"Annyi volt a kérdés, hogy mihez viszonyítod ezt a sebességet."
Továbbá ahogy @pk1 elmagyarázta: mihez viszonyítja az "egyszerré"-t?
Korábban már magam is észrevettem, hogy Specrelcáfoló Lacink nem igazán van képben az egyidejűségek relativitása tárgykörében. Ami amúgy egy jól ismert "szavannamajom" ösztönös emberi képzet: mivel a köznapokban fel sem merül a kérdés, ezért az emberi elme úgy kezeli az időbeliséget, hogy van egy "abszolút" idő, és soha nem kérdéses hogy mi történik egyszerre.
egyszerre indulva állandó v sebességgel közelednek egymáshoz
Annyi volt a kérdés, hogy mihez viszonyítod ezt a sebességet. Erre azóta sem voltál képes válaszolni, hablatyoltál, hogy hát egymáshoz képest 2v, meg a Földön v lenne, de nincs ott a Föld, meg ilyen hülyeségeket.
Egyébként mindegy is, pk1 kartács közben megválaszolta a dilemmádat.
Azt, amelyben az A-t és a B-t összekötő szakasz középpontja nyugalomban van. Lehet, hogy a sebesség jelöléseim zavaróak abból a szempontból, hogy én is másképpen jelöltem. Talán nevezzük ezt a "középrendszert" K-nak. K rendszerben A és B egymás felé közeledik, K origója legyen a találkozási pont.
"Vonatkoztatási rendszerünkben az induláskor egymástól d távolságban levő A és B állandó v sebességgel (A: +v, B: -v) közelednek egymáshoz az őket összekötő egyenes szakasz mentén. Találkozáskor melyikük órája mér kevesebbet?"
Ugyanazt mutatják, hiszen szimmetria. Mi a helyzet A rendszeréből? Természetesen itt is ugyanazt az időt mutatják találkozáskor. De A rendszerében B órája lassabb, tehát korábban kellett indulnia, hogy "teljesítse idejét". Így is van, mert A és B indulása csak a mi rendszerünkben egyidejű. A rendszerében B korábban indult. A szimmetria rendben, mert B rendszerében meg A indult korábban. Ez az egyidejűség "paradoxonának" egy esete, mely az "egymagasságúság paradoxonával" analóg [ami szerint pl. Bécs és Budapest kölcsönösen egymás síkja alatt van].
"Tehát a hozzá rögzített vonatkoztatási rendszer gyorsul."
Csak teljesen ez lényegtelen, mert egyáltalán nem ebben a gyorsuló vonatkoztatási rendszerben írjuk le az ikrek mozgását. Mert a specrel erre nem alkalmas. Hanem a nem gyorsuló ikerhez kötött rendszerben, amire viszont jogos használni a specrelt.
Te még mindig azt hiszed, hogy ezekkel a suta értelmetlen szócsavarásaiddal meg a gyermeteg mottóddal bármire is jutsz? Azon túl, hogy már az első hozzászólásodban sikerült leleplezned a saját hazugságodat, miszerint te matematikus volnál és a fizikához is értesz.
„…sebességről beszélni csak akkor értelmes dolog, ha konkrétan megadjuk, hogy melyik vonatkoztatási rendszerben értelmezzük."
Azt tettem:
„Az A-hoz rögzített inerciarendszerben B sebessége 2v, a B-hez rögzített inerciarendszerben A sebessége ugyancsak 2v.”
Ha ez szerinted káosz, idézek Hraskó ominózus munkájából:
„Valójában a posztulátum kísérleti ellenőrzésének csak az az akadálya, hogy még űrhajókkal se lehet olyan laboratóriumokat létrehozni, amelyek a fénysebességgel összemérhető sebességgel mozognak egymáshoz képest.”
Na, most a két „űrhajót” nevezzük A-nak és B-nek. „A fénysebességgel összemérhető sebességüket” jelöljük 2v-vel. Ekkor utolsó tagmondata így hangzik:
A és B…amelyek 2v sebességgel mozognak egymáshoz képest.
Hraskó sem érti még a newtoni mechanikát sem?
Valójában csak nem vagytok hajlandóak szembesülni az általam felvázolt gondolatkísérletnek a specrel állításaival ellentétes eredményével. Különben abban is kimutatnátok a specrel érvényességét.
Nem veszti eszét, hanem tudja, hogy a különböző utat megtett ikrek korkülönbségének oka csak abban az esetben magyarázható egyszerűen a specrellel, ha a gravitáció nem befolyásolja a pályáikat.
