Vajon miért nincs a kajszinak külön topikja? Hisz' se nem szilva, se nem őszibarack. Ellenben a kedvenc gyümölcsöm gyerekkorom óta, amikor először magyar kajszit kóstoltam... no meg a lekvár, pálinka, ki mit szeret.
Kajszibarack termesztését Magyarországon a visszatérő tavaszi fagyok bizonytalanná teszik, főleg
síkvidéken. A statisztika hosszú idő átlagában pl. nálam is ha kb. 5 éves ciklusra visszavesszük, akkor az 5-ből
1, legfeljebb 2 teljes termésű év. min. 1 év biztos totál kiesés, 2 év résztermés.
Nem véletlenül örmény szilva a latin név, 4-500 méter tengerszint fölötti magasságban jobb termeszteni és
ott lassú a kihajtás, és nincs visszatérő tavaszi fagy. Magyarországon a mezei kajszi termesztés inkább szeretet, egyfajta hobbi, pl. fagyvédelmi gépezetek nélkül arra megélhetést,gazdaságosságot, családfenntartást alapozni nagyon kockázatos szerintem.
Abszolút érthető ha valaki sikertelenség után váltani akar. Hiszen bevételre számít mindenki és az üres éveket valahonnan pótolni kell. Nincs szerintem ebben semmi kivetni való, csak az ember sajnálja a rengeteg befektetett munkát/időt. Rossz érzés mikor az embernek ilyen helyzetben döntenie kell.
Üdv mindenkinek! Előbb 18 fokot mértem a teraszon nálunk! Kezd kialakulni ugyan az a helyzet mint mostanában szinte minden évben...Január végén februárban erős felmelegedés , orgona majdnem virágzik , bokrok elkezdtek hajtani , tuti biztos a kajszi is kilép a mélynyugalomból ilyen időben, aztán márciusban meg jön menetrendszerűen a feketeleves, a brutális fagyok... 5 éve foglalkozok sárgabarackal is és sajnos eddig 1 év volt az amikor teljes termésmennyiség volt tehát 4x elfagyott részben vagy teljesen! Ha idén is újra bekövetkezik ez akkor azt gondolom nincs értelme tovább probálkozni és feladom a kajszit , átültetem a fákat szilvára. Kinek mi a véleménye erről?
Hát akkor lesz mit a tejbe aprítani! Lehet agyalni tervezni rendesen. Biztos jó lesz! Pince vagy házalap akart lenni a beton bunker? A víz mélyen van,sokat kell fúrni ?
Hát szépen apránként mindent, elöször a földet akarom kicsit megművelni, (fele pihent föld, kaszáló volt) talaj lazítás stb, zöld trágya, be kertelelés, villany van.... kút fúrás lesz valószínűleg! Hogy mit hoz a jövő azt nem tudom, mármint a telepítés illetően, de 2020 elött semmiképp! Röviden tömören ennyi😊 Aztán van rajt egy félbehagyott beton 'bunker" (42nm) azzal is akarok vmit kezdeni
Hát majd az égiek eldöntik kell e használni. A teszt azt mutatta hogy elégséges levegőt fúj a gépezet /én gondolom így/, de sajna nincs viszonyítási alapom és tapasztalat kb ugyan annyi. Én az első időkben csak tavasszal telepítettem/ pótoltam most már ősszel is. Bejárnak az őzek? Sajna hozzám is bejutott csak azt nem tudom hogy hol? Mert végig bogarásztam a kerítést teljes hosszában de nem találtam semmit :( Pár ifjoncomat jól megtépázott. Ha elkapom pöri lesz belőle :D Kíváncsian/reménykedve várom én is a szezont.
Tudnatok tanacsot adni kesobbi eresu kajszi fajtara? Farclorol olvastam, venni is akartam, de sehol nem talalok ezert gondoltam, hogy oltok magamnak, ha valaki tud adni oltovesszot. Esetleg hol tudnam beszerezni ezt a fajtat, vagy masik hasonlo fajtat? Koszonom elore is!
