5-10 éves koráig rézoxikloridos permetezéssel könnyen megvédhető. Tavasszal bő leves lemosó, nyáron kétszer permetezés, majd ősszel megint egy bő leves lemosó lombhullás után közvetlenül.
Magyar rezisztens fajta nincs. Külföldi fajták, mivel tájspecifikius a gesztenye, nem maradnak meg nálunk. C. mollissima-val és C. crenata-val nem történnek keresztezések. Így a közeljövőben nem várható nálunk rezisztens fajta. De ha kaposvári vagy, keresd meg a Sarkpont Rt.-t! Ők kapcsolatban állnak a Debreceni Agrártudományi Egyetemmel, akik kidolgozták a biológiai védekezést. 5-8 éves fákon el lehet már végezni a kezelést, és onnantól már védett lesz.
Nekem két 30-40 éves hatalmas gesztenyém volt. Mindkettőt a kéregrák elvitte. Sőt Kaposvár környékén sok hasonlót láttam. Mit gondoltok érdemes e addig gesztenyét ültetni amíg nem kínálnak a faiskolák rezisztens fajtát? Nem szeretnék abba a helyzetbe kerülni, hogy 10 évig ápolgatom. aztán amikor elkezdene javában teremni elpusztul.
Volt egy gesztenyefánk 20 éve, rengeteget termett de kipusztult, elvitte valami betegség. Most 5 éve ültettem kettőt,de jól befürödtem velük. Kevés termés van rajtuk és azok is mind üresek pedig kertészetben vettem. Eddig vártam hátha fognak teremni, de most már elmegyek a kertészetbe megkérdezni, hogy miféle gesztenyefákat adtak nekem.
Székesfehérvár és Siófok között található Polgárdi, ahol a kertemben szeretnék szelídgesztenyét ültetni. Kérném tapasztaltabb fórumtagok véleményét, javaslatát az ültetéssel kapcsolatban.
Mi Esztergommal szemben, Párkányon túli kis faluba (Nána) szeretnénk gesztiket ültetni, esetleg erre nem tudtok -bárcsak biztatásképp- töveket? Mindenképp kipróbálunk -eszerint 2 -tövet, reméljük szeretni fogják.. :) Bpest-Esztergom útvonalon tudtok ajánlani faiskolát, ahol kapunk jófajtát?
Persze, csak előbb fényképeznem kell. De még előtte ezt a temérdek tennivalót kéne elvégeznem, ami ilyenkor tavasszal van. Persze nem panaszképp mondom, mert imádom csinálni. Kb. 2 métereseket vettem.
Ősszel én is ültettem kettőt (én is úgy olvastam, ahhoz, hogy teremjen, kettőt kell ültetni). én nem savanyítottam a talaján semmit sem, elvileg állítólag az a lényeg, hogy ne legyen meszes a talaj. A meglevő fenyvesünk mellé ültettem őket jó nagy térállással, a fenyők zömének viszont mennie kell, a föld talán tőlük (fenyőktől) savanyodott valamennyit. Egyébként az ősszel beásott levél is savanyítja a talajt.
Egyenlőre csak annyi látszik, hogy gyönyörűen rügyeznek, de hát el kell telnie pár évnek, mire kiderül, megmaradnak-e.
Meg vannak a szelídgesztenyefáim. Végülis kettőt vettem. Vettem egy gyökeres konténer nélküli 2 m magas fát. Az eladó elmondása szerint még most el lehet ültetni. És vettem egy 80-100 cm körüli konténereset. Mind a kettőt elültettem. Savanyítást nem csináltam és el is mondom, hogy miért. Ha csinálok savanyítást akkor a növény 1-2 évig fejlődne jól, de a növekedésben minél mélyebben megy le a gyökere akkor szépen lassan kipusztulna mert már nem lenne savanyú a föld. Nagyon bízom, hogy megmarad, hisz a városban több helyen is virít példányuk és több térkép szerint itt nincs savanyú talaj. Szerintem ilyen köztes lehet itt. Majd természetesen beszámolok a további fejleményekről. Hajrá gesztenyések:)
Mindenkinek akinek van, vagy esetleg ültet gesztenyét feltétlen írja már le, hogy milyen talajba ültette és melyik országrészben. Nagyon jó volna egymásoknak átadni a tanácsokat.
