ellenőrzést,akkor nem kértek még ilyen szerződéseket,csak azt kérdezték ki csinálta a munkákat és a vállalkozási számukat.Azóta változott?

A kivitelezőkkel irjatok szerződéseket, mert azt szokták kérni. Nem viszik el, és nem másolják le, csak kipipálják, hogy van, és ennyi.

(itt találsz mintákat: http://www.e-epites.hu/iratmintak)

Tervezői szerződést annyira nem fogják nálad erőltetni, mert mint irtad, jópár éve történt, és igazából családi ház engterv szinten elég volt nekik a számla is eddig.

tervezői szerződés alatt mit értesz? Az eddigi alválálkozókkal csak szóbeni megállapodások voltak,de a munkadíjról van számla. A szóbeni megállapodás nem tekinthető szerződésnek?

Sokmindent magam csináltam mint pl az egész gipszkartonozást...festés...külső nyílászárókat.... Ezek munkadíjáról nincs is így számla.. Ebbe nem kötnek bele?

Kivitelezőkkel a szerződés(ek), tervezői szerződés, femüs szerződés.

Az első nagyon fontos, a tervezői nem annyira, a femüs pedig ajánlott.

(a többieknek irom, hogy június 15-től szigorúan kérik a tervezői szerződéseket is, tervezői programmal és egyéb marhaságokkal. Ha ez hiányzik, vagy hiányos, akkor a tervezőt megbüntetik)

Milyen szerződések kellhetnek??

Amikor megtörtént az elmérés, és mondjuk az alaptest kiöntése, két lehetőségetek lett volna:

1. Követeled a terv szerinti kivitelezést, és ennek a javitási költségét a kivitelező és a femü állja.

2. Leáll az egész, mivel tervmódositást kell kérni. Mivel ez már a falakat is, mindent érint, ezért a folytatással be kellett volna várni a tervmódositás jogerőre emelkedését.

Van amikor a tulaj direkt nagyobbat épittet, és ilyenkor bizony a tökösebb femük beleirják az épitési naplóba, hogy ők szóltak az engedélymódositás szükségességéről, igy a felelősség teljesen az épittetőé (bár egyébként ebbe is bele lehet kötni épitésjogilag, csak ilyenkor polgári peres úton nem lehet követelni a büntetést a femün, mivel ő szólt).

Nekem volt olyan, hogy nem engedte beleirni a naplóba ezt a tulajdonos, megkapta hivatalos tértivevényes levélbe. Lett is belőle jó kis veszekedés, és "szakitás".

Mivel a fentiek egyike sem történt meg AKKOR, és a felelős műszaki vezetőnek az ilyenekért felelőssége van, gyakorlatilag a teljes büntetést és egyéb költségeket be tudod rajta hajtani polgári peres úton. Ami viszont a magyar jogorvoslást tekintve pár év :/

Az épitésfelügyeletet hagyd körülnézni, és amikor rákérdeznek, akkor nyugodtan mondhatod nekik a valóságot, hogy a femüd azt mondta, hogy nem lesz belőle gond, és elintézi.

A te részedről kellenek a szerződések, a jogerős határozat és tervek, valamint a beépitett anyagokról a tanúsitványok, és az épitési napló(k).

De ha ő benyújtja a felmondást minket nem kellene valakinek értesítenie,h keressünk másikat?? Tehát ha jól értelmezem amikor megtörtént az elmérés abban az esetben le kellett volna állítania az építkezést és beleírni a naplóba. Ha esetleg megbüntetnek,akkor azt a bírságot rajta lehet perelni? És az ezzel járó egyéb költségeket is? Mert sajnos lenne akkor más is ami meghíúsulna.

Ha nem történt szerződésbontás, akkor még mindig ő a femütök.

Más kérdés, hogy sajnos ő egyoldalúan is felmondhatja a femüséget, szimplán az éphatóságnak benyújtott papirral.

VISZONT:

Ha jól emlékszem túlépitésetek volt. Tehát most már hiába mondja vissza a femüséget, az látszódik, hogy a túlépités régen megtörtént. Azaz a felelősség az övé is, hiszen akkor még ő volt az illetékes.

