" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
A goji bogyóval szerintem nem érdemes foglalkozni. Nagyon erősen fogékony a lisztharmatra, szinte nem lehet megvédeni. Nagyon sok virág van rajta, de lehullik, alig marad termés.
Hosszú évekig tartottam, kísérleteztem vele, több fajtám is volt, végül kivágtam .
Ha már szivattyúkat kell működtetni, az egy vagyon. Az azt jelenti, hogy mélyen fekszik a terület, nem lehet helyben lejjebb ereszteni a belvizet. Az olyan megoldások a jók, amik nem átmenetiek, olcsók, és szükség esetén vissza lehet tartani az egyébként elvezetett vizet. Ilyenkor kellenének szakemberek, akik megmondják, hol kellene csatornát ásni, és az hová vezessen.
Ma voltam a kertemben, és szétnéztem a környéken. A pincémben és a présházamban bő fél méter magasan áll a víz. Leszámítva a kertem aljában föltörő vizet, a talaj víztartalma egyébként szerencsére normális. A környéken sok helyütt áll a víz a földön nagy tócsákban, ahol rétegvíz tört a felszínre. A helybeliek szerint a közeli hegy alatt szivárog át a talajban a Bakony vize. Odaúton sok földet láttam hatalmas tócsákkal borítva, vadkacsákkal.
Szamócafa termését volt már alkalma valakinek kóstolni? Milyen a termése? Megéri vele vesződni kint vagy konténerben? A téltűréssel kapcsolatos tapasztalatok is érdekelnének.
Dédnagyapám, nagyapám még tudta mi a teendő! A belvizes földeken csatornákat ástak (a kiásott földdel feltöltötték az utakat, így járható volt, még nagy esőzések idején is)!. De hol van már a tavalyi hó../és a csatornák! De a siránkozás maradt..!
A hajtásai egyenesen nőnének felfele és dőlnek el mint a kókadozó 'f'(na találd ki hogy micsoda). Na ezért kell a támaszték. Egy kockarácsos háló megtenné, mondjuk 30cmx30cmx30cm-es térháló, mert abban nőhet amerre akar, de kisebbre a hálóméretet nem szabad venni , mert akkor meg nem tudnád leszedni és gondozni.
Ez a nagymértékű és már lassan mindenéves belvíz kétségbeejtő sok gazdának. Ott vannak az erre való sok tízmilliós speciális gépei, az éves rendes kiadásai a művelésnek, a betakarításnak, eladásnak, a befektetett sokszor éjjel-nappal végzett munka és a reménytelenség. Rengetegen azért szenvedtek nagy kárt, mert nem lehetett gépekkel menni a földekre, hogy arassanak, meg sorba kellett állni ilyen körülmények között a bérelt gépekért. Van gazda a családomban, mondogatom, profilváltás kell, csak miféle új profilra, miközben persze a kukoricára, búzára a kereslet megvan. Hatalmas probléma ez.
Egyetértek, azzal együtt, hogy az azért gond, amikor közlik, hogy most hozzák, és nem tudod ott átvenni a szabadgyökerűt, ahol elülteted, és valamiért késlekedni vagy kénytelen a beültetéssel. Kaptam már olyan szabadgyökerű nagy csomagot (gyümölcsfák), amit nem tudtam máshová tenni a méretek miatt, csak a kádba (budapesti társasház). Amatőrségem ide vagy oda, mind megmaradt, csak épp onnantól az ültetésig a tisztálkodással kapcsolatos "lágerélmény" is.:)))
A kukorica aratása óta ezeken a földeken a folyamatosan fennálló belvíz a mai napig (és ki tudja, még meddig) lehetetlenné tette a talajművelést. Nem véletlenül választják a hattyúk ezt immár állandó élőhelynek, jóllehet körzetünkben a tél szinte egész időtartama alatt (akárcsak most is) jégmentesek voltak a nagyobb tavak.
