:)) meghallgattam... hűű, de veszélyes, ellenállhatatlanul őszintehangú szélhámos volt ez a Don Juan!
És micsoda kuriózum ez az 1996-os felvétel, de jó, hogy végre lejátszották! Érdekessége még a felvételnek az is, hogy kilenc évvel előtte, 1987-ben a Főiskolán Telihay Péter első vizsgarendezésében is játszotta már Szervét Tibor Don Juant. :)
Marquerite köszi a hírt, a hangtárban még tíz napig meghallgatható a rádiójáték.
A cím, amit megadtál sajnos már nem működik, és nagy kár, hogy a hangtárból nem lehet letölteni semmit. :( Diktafonra megpróbáltam felvenni, és bízom abban, hogy SzT honlapjára így is sikerül feltenni - és ott aztán mindig meghallgatható lesz.
„Már csak 9 nap, és befejezik a Valami Amerika 2. forgatását! Feltűnik majd a színen az Alexet alakító Szervét Tibor, aki után hazatér Ákos nagy szerelme, Timi is.
– A karakterek nem túlzottan változtak, de az érettség látszik rajtuk. Elárulom, Alex ismét átveri Tamásékat – súgta meg a rendező.
Ónodi Eszter, akit szerelmi szálak kötnek Tamáshoz, elárulta: Egyelőre még nem túl sokat forgattam, nekem most jön a munka oroszlánrésze – mondta a bájos színésznő, aki azt is elmondta, hogy az általa megformált Eszter újra beleesik saját csapdájába.”
Gordon Eszter: Premierről premierre. Kedvcsináló képriport az alkotók egymondatos ajánlásaival = Premier, 2008.06.30. p.55, 58.
Rítus
Szervét Tibor: Azért ajánlom ...
... mert bonyolult, ritkán megfogalmazott viszonyokat mutat meg,
amire a Radnóti Színháznak ez a sajátos, stúdiószerű tere, színészi világa és egész atmoszférája nagyon is alkalmas.
Libikóka
Dobó Kata: Azért ajánlom ...
... mert a párkapcsolati problémákat boncolgatja két, az életben nem túl szerencsés karakteren keresztül. Mulatságos és egyben szomorú a történet, mindenképpen üzenetértékkel bír – kinek hogyan.
Szervét Tibor: Azért ajánlom ...
... mert olyan sokan lettünk olyan sokféleképpen szerelmesek és hittünk olyan sok mindent, és tartoztunk a lelkünk mélyén olyan tehetetlenül mégis máshova – hogy érdemes belefeledkezni Gittel és Jerry történetébe...
á, dehogy segítség, sokkal inkább megpróbáltam a feltörekvő konkurenciát ;) lépre csalni Libikóka jeggyel, de még az sem sikerült, jól nem hagyta magát...
ez :) olvasható a Simon Kornél2 youtube-videónál:
Commentary:
“Sera168 (6 months ago) Enyém is:)
sanz23 (6 months ago) Thank You! He is my favourite Hungarian actor next to Szervét Tibor.”
... és egy beszámoló a http:// forum.magyarvandor.hu - Ki ismeri? topikjából (2004.02.07.):
Lorean:
"Szervét Tibor 1994-ben Hamletet játszotta Miskolcon, elegánsan, lenyűgözően, magával ragadóan. Életem egyik legnagyobb színházi élménye volt. (megjegyzem 1 hónap múlva ezt a tételt húztam felvételin. :))"
... hogy milyen volt Hamlet Miskolcon? mondja el egy kritikusi vélemény:
”Meglepő, hogy milyen egyszerűen, milyen természetesen törnek fel belőle, mint sajátjai a shakespeare-i sorok. A nagy monológokat minden hamis pátosztól és retorikától mentesen – a töprengő hőshöz illően – ülve mondja el.
Pontosan úgy játszik, ahogy a szerző is megkövetelte, és amint Hamlet tanítja a darabbeli színészeket: „…menj saját ép érzésed vezérlete után. Illeszd a cselekményt a szóhoz, a szót a cselekményhez, különösen figyelve arra, hogy a természet szerénységét által ne hágd: mert minden olvasott túlzott dolog távol esik a színjáték céljától, melynek föladata most és eleitől fogva az volt és az marad, hogy tükröt tartson mintegy a természetnek; hogy felmutassa az erénynek önábrázatát, a gúnynak önnön képét és maga az idő, a század testének tulajdon alakját és lenyomatát...”
A miskolci Hamlet ilyen. Szervét Tibor azonosulni képes mindazzal amit mond, és amit cselekszik. Minden apró mozdulata, gesztusa pontosan követi, megerősíti a lelkében végbemenő változásokat. Erre hatalmas lehetőséget kínál ez a szerep, hiszen az egész előadás folyamatos „alakoskodás”. Ellenfelei előtt zavarodottságot színlel, ennek ellenére őrültsége nem pusztán álarc, melyben elmenekülhet a világ elől, hanem a tudatos terv része. Szervét előadásában az „őrült beszéd rendszere” is követhető s azáltal, hogy megéli szerepét, a „világos” monológok még világosabbak, mindannyiunk számára hihetők, érthetők és értelmezhetők lesznek. Ez a Hamlet nem egy évszázados szobor másolata, hanem élő ember. Olyan személyiség, aki itt és most, Dániában vagy Angliában, Shakespeare korában vagy esetleg két-háromszáz év múlva, bárhol és bármikor eljut azokig a kérdésekig, melyekkel mindannyian szembe találhatjuk magunkat.”
(Filip Gabriella: Hamlet és a színész magánya = Észak-Magyarország, 1994.02.23. p.8.)
„Wow! Csak nem a dzsungel könyve hősére, Akelára bukkantunk a Nemzeti Vágtán? Hát bizony nem! Ő itt, kérem, a női szívek megdobogtatója, Szervét Tibor – aki nekünk így is nagyon tetszik!”
(Hot! magazin - HOPPÁ!, 2008. június 12. p.41.)
... bezzeg, ha egyszer is látta volna Sir Kánt, rögtön tudta volna a lesifotós, hogy kivel áll szemben!
... és pont ő az, aki egyáltalán nem játszik semmiféle szappanoperában.
Az Egy rém rendes család Budapesten sem valami vékony szappanopera volt, hanem egy magyar készítésű remake kísérlet, szuper magyar színészekkel.
Rémes lenne, ha Debrecenig csak ennyi hír jutna el a tevékenységéről...
A Színház újságot ismertető szépreményű szerzőnek ezt azért tudnia kellene. Bár abban igaza van, hogy méltatlanul kicsi közönség láthatja őt itt Pesten is, hát még vidéken...