Azzal sem védekezhet, hogy ő szólt nektek, mert ahhoz az épitési naplóba be kellett volna irnia ezt a tényt. (magyarul ki ne add a kezedből a naplót neki!)

Az, hogy nem jelenik meg az épitésfelügyeleti ellenőrzésen, semmit sem jelent. Utána fognak nyúlni, nem ússza meg. Csak sajnos azzal, hogy őt is büntetik, még te is kapni fogsz, amit esetleg polgári peres úton tudsz behajtani :/

Nagy kalappal egyébként!

Nekem csütörtökön volt egy ilyenem, lézerrel méricskéltek, és 7 cm eltérésen már morgolódtak.

Sziasztok!

Abban kérném a segítségeteket,h hamarosan kapok egy építésügyi ellenőrzést. Még régebben 5 évvel ezelőtt lett elkezdve az építkezés. Idén meghosszabbítottuk az engedélyt 1 évvel. Amikor elkezdtük a felelős műszaki vezetővel is kötöttünk szerződést,amiben a szerződés szerint a feladata a használatbavételi engedély megkéréséig tart. Most viszont azt mondta,h ő már nem a felelős műszaki vezetőnk. Kérdésem az lenne,h szerződésbontásra nem került sor,abban az esetben megtagadhatja e a munkát? Ugyanis elég nagyott hibázott és most így próbálja magát kihúzni a felelősség alól,sőt az ellenőrzés idején személyesen sem akar megjelenni.

köszönöm, megérdeklődőm az infókat.

Tehát tisztázni kell, hogy

- építéshatósági és statikus szemmel van-e esély a fennmaradásra

- értékbecslés a fenti vélemények ismeretében

-  a teljes közösségnek mi az álláspontja a plusz beépítésről

  adta-e a hozzájárulását anno és mi a mostani valós jogi állapot

- történt-e már esetleg valamilyen (dokumentált) pénzmozgás feléjük a plusz építés kapcsán anno

  (mert gyanús a csend a bővítés körül, amit okozhat egykori pénz osztás is  vagy az,

  hogy hozzájárultak már anno .... vagy már esetleg akció/per van a tulaj ellen és ezért eladó)

- ha semmi nem történt anno, akkor most mi történHET és mennyiért ?!

Ha, a közösség elvi álláspontja és az ár már tiszta és mindez írásba van adva, akkor lehet gondolkodni a fennmaradásin

Annak költségén és büntijén ....

-----

Igen, a lakás burkolatán, gépészetén és beépített berendezésein kívűl minden más közös.

De, a padlásból is jár a lakáshoz az 53/166 rész :-)

(ha ekkora az adott lakás)

-----

És a közös tárólóból is jár használati rész.

És a kertből is választhatsz egy 53/166 rész méretű részt magadnak.

Bárhol bármikor, ahogy más is....

Kivéve, ha esetleg létezik a kertre "Használati megosztás" ami megmondja, hogy

melyik lakás tulaj melyik X m2 területet használhatja esetleg kizárólagosan...

(de vélhetően nincs ilyen és a kert egésze közös használatú)

Viszont, lehet kezdeményezni ilyen megállapodást is :-)

Ha, például saját csirkeólat, fóliát virágos kertet akarsz, amit mások nem használhatnak.

Ilyen kizárólagos használati megállapodás nélkül azonban mások is használhatják majd

a közös részből mindazt, amit te is és fordítva.

Ill. a közösre költést is el kell osztani egymás között.

pl. ha te saját pénzből ültetsz egy csomó virágot és ebbe beleegyeztek,

(nem tiltakoztak ellene) akkor kérheted a virágok árából a rájuk eső részt.

(mondjuk népszerű nemleszel ezzel... de a jogi helyzet ez)

És fordítava is igaz... ha nem tiltakozol mások költése ellen, akkor kérhetik tőled is pénzt.