Szia, az elveszett bárány visszatért...?! Örülök! Így igaz, szögre november végével! Terület összejött hála isten, (másodikra... az elsőt elhoppolták előlünk) igaz nem nagy 4800nm,de hobbinak elég lesz🤣😉! A melóm imádom, el nem hagynám semmi pénzért, +feketén segítek egy helyi kezdő gazdának. Látom fejlesztettél, jól néz ki gratulálok
Arra gondoltam hogy valami tapasztalat van a háttérben de így már értem :) Az öntözés a fagyvédelemre is jó lesz? Ha jól emlékszem volt ilyen tervetek is. Kíváncsian várom mit találtatok ki az üres területre.
Biztos hogy nem pockok voltak, Márt csak azért is mert az öntözés után pár nappal már sokat javultak a fák. Ha nem így lett volna akkor az öntözés hatástalan.
Nálam látszott hogy nem érzik jól magukat. Főleg a kis fa szenvedett. De az öntözés után drámaian változott a kép. Biztos hogy pusztít el hasznos baktériumokat is. Viszont azt is gondolom hogy egy idő után helyre kell állnia a "rendnek" mert szerintem azt csak észre venné az ember. Van olyan ahol 3 éve csináltam. És nem látom hogy a fával gond lenn. Az hogy hogyan működik mégis egy kontakt szer a talajban beöntözve. Talán az alább olvasott elmélet igaz lehet. Én csak annyit tudok hogy hat.
Jók a fejlesztések. Nálunk is folyton dolgoznak este/ éjjel a munkalámpák.
Telepítettünk ősszel is, és most is fogunk.
Igen egyszerű az oka. A magyar fákat őszre tudtuk beszerezni, az olaszok most jönnek majd.
Elkezdtük a szilva sorok újítását, fiatalítását, pótoltunk kajszit. Mostanra csak néhány kajszi maradt vissza.
Üres rész még mindig van. Lassan összeáll a gondolat, hogy azzal mit kezdünk. Öntözés fejlesztés mindenképp lesz. Ehhez mostanra minden engedély megvan. Eredetihez képest sokban változott a terv, de azért lassan meglesz ez is.
Az elmúlt 10-15 évben szinte minden évben sikerült egy-két külföldről vagy hazai faiskolából sikerült kajszifajtát
ültetni.
A külföldről hozott több fajtánál is tapasztaltam tavasszal, hogy orrán-száján /értsd sok-sok ágon egyszerre/ nyomta
a mézgát.
A "mézga" a fa öngyógyító próbálkozása ragacsos, enyves anyag megjelenése. Ugyanúgy, ahogy a mi, emberek szervezetében megvannak a káros behatolók ellen az ölő sejtek, ez megvan a fák esetében is. Ez a ragacs a már elpusztult, fertőzést kiszorítani próbáló nedvek sűrű elegye.
Na de ennyi helyen, például egy új kis fa esetében nem volt tavaly beszúrás, sebzés, stb. az ágakon, hogy ezt
mindet kelljen begyógyítani.
Bizony, bizony a gyökerek szerintem a talajból nem csak jó dolgokat, jó gombákat vesznek fel, hanem fertőzéseket
gombákat, vírusokat is. Azaz, a gyökér föl tudja venni a káros fertőzéseket, bekerül a fa vérkeringésébe, egyúttal aktiválódnak a védekező sejtek, megy a harc, a kiszorítás a gyógyulás érdekében. ennek a terméke a "mézga".
Ahogy a káros gombákat, vírusokat, mikroorganizmusokat föl tudja venni a gyökér, úgy valamelyest a gyógyító anyagokat is, csak azok tudjanak sejtszinten fölszívódni. Nagyon apró méret kell hozzá, ezért nem minden növényvédőszer vagy annak adaléka szívódik föl a talajban, a gyökér közelében. A Cuproxat-ban vannak nagyon mikron méretű rézszemcsék, amit az aminósavak, a gyökér által kiválasztott savak képesek átjuttatni a sejtmembránon, és szintén be tudnak épülni a nedvkeringésbe, vérkeringésbe. Így tud a bekerült réz hatóanyag gyógyítani, és vírust vagy gombát ölni.
