A jelenlegi modern fizika több mint 100 éves. Ma már inkább gátja, mint segítője a tudomány fejlődésnek. Szükség van tehát egy új fizikára. De milyen is lesz ez az új fizika? Erre keressük a választ.
ez a -1 = i * i : F = g im*im/r2 : vagyis ez az elektromosságé másképpen átírva
A sötét energiáé és a sötét anyagé nem lehet +1, -1, +i, -i variációja, mert akkor az csak gravitáció, elektromosság lenne, ezért ezeknek a sötéteknek más irányjelző kell: ez lett a j betű, ami új komplexként viselkedik .
szerkezetileg olyan lehet, mint egy nagyon rugalmas anyagú szivacs. csak sokkal finomabb szerkezetű. ha a zselét kicsit felhabosítjuk megkötés előtt, akkor igen, amint a habosított zselé benyeli a mákszemeket.
nem tudok egzakt választ adni a méretre. próbáltam már a foton energiájából következtetni, de még sok tisztázandó kérdés van, addig, míg ide is eljutok.
addig megvan, hogy a B részecske G részecske átmérő arány minimum 10^3 nagyságrend. a maximum pedig legalább 10^7. vagyis e kettő között szinte biztosan működőképes a rendszer. de nem zárható ki, hogy a 10^6 nagyságrendnél nagyobb aránynál is működik. a 10^3 alatt pedig nagy valószínűséggel nem.
az elektron akkor is létrejöhet, ha a B részecske nem telített, vagyis a beragadó G részecskék még nem növelik a B térfogatát. a proton viszont csak akkor, ha a B részecske térfogata nőtt, vagyis az üres B részecskéhez képest megnyújtott állapotban van. az elektron / B részecske térfogat arány minimum 1. elektron / G részecske térfogat arány minimum 10^3 nagyságrend. a proton / elektron térfogat aránya (figyelemmel a fajlagos gravitációra) ~10^4 nagyságrend. a proton / G részecske arány minimum 10^7 nagyságrend.
ezek csak nagyon durva becslések. a G részecske átmérője lényegesen kisebb kell lenni, mint a B részecske átmérője.
Szuper....., te neked fogalmad sincs a részecskefizikáról, nem tudod mi az elektron, pozitron, proton és az elton.
Továbbá, hogyan függ össze a gravitáció az elemi részecskékkel, mi a gravitáciòs kölcsönhatás pl. a proton és elektron közott, és a proton és elton közott?
Az lenne a kérdésem, hogy a B részecskének mekkora a kiterjedtsége, ha belefér, elnyelődik benne egy G részecske? Ha jól értelmezem az elmélet diszkrét elemeit, az étertér úgy nyeli magába a G részecskéket, mint egy zselécukor a mákszemeket.