önkormányzat már rég nem kap a bírságból...

amúgy 3 szint feletti tetőtérbeépítésnél szakhatóság a tűzoltó...

szia, megjött az alapito okirat. bemásolom. sztem lehet hogy már a saját telekrész sincs.

ha megnéznéd azt megköszönném.

A Budapest X ker. XXXXX utca 111111.sz. alatti

ingatlanon lévő lakóház

társasházi

ALAPÍTÓ OKIRATA

Az ingatlan helyrajzi száma : 1111&0/2

Az i nga t f an tu 1 aj doni ia p szá tna: 1111

Az ingatlanfefeése                : B p, DX ke r. belterület

TÁRSASHÁZTL'LAJDONT ALAPÍTÓ OKIRAT

1,

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Az 1994. évi XVII. tv.- el módosított 1993. évi LXXV1111.tv. -ben xxxxglalt felhatalmazás a lapján, a Budapest Xxxxváros .ker. KXXXX - Önkormányzata (1300 Bp. 1111, ker. Xxxx tér .), ű házingatlanok elidegenítése érdekében a budapesti 1111.kerületi 1 tulajdoni lap és /3 heiyrajziszámú_T 855 rtr kiterjedésű, az Ön- komiányzat tulajdonában álló, természetben Budapest, 1111.kerület, XXXXX utca 111111, szám alatti ingatlant

TÁRSASHÁZZÁ alakítja át.

A társasházközösség neve: Bp.ni.ker. XXXXX utca 111111. Társasház.

A társasház lakásait az I997.évi CLVILsz.tv,, valamint a jelen alapító okirat rendelke­zéseinek Megfelelően, mint lakásokat, a természetben megosztva_T a telek és a közös tu­lajdonban maradó részek közös tulajdonjogával, az elidegenítő szerv útján értékesítve a vevők személyi tulajdonába adja át azzal, hogy a mindenkori tulajdonostársak egymás közötti jogviszonyát az 1997. évi CLVII .számú törvény, a jeíen alapító okiratban vala­mint a PTK közös tulajdonra vonatkozó rendelkezései szabálvozzák.

KÖZÖS ÉS KÜf.C^ TULAJDONOK A TÁRSASHÁZBAN

A. Közös tulajüongk a társasházban;

i. Telek: 764 m~ teíülettelj kerítéssel, járdával és elö lépcső vei.

II. Vízvezeték hálózat az ingatlanra történő becsatlakozástól a külön tulajdoni illető­ségek ágvezetékéig,

JÍT. Szennyvízvezeték hálózat az udvari szennyvíztárolóba történő becsatlakozástól a külön tulajdont illetőségek becsatlakozó vezetékéig, udvari szennyvíztározó.

IV, Etektromos vezeték hálózat az ingatlanra történő bekötéstől a külön tulajdoni illetőségek elektromos xxxxgyasztásmérő órájáig, a közös területek vezetékhálóza­ta és szer el vényei, elektromos elosztó- és kapcsolószekrények.

VL Gázvezeték hálózat az ingatlanra történő bekötéstől a külön tulajdoni illetőségek csatlakozó ágvezetékéig.

A. épület

1. .Az épület alapozása, felmenő falszerkezete, pillérek, kéménypillérek, válaszfa­lak.
2. Az épület födémszerkezetei, áthidalások, kiváltások, lépcső szerkezetek,
3. Tetőszerkezet héjazattak kapcsolódó épületbádogos szerkezettel.
4. Homlokzatképzés lábazattal, kapcsolódó épületbádogos, homlokzati nyílászáró szerkezetekkel,
5. tároló               4.02 m^:
6. padlásfeljárat 6.75 m~
7. padlástér 79.68 m² (88.2S rn^:)
   1. épület

XIV„ Az épület alapozása, felmenő falszerkezete, pillérük, kéménj^Blerek; válassfa^ lak.

í XV. Az épület födémszerkezetei, áthidalások, kiváltások

1. Tetőszerkezet héjazattak kapcsoló dó épületbádogos szer keze ítél.
2. Homlokzatképzés lábazattal kapcsolódó épiifetbádogos és homlokzati nyílászá­ró szerkezetekkel.

