A jelenlegi modern fizika több mint 100 éves. Ma már inkább gátja, mint segítője a tudomány fejlődésnek. Szükség van tehát egy új fizikára. De milyen is lesz ez az új fizika? Erre keressük a választ.
Szuper....., te neked fogalmad sincs a részecskefizikáról, nem tudod mi az elektron, pozitron, proton és az elton.
Továbbá, hogyan függ össze a gravitáció az elemi részecskékkel, mi a gravitáciòs kölcsönhatás pl. a proton és elektron közott, és a proton és elton közott?
Az lenne a kérdésem, hogy a B részecskének mekkora a kiterjedtsége, ha belefér, elnyelődik benne egy G részecske? Ha jól értelmezem az elmélet diszkrét elemeit, az étertér úgy nyeli magába a G részecskéket, mint egy zselécukor a mákszemeket.
A súlyos a gravitáló tömeg, és a tehetetlen tömeg meg a mindenféle mozgásnál fellépö tömeg és ezek különböznek!
A súlyos tömeg mindig megmarad, a tehetetlen tömeg meg változik, attól függöen, mekkora az elemi részecskék kötési energiája a testben. Például a hidrogénatomnak más a tehetetlen tömege, mint a stabil neutronnak, pedig mindakettö egy protonból és egy neutronból áll.
Ha olvasni és értelmezni megtanultál volna, amit olvasol, ezt már régen tudnád!
A sùlyos tömeg az elemi gravitációs töltésekböl ered, amikböl kétféle elöjelü létezik. Ezért léteznek a neutrínók!
az én elméletemben az anyag az a koncentrálódó G részecske. a G szám (N) a környezet paramétereinek változásával változik.
az anyag mennyisége az N
tehetetlenség az N*m*v + M(v')*v, ahol m az egy G részecske tömege (anyagmennyiség), a v az objektum sebesség különbsége a két állapot között amikre értelmezzük a tehetetlenséget, M az objektummal együtt haladó B részecske mennyiség (étertér) tömege (anyagmennyiség), v' sebességtől függ az M és v' az objektum és a vele nem mozgó étertér relatív sebessége.
a vonzó képesség a két objektum közötti és átellenes oldalukon lévő térben a B részecske mező sűrűségének és G részecskék sebességének aránya. vagyis az az erőkülönbség, ami egy objektumra hat azzal, hogy az átellenes oldalukra a B és G erőhatása különböző. ha megváltoznak a B részecske mező alap paraméterei, amihez képest történik a változás, akkor megváltozik az objektumokra ható erő is. ez a hatás lehet mágnesesség, harmadik objektum gravitációja, mozgás - azon belül is különböző képen hat a sebesség és a gyorsulás -, hőmérséklet, em hullám.
"...a dinamikai vizsgálatnál azt is meg kell határozni, hogy mekkora a testek mozgó tömege."
Az én Szuperfizikámban nem változik a tömeg.
Mitől változna?
A tömegváltozás is egy belső ellentmondás a relativitáselméletben. Az egyik helyen azt mondja a relativitáselmélet, hogy az egyenletesen mozgó rendszerek egyenértékűek, és nem megkülönböztethetők. A másik helyen meg azt mondja, hogy a nagyobb sebességű testnek nagyobb a tömege. De ezzel már megkülönböztethetők, vagyis legalább az egyik állítás hamis. Szerintem mindkettő hibás.
nem tudom mondani, hogy nincs benne igazság, de azt sem, hogy igaz. legjobb megközelítésként, vannak igazságok a feltételezéseiben és a tapasztalt jelenségben, de a kettő közti kapcsolati logika hibás. pont, mint einsteinnél. a kor tapasztalásai, publikált elméletei és kísérletei alapján felmerült benne a kérdés, hogy a fény mindenhol egyforma sebességgel halad e és ebből következtethetően az idő az abszolút vagy sem. annyira hitt benne, hogy ha törik ha szakad akart hozzá találni elméletet, hogy mi az ok. az elmélet, vagyis a lorentz trafó matematikailag, ha a kezdőfeltételek azok, amiket elvár, akkor igaz. de a kettőt nem lehet összekötni.