Én csak hobby szinten űzöm, itt a fórumon jobbára csak tanácsot szoktam kérni a profiktól, de a saját tapasztalatom talán ide passzol. Volt két fám - egy szilva és egy őszibarack, fajtája nem fontos - ami rettenetesen mézgásodni kezdett, a levelek apróbbak voltak. Véletlenül jöttem rá, hogy a fák gyökereinek nagy részét a pockok elrágták és a fák így reagáltak. Nem tudom, hogy a két kérdéses fád nem hasonló okok miatt mézgásodott-e és a rézfürdő a pockokat, vagy valami élősködőt űzte el, illetve a roncsolt gyökereket fertőtleníthette. Egyébként nem tudom elképzelni a talajba jutó réz hatását.
Nekem is vannak mézgás fáim, de ránézve a fákra kiváló állapotban vannak. Folyamatosan kezelve vannak, és a mézgásodáson kívül gyakorlatlan szemmel sok elváltozást nem látok. Erőteljesen növekszik, a levelek rendben vannak. A rezes öntözéssel az a bajom, hogy nem értem ( bár nem vagyok vegyész ) hogy szívódik fel a fába, hisz ez a fajta réz arra való hogy a gomba spórával találkozva a rézionok felszaporodjanak benne és elpusztítsa azt, de kontakt hatással. Hasonlatosan a baktériumokat is így pusztítja. A talajban viszont van bőven hasznos baktérium is, és azokat is kiírtja. Szóval nem tudom.
Nekem van 2db gázolajos hőlégbefúvóm, amivel anno egy elég nagy fóliát fűtöttek, elektromos ventillátorokkal. Arra gondoltam hogy nekem van egy 100m hosszú, 16m széles területem és ha gond van, ezzel a kettővel be tudom védeni a területet. Nyilván mozgatni kell, és vélhetően elég lesz a szakaszos üzem is.
Az 1 ha szerintem tökéletesen védhető ekkora géppel . Nálunk a fekvés olyan , hogy egy teknőben vagyunk lent így a két oldalról tervezzük a védekezést már csak azért is mert kajszit tettünk a két szélére mivel azok a részek vannak kicsit magasabban tehát a két oldalt tervezzük védeni ahonnan a hideg befolyhat a terület közepére . Az aljban van a szilva körte és az őszibarackok fagytűrőbb része .... reméljük minél kevesebbet kell használni .
Sajnos én sem értem a hogy miért működik így a dolog ,annyit tudok mint amennyit leírtam hogy a beöntözés után 5 nappal már nyoma sincs, úgy hogy előtte permeteztem és annál szinte semmi hatás nem volt. Persze kíváncsi vagyok én is mi történhet oda lent? Nem tudom mekkora a "pusztítás". Mondjuk az segítene ha tudnám mivel jár a totális irtás. Mert az lehetne viszonyítási alap.Ahol már alkalmaztam ott nem látom hogy rosszabbul éreznék magukat a fák vagy hogy valami bibi lenne.A megoldás szerintem egy alapos talaj vizsgálat lehetne miközben vizsgáljuk a fa különböző pontjaiból vett mintákat. Így kapnánk képet arról hogy mi is történik. És így arra is választ kapnánk mi történik a talajban bizonyos idők elteltével. Egyet értek hogy a lehető legkevesebb rezet juttassuk a talajba de a permetezések nálam nem hoztak eredményt. Igaz eddig nem ismertem az amalgerolt. Ha netán úgy alakul akkor első lépésnek kipróbálom ezt a kombót.
Nem tudom ..... ha a beöntözéssel a növény felszívja a rezet akkor elképzelhető a jótékony hatás .... és akár működhet is . Kérdés , hogy így fel tudja-e venni a rezet a növény ???
Nem változtattunk , marad a megoldás ... annyiban viszont igen , hogy a régibe és az újba is teszünk egy rostélyt hogy a tüzelő alá is tudjunk levegőt fújni . Az éles használatnál azt vettük észre , hogy ha csak a tetejét fújjuk akkor a tüzelő alja csak parázslik ami hőt ugyan termel , de jobb lenne ha teljes egészében égne ... kapná a zoxigént .