XVIIL tároló 20.75 m^:

1. padlástér 59.40 m² {97.40 m^:)
2. épület
3. Az épület alapozása, felmenő falszerkezete. pLÍJérek, k é mén vpill érek, válaszfa­lak.
4. Az épület födémszerkezetei, áthidalások, kiváltások

XXU. Tetőszerkezet héjazatlak kapcsolódó épületbádogos szerkezettel.

XXIII, Homlokzatképzés lábazattal kapcsolódó épületbádogos és homlokzati nyílászá­ró szerkezetekkel

XXIV, Valamennyi        épület vonatkozásában minden egyéb, nem részletezett épületszerkezeti, szakipari, épületgépészeti épületrész, berendezés és felszerelés, ami közös rendeltetésűnek minősül.

Melléképületek

1. A melléképületek alapozása, felmenő falszerkezete, pillérek, kéménypülérek, válaszfalak.

XXVI. A melléképületek födémszerkezetei, áthidalások, kiváltások.

XXYM. TetŐ szerkeze lek héjazatta! ■ kapcsolódó épületbádogos szer kőzettel.

XXV1111. Homlokzatképzések lábazattal,kapcsolód6 épületbádogos és homlokzati nyí­lászáró szerkezetekkel.

1. Tárolók 26.50 nr
   1. Valamennyi épület vonatkozásában minden egyéb, nem részletezett épLílel szerkezeti, szaüparijépületgépészeti épületrész,berendezés és felszerelés, ami közös rendeltetésűnek minősül.

A közös tulajdon; 166/166, azaz: Egyszázhatvan híd/Egyszázhatvan hat tulajdoni hányadból ¡HL

A felsorolt közös épületrészek, stb. tekintetében a tulajdonjog a mindenkori tulajdo­nosokat a külön tulajdonnál feltüntetett hányadrész arányában illeii meg. A tulajdont hányadok megállapítása a külön tulajdonok területének arányában történt.

R, Külön tulajdonok a társasházban:

1.) A terv-éken I. számmal jelölt, 1111S0/2/A'! hrsz-ú, A.ép.fszt. 1. ajtószám alatti, 1 szobás lakás 34 m³ alapterület le!, valamint a közös tulajdonból 34/166 tulajdoni hányaddal.

1. )  A t eA'eken 2, számmá i j e lö lt, 6 43 S 0/2/A'2 hrs z- ú, A. é p. fszt. 2. ajtó szám alatti,

1  szobás és 1 félszobás lakás 53 m^: alapterülettel, valamint a közös tulajdonból 53/166 tulajdoni hányaddal.

1. )  A terveken 3. számmal jeiölt, 1111&Ű/2/B/1 hrsz-ú, B.épiszt. 1. ajtószám alatti,

2  szo bás lakás 5 4 m² alap területte 1, va !am i nt a k ö zö s t li laj do nbó í 54/1661ulaj do ni hányaddal,

1. ) A terv-éken 4. számmal jelölj 111180/2/C/l hrsz-Ú, Cép.fszt.L ajtószám alatti, 1 szobás lakás 25 m² alapterülettel, valamint a közös tulajdonból 25/166 tulajdoni há­nyaddal

1IL

AZ INGATLANiNYILVAM'ARTÁSRA VONATKOZÓ RENT>FLKEZÉSKK

Alulírott Bp.Hl.ker. Kxxxx-Xxxx Önkormányt a kéri a Xxxxvárosi Kerületek Föld&atalának Ingatlan nyilván tartási Osztályát, hogy a íirsasház tulajdon alapítását az ingatlamtyilvánt art ás bajegyezze be. Finnek során:

1. )      a H/A, pontnak megfelelően a társasház közösség tulajdonában maradó építmény­részeket berendezéseket és fel szereié se kel a közös telekkel együtt a társasházi törzslapra,
2. )      a II/B. pontban felsorolt lakásokat, valamint a. törzslapon nyilvántartott, az egyes külön tulajdoni illetőségek mindenkori tulajdonosait megillető hányadrészt a tulajdoni külön lapokra

jegyezze be, a Rp. TTL ker, Kxxxx-Xxxx Önkormányzata javára.