Ha befolyásolja, akkor természetesen az áltrellel kell számolni, ami jóval bonyolultabb, s az jön ki belőle, hogy az egy helyről induló ikrek közül az újra találkozásnál az lesz a fiatalabb, akinek mozgását eközben nem csak a gravitáció befolyásolta, hanem néha letért a tisztán gravitációs pályákról, valami hajtómű, vagy bármi egyéb kölcsönhatás következtében.
"speciálisan inerciális vonatkoztatási rendszerekre fogalmaz meg állításokat."
Úgy is van. Speciálisan inerciális vonatkoztatási rendszerben - konkrétan az A tesó inerciarendszerében - tesz meg egy pályát a B tesó. Tehát a speciális relativitáselmélet illetékes. Az egy másik dolog, hogy a B öcsi vonatkoztatási rendszere nem inerciarendszer, hanem az útnak legalább egy részében gravitációt tapasztal B, ezért az általános relativitás is alkalmazható.
"Én annak idején még úgy tanultam hogy sebességről beszélni csak akkor értelmes dolog, ha konkrétan megadjuk, hogy melyik vonatkoztatési rendszerben értelmezzük." - mondtad nemrégen.
De ebben az esetben nem kifogásolod, hogy nincs megadva semmiféle konkrét vonatkoztatási rendszer.
"Az két különböző kérdés, hogy
1. Hogyan értelmezzük a sebességet?"
Nyilván azért nem mersz belemenni, mert azonnal megbuknál vele.
Kezdesz össze-vissza beszélni.
(Nem mintha eddig nem ezt tetted volna, de most már nagyon feltűnő.)
Nem baj, ha nem érted, mi a különbség a kettő között, a hamarosan megjelenő könyveidhez úgysincsen ilyesmire szükség. Baromságokat anélkül is össze tudsz hordani, hogy a fizika alapjaival tisztában lennél.
"Azért nem alkalmas, mert a gyorsulásra hivatkozik. A speciális relativitás elmélet . . . inerciális vonatkoztatási rendszerekre fogalmaz meg állításokat."
Az ikerparadoxon egyik magyarázata se hivatkozik gyorsuló vonatkoztatási rendszerre.
Hanem csak valamelyik iker gyorsulására.
"ez a példa nem alkalmas az idődilatáció értelmezésére a spec rel keretein belül."
Itt azt akarod mondani, hogy az ikerparadoxon nem alkalmas az idődilatáció értelmezésére.
De hát az ikerparadoxon egyáltalán nem az idődilatáció egy esete. Ezt csak a tájékozatlan laikusok hiszik, s pont ez volt az első olyan mondatod, amiből azonnal tudtam, hogy nem vagy te se matematikus, se fizikához értő ember.
A következő zavaros mondatban ezt a félreértést azzal fejeled meg, hogy szembeállítod egymással az ikerparadoxon aszimmetriáját az inerciarendszerek szimmetriájával, s megállapítod az ellentmondást:
" Nézzük a klasszikus "iker paradoxont". Az idődilatáció létrejöttéhez nyilvánvalóan szükséges asszimmetriát feltételezni, amikor is mindig a "visszafordulás" során fellépő gyorsulásra hivatkoznak. Csak hogy épp a spec rel inerciarendszerekre állítja az idődilatációt, tehát ez a példa nem alkalmas az idődilatáció értelmezésére a spec rel keretein belül. Az inerciarendszerek a spec relben is szimmetrikusak, így konzekvenciaként ellentmondás minden axiómájából következtett állítás (távolság kontrakció, tömegnövekedés)."
Közben nem veszed észre, hogy az ellentmondás csak a te tévképzetedől keletkezik. Abból, hogy azt hiszed, az ikrek korkülönbsége meg az idődilatáció egykutya.
"Én annak idején még úgy tanultam hogy sebességről beszélni csak akkor értelmes dolog, ha konkrétan megadjuk, hogy melyik vonatkoztatési rendszerben értelmezzük."
És ugye el is hitted ezt a baromságot?
A fénysebességet melyik konkrét vonatkoztatási rendszerben értelmezed?
Én annak idején még úgy tanultam hogy sebességről beszélni csak akkor értelmes dolog, ha konkrétan megadjuk, hogy melyik vonatkoztatési rendszerben értelmezzük.
A trimmerfizikában ezek szerint úgy is meg lehet adni a kérdéses vonatkoztatási rendszert, hogy "a Földhöz viszonyított rendszerben v lenne a sebessége, de most nincs ott a Föld".
Ez valóban újdonság, ilyen marhaságot eddig még a szuperfizikus kollégád sem volt képes összehozni, pedig hülyeségekért ő sem szokott a szomszédba menni.
Szóval ha az alapfogalmakkal kapcsolatban is ekkora káosz van az agyadban, akkor nem biztos, hogy a relativitáselméletet kellene azonnal kritizálnod, bár természetesen jogod van nyilvánosan hülyét csinálnod magadból.