gyula is gondolom rájött olyanokra, hisz ő ténylegesen fizikus, hogy túl sok a feltételezett részecske, túl pontosak a közöttük lévő energia/tömeg arány, a testek sugároznak stb. a világ megfigyeléséből pedig felmerült benne a gondolat, hogy a gravitáció szabálya nem az, amit hiszünk. lásd sötét anyag, bolygómozgások, kvantumjelenségek stb. ő így kötötte össze őket, hibásan.
az én elméletem szerint, a B részecskébe szorult G részecskék együttese az elektron és a proton. a G részecske egyensúlyi száma a külső tér állapotától függ. a G szám függvénye egy hullámzó görbe, vagyis a szám változásával változik a G részecske szám (tömeg) és a gravitációs potenciál aránya (súly) vagyis a tehetetlenség/erőhatás arány. ezért van az eltérő gyorsulás, mert minden anyagnak más és más az elektron/proton aránya.
a G részecske kelti az elektromágneses hullámokat, kis száma esetén (plank-határ, vagy kvantum-határ alatt) csak az energia szint változik, hullámot nem érzékelünk. az elektronnak/protonnak ütköző G részecskék veszítenek a mozgásenergiájukból, ami energia a B részecske mező hulláma formájában egyenlítődik ki a térben. tehát az anyag folyamatosan sugároz, de folyamatosan kapja az energiát a neki ütköző G részecskéktől. az elektron és a proton belső energiaszintje, vagyis a beszorult G részecskék összes mozgási energiája fajlagosan (G részecske számra számolva) különböző és a külső tér fizikai paraméterei szerint is változó.
az elektronnak/protonnak ütköző G részecskék be és ki útján a sebessége különböző, ezért a B részecskéket összenyomja a távolsággal fordított arányban, azok megváltozott sűrűségéhez megváltozott G részecske sebességek tartoznak. ez a hatás okoz minden erőhatást: gravitáció, mágnesesség, elektromos töltés, magerő.
egyébként próbáltam megérteni még jó régen gyula írását, de nekem nem volt konzisztens. annyira meg nem tudok angolul, hogy mélyebben elemezzem.
A mi Gyulánk, Szász uram elmélete szerint, a mozgó tömeg energiát sugároz ki, vagyis csökken a kötési energiája. Ez pedig befolyásolja az azonos nyugalmi tömegű, de eltérő izotóp összetételű testek gyorsulását, ami azonos ejtési magasságból eltérő idejű célba éréshez vezet. Szerinted jól van ez?
Már te is rájöttél korábban, hogy fiizikailag létezö pontok, részecskék, szükségesek a relativmozgás definiciójához. Csak hogy a részecskének sem a helye sem a sebessége NEM határozható meg soha pontosan. A fizikai megfigyelések tehàt magában foglalják a mérések hibáit, a méresek pontosságát.
Ilyen körülmény között kell a testek és a mezök mozgásegyenletét diszkutálni. De hogy mi a mozgásegyenlet, azt te, szuperfizikus, nem tudod.
Nézdd meg az ejtökisérletemet, a lefelé esö aluminium kapszulához képest a líthium, a szén és meg az ólom is látszólagosan gyorsulva emelkedett felfelé, 10-5-ös mérési pontossággal megfigyelve. Egy Ilyen gyorsulva lefelé mozgó koordináta rendszerben úgy néznek a probatestek mozgásai, mintha felfelé különbözö erök hatnának a próbatestekre. Pedig, csak a lefelé ható nehézségi gyorsulások voltak eltéröek.
Én meg csak arra várok, mikor terited ki a gummilepedöt a gravitáció magyarázatára, ami Einstein fizikáját magyarázná. Vagy mikor idézed a "megfigyelöket". Persze a mezök anyagi mivoltját sem tudtad közelebb hozni a fizikához.
Az eddigi szorgalmas mekegésed semmit SEM tudott tisztázni, se a mozgásegyenleteket kapcsolatban, se az anyaggal kapcsolatban.