IV.

A TULAJDONI VISZONYOK A TÁRSASHÁZBAN

1,) A külön gulajjxxxxn

A társasházban lévó lakások a tulajdonostársak külön tulajdonában vannak,

A társasházi Jakás a tulajdonostársat megillető közös tulajdoni hányadrésszel együtt önálló ingat km. A lakás és a közös tulajdonban lévő vagyonrészek eszmei hányada egységet képez, melyet csak együtt lehet elidegeníteni, illetve -mint tulajdont- átru­házni, megterhelni.

A tulajdonostárs a.külön tulajdonát képező lakassak a hozzátartozó kö^ös tulajdonra vonatkozó hányadrésszel együtt, szabadon rendelkezhet.

A tulajdonos társ kötetes a tulajdonában álló lakást fenntartató, és szükség szerint fel­újítani A kii lön tulajdonban lé vő lakások Fenntartásával felújításával járó költségek a lakások mindenkori tulajdonosát terhelik.

Ha a tulajdonostárs a tulajdonát képező lakás illetve használatát másnak engedi át. felelős mindazokért a káró kére, amelyeket a használó (bérlő, stb.) okoz a lakás vagy a nem [ükás célú helyiség vagy a közös tulajdonban lévő vagyonrészek rendellenes használatával A tulajdonostárs köteles a tulajdonában tervezett építkezésről a többi tulajdonostársat értesíteni.

A tulajdonostárs köteles lehetővé tenni és tűrni, hogy a kii lön tulajdonú lakásába a közösség megbízottja a közös tulajdonban, illetve másik tulajdonostárs külön tulajdo­nával összefüggésben a szükséges ellenőrzési és fenntartási, felújítási munkák végzése céljából arra alkalmas idő bén bejusson, a tulajdonostárs vagy a bentlakó szükségtelen háborítása nélkül. A közösség illetve a másik tulajdonostárs köteles megtéríteni az ezen beavatkozással okozott kárt.

2.) A közös tulajdon

Az épület azon részei, berendezések, amelyek nincsenek külön tulajdonban, a tulajdonostársak közös tulajdonában vannak. A tulajdonostársak közös tulajdonában van a telek is, mint eszmei osztatlan közös tulajdon.

Az épületszerkezet, az épület biztonságát (állékonyságát), a tulajdonostársak közös célját szolgáló épületrész, épület-berendezés és felszerelési tárgy akkor is közös tulaj­donba tartozik, ha az a külön tulajdonba tanozó lakáson belül van.

A közös tulajdonba tartozó épületrész, épületbe rendezés és felszerelés fenntartásának és felújításának a költsége, valamint a rendes gazdálkodás körét meg nem haladó ki­adások kérdésében a tulajdonostársak szótöbbséggel határoznak. Ezen költségeket valamint, a társasház-közösség egészét érintő egyéb költségeket, a tulajdonostársak a tulajdoni hányaduk arányában viselik.

A tulajdonostársak egyhangú határozata szükséges:

-  a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásokhoz,

-   az egész ingatlan feletti tulajdonjog átruházásához, az egész ingatlan haszonél­vezetbe vagy használatba ad á^áho ^biztosítékul lekötéséhez, vagy más módon történő megterheléséhez.

1. Szolgalmi jog, közös használat

Az ingatlant, illetve mindedkön tulajdonosait a 111180/! hdyraiziszámü ingatlant ter­helő átjárási szolgalmi jog illeti meg.

Az ingat lant, a ö4jS0/1 helyrajziszámú ingatlannal kö'ös vízóra és közös udvari szennyvíztároló látja ei.

1. A tulajdonostársak egy ni ás köflötfi |ogviszűjg^a

A tulajdonostársat a társasházi lakásra megilleti a birtoklás, használat, hasznok sze­désének és rendelkezésének a joga, továbbá minden tulajdonostárs jogosult - a jog­szabályok és hatósági rendelkezések keretei között - a közös tulajdon tárgyainak a birtoklására és használatára. A tulajdonostársak e jogaikat azonban nem gyakorolhat­ják a többi tulajdonostársaknak e dologhoz fűződő joga és törvényes érdeke sérelmé­vel.