Sokat és sokszor írtam a szélsőségessé vált klíma hátrányairól. Térségünkben például évek óta nem értünk meg egy téli talajfagyot, ami az itteni, több éves hatalmas mennyiségű csapadék által páncéllá tömörített kötött, agyagos talaj szerkezetét javíthatta volna. Most már látszik, hogy az idei télből is talajfagy nélkül megyünk ki. Az elmúlt teleken ugyanis vagy hó fedte a talajt a hideg időszakokban, vagy a hómentes periódusokban nem volt számottevő fagy. Ez a körülmény hosszútávon problémákat okozhat egyes növényfajok gyökérzeténél. A borítékolható nyári szárazságok idején hatalmas repedések keletkeznek, amelyek szaggatják a gyökereket.
A szabad gyökerű káki problematikáját már régen feszegetik olyanok, akik edényes növények forgalmazásában érdekeltek. Nincs semmi baj a szabad gyökerűvel, ha a faiskolai szakszerű tárolás után időben földbe kerül. Megértem én, hogy az amatőrök esetében mindent a "gyengébbek kedvéért" kell csinálni, mert hajlamosak szamárságokat elkövetni és ebben az esetben a növényt több napos/hetes kiszárítás után elültetni, de a szabad gyökerű káki kategorikus leminősítése tévedés, mi több szándékos tévhitterjesztés.
Az a tapasztalatunk, hogy a kivi porzóját ajánlatos minél közelebb tenni a termő növényhez, mert a gyümölcsök mérete nagy mértékben függ a beporzás intenzitásától (bevitt pollenek számától).
Nekem 2 évvel ezelőtt a cserepes golgotám termett 1 szemet, meg is ettük, finom volt. Sajnos utána feldaraboltam szaporítás miatt, de tavaly a legszebbet elajándékoztam, én meg majdnem kipusztultam belőle. Most van egy benn, de nem túl harcos, nagyon nehezen akar nőni, és hagytam belőle egyet kinn a kertben is, hogy megtudjam, túlélő-e.
És tavaly kaptam a szomszédtól igazi kinn telelő golgotából egy ágat, amiből most kettő van benn és nagyon szépen nőnek, és ebből is hagytam kint is, azt még nem tudom, hogy élték át a telet - nála még nem volt rajta gyümölcs, pedig már nagyon szép nagy növény.
Nekem 3 év után befutott egy meggyfát és végre most ősszel elkezdett teremni. Hálából ősszel kiástam és a kert végébe a drótháló kerítés mellé kívülre kiültettem. Elvégre a líciumnak a garádban van a helye. ... :))
Nálunk a hűvös éjszakát inkább fagyosnak mondanám, mert most az előbb néztem, hogy már fagy van. A kert árnyékos felén fel sem olvadt a talaj, megvolt egész nap fagyva, ahol érte a nap ott felolvadt, jó sáros ragadós lett, olyan tundraszerűen engedett fel, 5 cm-rel a sár alatt fagyott maradt a talaj. Ez az átmeneti zónában figyeltem meg ahol a délelőtt egy részében még fagyott volt a talaj. Ahol teljes nap kitettségnek van a talaj, ott lehet akár ültetni is növényeket.
Tavaly vetettem Ötízű bogyó(Schisandra Chinensis) magot, egy ki is kelt és növögetett, most néztem a napokban, hogy élettől duzzadó rügyek vannak rajta, viszont egy ismerősömtől kapott másik tő, szerintem nem él, amikor ősszel kaptam akkor már gyanús volt, hogy halott. Az ötízű bogyónál is szükség van porzó és termő növényre is, mint általában a kivi fajtáknál?
Hűvös éjszaka volt, de hétvégén, jövő hét elején már kiteszem a kiviket, a zsenge trombitafolyondárt, nappalra a papaukat, talán a bougainvilleákat, lantánákat és a jácintokat, az illatos jázminokat is. Ez utóbbi hatalmas virágtenger lesz. A magról kelt kumquat növénykém beadta a kulcsot, már az az egy amelyik egyáltalán kikelt, keresem az okát. Talán Savanyúbb talaj kellett volna neki. A vadcitromok pompásan fejlődnek, a későn keltek sebesen hozzák be az elsőre kelt növényt fejlettségben.
Én is minden értéke felsorolása mellett is azt olvastam, hogy csak igen kis mennyiségben fogyasztandó. Miután semmi meggyőzőt nem olvastam az ellenkezőjéről, ki se próbálnám nagy mennyiségben.