Mikor tegnap voltam a faiskolában a nő azt mondta, hogy a tiszántúli újszegedni oldalon a legjobb nekik a talaj ott ő is látott sok nagy példányát, de aztán mondta is, hogy itt a városi oldalon is vannak azért példányai és nekem is eszembe jutott, hogy tényleg van még itt a környéken is és teremnek is úgy 20 évesek lehetnek. Persze. Ha elültetem, vagy majd kirohadt nembaj, de legalább megróbáltam :)
Hát igen, azt a talaj-térképet nem kell nagyon komolyan venni. Sztem próbálkozz, különben sosem derül ki, hogy megmarad-e. Én a Zsámbéki-medencében lakom, a térkép szerint barna erdei talajjal. Hát itt minden full mészkő. Olyan meszes a talaj, hogy semmi sem él meg, ami savanyú talajt igényel. :-( Sajnos.
Érden láttam magam is csodaszép, hatalmas példányokat. Tesóméknál is virul kettő, igaz, még fiatalok, de már teremnek. Nem hinném, hogy savanyítottak a talajon, de vizet kapnak rendesen.
Az Alpokalján is elég sok példány van, bár valami kórság tizedeli a néha több száz éves fákat.
Mindenképpen kettőt ajánlott ültetni, sokkal biztosabb a termés. Ősszel én is ültettem 2 csemetét, konténeresek voltak, 500-ért/db. Ennyiért megkísérlem én is, meglátjuk, mi lesz.
Én összel hoztam az Örségböl két apró csemetét, de nem mertem kiültetni, mert még nagyon kicsik, és a talaj se optimális nekik. Fütetlen üvegházban, cserép csavanyú földben telelnek. Mindenképpen erösen savanyú talaj igényü növény. Tudomásom szerint Magyarországon épp emiatt kiterjedt állománya csak az Örségben van. Ha megnézitek, ott a erdökben egész más a növénytársulások jellege a savanyú talaj miatt. En se tudom, hogy házikerti körülmények között hogyan lehet ilyet szimulálni, sajnos nálam eddig semmi sem élt meg, ami savanyú talajt igényel. Az ültetögödörnek mindenképp jó, ha savanyú földdel és tözeggel rakják tele, de utólagos savanyításhoz ez már nem elég. Én próbálkoztam vasgáliccal nagy kiszerelésben, de nem igazán segített. Késöbb azt hallottam, hagy a vasgálicot nem tudják fölvenni, ezért a vasat inkább chelátkötéses formában érdemes adagolni. Mindennek ellenére fogalmam sincs. mit lehet tenni ezeknek a növényeknek a túléléséért. Én összel a ciszternaépítés alkalmából fölszedtem a magnóliámat meg az utolsó haldokló rhodimat is, és most nem merem visszatenni öket.
Én azért is megreckírozom az ültetését, mert itt szegeden több helyen is láttam 20-30 éves példányait és mi pedig a mezőségi és az öntés talaj határán vagyunk. Szóval meg van az esélye a megmaradásnak. Szombaton veszek 2 kicsi csemetét és majd elválik, hogy mi lesz belőle. :))
Savanyú tőzeget kell alája tolni, de igazából hosszú távon hiába, ha a föld nem alapvetően nem savanyú.
Én gesztenyét csak oda ültetnék, ahol a közelben már évek (évtizedek) óta virul a búrája néhánynak.
Bp. és Fehérvár között például Érd egy ilyen hely, a parkvárosi részen nem egy öreg példány él boldogan. Nem hiszem, hogy sík terepen lenne az adott viszonylatban kedvező terep, majdnem az egész mezőségi, kissé meszes talaj. Kukoricának kiváló, de szelídgesztenyének egyáltalán nem. De vannak ott azért Érden kívül is dombok, meg erdei talajok.
Itt a fórumokon tanultam évekkel ezelőtt (bocsánat, nem emlékszem, kitől), hogy vasgálicot kell a tövek köré minden tavasszal beásni a savanyítás kedvéért.