Én még ilyen beöntözésről nem hallottam és nekem ezzel fenntartásom is van még pedig azért mert nem igen tudom elképzelni a hatásmechanizmust . A réz ( mindegy milyen formában ) ugye úgy működik hogy rápermetezzük a növényre majd az azon a növényi részen kicsírázó gombaspóra a nedvességgel együtt felveszi ... más anyag helyett , ha jól tudom akkor a vas helyett ... majd miután bejutott a sejten belülre ott fejti ki a hatását . hasonlóan képzelem mint az embereknél az ólommérgezést ha a szervezet akár bőrön keresztül találkozik ólommal vagy vegyületével azt a vas helyett építi pl a hemoglobinba ami ugye nem kimondottan egészséges . ...tehát a réz is hasonlóan működik .
A beöntözéssel tehát a talajban élő mikroorganizmusokat lehet ...ne elpusztítani , na itt jön a bibi , hogy mennyi és milyen mikroorganizmus él a talajban ? Biztos vannak károsak amik akár még mézgásodást is okozhatnak ( bár én ebben nem vagyok képben ) és vannak olyanok amik hasznosak mert .... nem sorolom ugye a talajbaktériumokat nem irtani hanem pótolni szokták a modern talajművelésben . A másik dolog az az , hogy ha jól emlékszem 25 ml -t juttattál ki ... hogy ez okoz-e egyáltalán valami mérhető változást a talaj mikrobiális életében és ez milyen irányú ? Érinti -e a teljes talajmennyiséget amit a növény behálóz a gyökereivel , és milyen mértékben ? nekem az a véleményem hogy a talajt ennyi szerrel nem lehet úgymond " baktériummentessé " tenni de legfőképp nem is kell erre törekedni , sőt !!!
A tápanyagellátás és a lombtrágyázás inkább okozhat olyan hatást , hogy párosulva meleg idővel meg némi csapadékkal hogy a növény erőteljes növekedését idézi elő ami egyértelműen csökkenti vagy megszünteti a baktériumos vagy gombás betegségeket a kéreg alatt . Nekem az a javaslatom , hogy ha az idén is lesz hasonló mézgásodás akkor maradjon a lombtrágya + Amalgerol és szerintem ugyan ez a hatás meglesz . A réz maradjon a lemosópermetezésre .
A mézga eltűnését nem tudom pontosan hogy mi történik. Amit látok hogy az az hogy ahol eltűnik ott teljesen eltűnik, nyoma sem marad. Ami látszik hogy a kéreg szinte feketére változik a mézgásodás helyén és környékén. Korábban alkalmazott eseteknél is így volt és ezt az elszíneződést szépen kikúrálta a fa és teljesen egészségesek lettek ezek a részek. Igaz ez időbe telik.
Köszi! Igen próbáltam, kb 1 órás volt a teszt. Berácsoztam az alját kb 2/3 részben ezen helyezkedik el a tüzelő.Gondoltam én is a rostélyra ,de addig nem akartam vele foglalkozni amíg nem látom hogy mi történik. A befúvót igyekeztem a lehető legmagasabban elhelyezni hogy a tűz "tetejét" fújja. A próba során a hamut fújta ki ,nem tapasztaltam hogy vitt volna magával a levegő tüzelő anyagot.Láng nyelvek nem csaptak ki a kiölőknél. Igaz a teszt akkor lett volna igazi ha üzemi szintre rakom fával de az nem kevés mennyiség lett volna 2.3 m3 a tartály. Így megelégedtem ezzel az eredménnyel. Nem vittem ki a birtokra de beálltam egy fa mellé kb úgy ahogy kint mennék .Így előzetes tapasztalat nélkül bőségesnek éreztem a levegő mennyiségét ami egyáltalán nem volt forró. Az oldal ajtót belülről körbe merevítettem 20mm es beton vassal. az ajtó szintén meg van merevítve. A befúvó nyílása belül szintén kapott 50x50 szöganyagból egy keretet szintén merevítés céljából .Ha gondolod a hétvégén szívesen csinálok a részletekről képeket. Ti változtattatok a technológián? Vagy hasonló lesz mint az első gépetek?
