nem, nem...:)) éppen az az értelmetlen, amivel pl. ehelyett a topik helyett idônként foglalkoznom kell...
(szóval, a beszélgetés, játék -tehát valamiféle lazítás- helyett süketségekkel. de ez utóbbi témát szándékosan nem akarom ide behozni, gondolom, sejted, mivel áll összefüggésben:))
Nagykanizsa innen nézve tényleg a világ végén van...vigasztaljon, hogy arrefelé szép a vidék)
inkább az van, hogy olyasminek tulajdonítok túl nagy jelentôséget, aminek nem kellene.
(egyébként trenírozni kellett már magam arra, hogy elfogadjam: érdemes a megérzésekben (is) hinni. túl sok mindenrôl derült ki utólag, hogy csak azért mulasztottam el, mert nem hittem a megérzésekben.)
amit elmulasztottál, az tényleg fájhat, de ne engedd, hogy ez az érzés domináljon. gondolom, meg kell békülni a mulasztás tényével is, ahhoz hogy valahol, a késôbbiekben "be tudd hozni" az elszalasztott fontos dolgokat.
A legtöbb fontos dologról csak akkor tudod már, hogy fontos volt, ha már elmúlt a pillanat, ha már nincs lehetőséged benne lenni... Utólag jössz rá, amikor van időd kielemezni, hogy elszalasztottad a csodálatos, vissza nem hozható másodperceket, hogy nem éltél az alkalommal ma, mert talán fontosabb volt akkor a holnap miatt aggódni...
Jaj, dehogy voltál félreérthető, és gúnyt sem éreztem a szavaidban.
Te megérzed az adott pillanatban, hogy mi fontos?
Én olyan sokszor elmulasztom. És ez fáj.
nem gúnyból írtam, ha esetleg félreérthetô lettem volna....csak a képek listáját, meg a menüpontokat láttam, abból meg elég sokminden kiderült: kirándulás, klubok, geocathing, fotó...
abban egyetértek, hogy az igazán fontos dolgok gyakran elmaradnak..
Ugyan mi mindennel, kedves Morticia?
Ma reggel leginkább az elalvás kötötte le a figyelmemet, egyébként meg az IGAZÁN fontos dolgok néha elmaradnak. :(((