Ma a világon mind politikai, mind gazdasági, mind katonai téren tényező: Kína.
Magyarország is érintett: ingatlanpiacon a kínai vásárlók ( még ha most szünet is van e téren ), Belgrád -Bp vasútvonal, Fundan....úgy tűnik,. az USA is kénytelen átengedni a világ vezető hatalmának szerepét Kínának.
Vajon lesz háború emiatt? Hogyan érint ez minket itt Európában és Mo -on?
Egyrészt: a magyar felsőoktatás színvonala sokáig igen jó volt, SOTE re nos sok kūlföldi jött.
Ha annyira jó lett volna, akkor nem összeszerelõ üzem lennénk, hanem fejlesztõközpont. A magyar felsõoktatás leginkább azért volt jó amikor jó volt, mert eleve csak az emberek egy nagyon pici része jutott be, a top 20% kb. A többinek esélye sem volt diplomát szerezni.
Másrészt a fundanon végzettek nagy része a tudását nem M ő érdekében fogja hasznosítani.
Ahogy most sem azt teszi aki az ELTE-n, Kandón, stb. végez, hanem a saját érdekében. Viszont ha sok képzett ember van egy kupacban, akkor érdemes ide olyan cégeket hozni, ahol utána már az itt végzett emberek maradnak.
"olyankor történik, amikor valaki elkezd DOLGOZNI"
És hajmeresztő, de olykor - olykor képes selejtet is csinálni. Azután erre még sorozatban is képes.
Ráadásul készakarva, jól felfogott érdekből. Sőt csupa - csupa nagyberűvel. Ámde azért igaz, hogy feltaláltad a spanyolviaszt. Dicsőség és hála néked érte.
Ennyi pénzért ez nem alátámasztható érv. Egyrészt: a magyar felsőoktatás színvonala sokáig igen jó volt, SOTE re nos sok kūlföldi jött.
Másrészt a fundanon végzettek nagy része a tudását nem M ő érdekében fogja hasznosítani .
Fundsn ismét kiváló lehetőség lesz arra, hogy a hatalmas költségvetéséből kis szeletet a NER cégek kihasitsanaj, és újabb yacht legyen belőle az Adrián. Ellenben az átlag magyar polgár, aki fizeti a számlát, sem a yachtból, sem Fundsn 'áldásaiból' nem fog részesūlni.
Például azért, mert lenne itt egy nemzetközi szinten elismert, a régió országaiból a legjobb diákokat idevonzó egyetem. Amihez foghatót az elmúlt 30 évben mintha nem igazán sikerült sem a jobbos sem a balos magyar kúrmányoknak létrehoznia.
Na most, ha lenne egy ilyen, akkor arra is lenne esély, hogy ne csak a legalacsonyabb hozzáadott értéket produkáló termelést hozzák ide a cégek, azaz nem lennénk összeszerelõ ország amit a balfékek némi joggal kritizálnak.
Más kérdés persze, hogy még mindig jobb ha a polgár összeszerelésbõl él meg mint ha a farkából.
Ja, nyilván azért fosták össze a bokájukat az usákok és kezdtek hidegháborúba, mert a kicsi kínaiak ipari szemetet gyártanak. És persze az amcsi Joe kisteherautójának kipufogójából amivel naponta jár a 100 kilométerre lévõ WC-jére nyilván friss hegyi levegõ áramlik kifelé. És persze az is nagy meglepetés lenne, ha a következõ Snowden botrány után kiderülne hogy a kicsi vírus a kicsi kínaiakhoz némi amcsi titkosszolgálati közremûködés folytán került ki...
Az ipari szemét, a mocsok, a betegségek termelésében is szépen teljesítenek.
Viszont zseniális találmány, hogy van a Párt, és van másfélmilliárd hangya, ami nekik dolgozik. Ez egy csodálatosan vonzó modell a mi kis tranzisztoros zsebzsarnokunknak. Be is csicskult nekik:)))
A dőlés még odébb, de számtalan téren taszitja le Kina az USA t a vezető helyröl. Az űrben éppugy, mint a mobilok piacán.
Eközben épül az új selyemút, a környékén sok helyen szorul ki az usa- helyükre pedig agilis, stratégiában gondolkodó kiniak jelennek meg. Afrikától Afganisztánig.....
Egy fenét dõl. Van szép nagy belsõ piaca, és van egy rakás másik ország az USA-n kívül is. Viszont, ha az USA elveszti a világ csendõre pozícióját akkor tényleg dõl. Sõt, igazából a jelen folyamatok alapján így is.
A múlt század elején a sárga veszedelemmel riogatták az embereket:(((( Nos ma itt van a veszedelem, de elsősorban a globális hatalomra nézve!!!!! Ezért prüszköl a Ny. Egyébként kinna szom:DDDDDD
Az Unió 2008-ban a világ GDP-jének huszonöt százalékát termelte meg, ma már csak tizennyolcat.
Az Európai Unió 2008-ban a világ GDP-jének huszonöt százalékát termelte meg, ma már csak tizennyolcat. A világ összes ipari hozzáadott értékének huszonkét százalékát adta akkor, ma legfeljebb tizenötöt. A világ ötven legnagyobb cége között 2001-ben tizennégy volt európai, ma csak hét.
Az EU harminc éve még hétszer annyi szabadalmi bejelentést tett, mint Kína; ma Kína tizennégyszer annyit tesz, mint az EU. A világon az utóbbi huszonöt évben húsz olyan cég alakult, amelyek értéke mára meghaladja a száz milliárd dollárt – ebből kilenc amerikai, nyolc kínai. Európai cég viszont nincs közöttük.