Jelen alapító okirat a közös tulajdonnal kapcsolatos elidegenítés jogát a tulajdonosok közösségére ruházza át, amennyiben az ingatlanrész - kivéve az épületszerkezetet,az épület biztonságát (állékonyságát), a tulajdonostársak közös célját szolgáló épületré­szeket, berendezésekét és felszerelési tárgyakat stb.( független ül attól, hogy az épület­ben hol helyezkednek el) - önálló ingatlanként ki alakít ható. Eb ben az összes tulajdoni hányad legalább kétharmados többségével rendelkező tulajdonostársak igenlő szava­zata dönt az elidegenítésről. A tulajdonostársaknak rendelkezni kell a külön tulajdon­hoz tartozó közös tulajdoni hányadok megállapításáról A tulajdonostársak erre vo­natkozó határozata az ingatlannyilvántartásba bejegyzésre alkalmas okirat,

rr.VFR KFTiYl,KF7rSTK

Az AJapító Okirat megváltoztatásához valamennyi tulajdonostárs hozzájárulása szükséges, kivéve a IV. fejezet 4. pont második bekezdést. A változást - beleértve a társaház tulajdon eselleges megszűnését is - be keli jelenteni a földhivatalnak.

A társasháztulajdonra - az 1997. évi CLVH. törvényben, valamint az alapító okiratban nem szabályozott kérdések tekintetében - a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadók

Az alapító okirat hatálya kiterjed a társasház mindenkori tulajdonosaira, illetve jogutodaikra.

A tulajdonostársak ezen okiratban megállapított társasháztulajdoni jogviszonyból származó perek eldöntésére kikötik a Budai II. és ITT. Kerület Bíróság kizárólagos illetékességét.

A ielen alapító okirat a jelenlegi bérlők, mint leendő tulajdonostársak többségi véleményének figyelembevételével készült.

Ezen alapító okirat tulajdonjog átruházást nem tartalmaz. ezért nincs helye illeték kiszabásának.

Budapest, 1999. V-t,

Ellenj egyezte:

?

Még azzal sem tudlak biztatni, hogy az épitésügyi birságot különböző trükkökkel csökkenteni fogják, ahogy régen tették.

Manapság rengeteg az elvonás az önkormányzatoktól, és az éprend birság felét ők megkapják, igy kvázi érdekük minél több ilyet felderiteni, és jól megbirságolni :/

(rásdásul a fővárosban rohadtul nem szivbajosak)

köszönöm a részletes válaszokat.

"A tulajdonjogviszonyokat még el tudod rendezni valahogyan (megegyezéssel, kifizetéssel), de az engedély nélküli épitkezést nem, ha 5-6 éven belüli az épités. Egyszerűen ki fog bukni a dolog elkerülhetetlenül.

Ott kezdődik, hogy a tulajdonjog rendezéshez, és a társasházi alapitó okirta módositásához KELL a használatbavételi engedély az új részre."

Most jött meg az ingatlanostól a tulajdoni lap. itt eredetileg 34 nm az ingatlan ez az "ősház" . erre van egy könnyuszerkezetes bővités húzva plussz egy hatalmas tetőtér ami van vagy 50-80nm,. ráadásul fűrdő és cikró van a tetőtérben

ha az öreglány rendezéshez kell az alapito okirat és mindenképp legalizálni kell a engedély nélküli beépitést akkor hagyom. 50-80nm bírsága nagyon durva

A lenyeg olcso terv legyen, az sem baj ha tipustervhez kozeli

Akkor visszakérdezek: szerinted mi az olcsó? Ha fizetsz 300-400 rugót a tervezőnek, aki kicsit többet gondolkodik, majd jó tervet készít, vagy ha ehhez képest megkeresed a legolcsóbb jánost, aki akár 100 rugóért is bevállalja, majd olyan tervet készít neked, hogy utána az építkezésed egy millával többe kerül? Ez biztos hatalmas spórolás így...