Hát most őszintén: nem mindegy? Olyan ez, mint a régi vicc: kis ország vagyunk, csak egy csőcselékünk van. :-( Négyévente elballagunk, szépen, rendben leszavazunk az esedékes illúziónkra, aztán felébredünk, hogy a fenekünk a falhoz ér, a kezünk meg a bilibe lóg. Most, hogy végre mindenki sorompóba állt, mi a különdség a négy évvel ezelőtti helyzethez képest?
(Mint a Romhányi-vers, amit a maci írt, majd lektorálták: a kimaradt szavak: kedve, volna, mézet, enni, télen. Önmagában is kész. :) )
És hogy egy másik fonalat indítsak: alapvetően értjük, hogy mi volt a jogalkotó szándéka, meg már itt is "elhangzott". Ezek után számít, hogy kire lehet x-elni?
De kicsit úgy éreztem magam a fülke magányába vonulva, mint amikor az egyik aluljáróban a kétes eredetű melegszendvics-alapanyagok után megnéztem az étlapot: vajon számít, hogy mit választok? Érezni fogom a különbséget?
A mostanában újrahonosítottakkal kapcsolatban én még soha, sehol nem olvastam azt az aspektust, hogy a legnagyobb létszámú magyarságú szomszédban a kormányunk által nem támogatott RMDSZ-nek nagyságrendekkel több a támogatója, mint a többieknek. Tehát lehet itt még némi meglepetés az ottaniak szavazatát illetően, ami persze nem befolyásolja az itteni erőviszonyokat.
Zseniális: aki kötődik annyira az országhoz, hogy még bejelentett címe is van itthon, annak ki kell jelentkeznie, ha élni akar a szavazati jogával. Kijelentkezni lehet levélben?
Kiküldött állandó tudósítóm jelenti, hogy magyar állampolgárként, de magyarországi bejelentett lakcím hiányában (sokadmagával egyetemben) tud levelező tagozaton szavazni! :)
Hát ez az... Ha végiggondolom, dédszülői szinten a következő helyekre lett volna esélyem pottyanni: Kolozsvár, Kecskemét/Lakitelek (meséltem már, hogy ősi jussom a Szentkirályi ásványvíz és a Lakitelki Népfőiskola?), Devecser, Mór, Debrecen, Máramarossziget.
