A jelenlegi modern fizika több mint 100 éves. Ma már inkább gátja, mint segítője a tudomány fejlődésnek. Szükség van tehát egy új fizikára. De milyen is lesz ez az új fizika? Erre keressük a választ.
"Hubble jelenség: a galaxisok általános távolodása egymástól ."
Sejtettem, hogy nem tudod leírni.
A Hubble jelenség az nem jelenség, hanem téves következtetések láncolata, amiben maga Edwin Hubble sem hitt. Ő csak annyit figyelt meg, hogy minél távolabbi egy galaxis, annál vörösebb a fénye. Semmi többet.
A nagyokosok a fény vörösödését a Doppler hatásnak tulajdonították (ami csak spekuláció), és a távolodó mozgással magyarázták (szintén spekuláció) a vörösödést. Ha ez így igaz, akkor minél távolabb van egy galaxis, annál nagyobb sebességgel kellene távolodnia. A kettő hányadosa egy közel állandó szám, a Hubble állandó.
Csakhogy eszerint a legtávolabbi galaxisoknak többszörös fénysebességgel kellene távolodni, ami ugye ellentmond a "modern" fizikának. Szóval egy nagy katyvasz az egész.
Egyszerűen arról van szó, hogy a csillagászok csak azokat a csillagokat vették figyelembe a tömegszámításnál, amelyeket láttak. De rengeteg olyan csillag is van, amely már nem világít, mert már elhasználta a hidrogénkészletét. Ezek a csillagok a sötét törpecsillagok. Ezek alkotják a "sötét anyagot". Ebben nincs semmi misztikus. Így a galaxisok tömege jóval nagyobb az előzetesen számítottnál.
Azért nem stimmel a Newtoni gravitáció mert egy új gravitáció s elméletre van szükség, és ez a gonon elméletem, ami egy új algebrai struktúrán alapul .
ha tényleg érdekel a válaszom erre, akkor itt elolvashatod az elméletem alapjait: www.duelun.com/documents
az em hullám az étertér rezgése (továbbiakban B részecske), amit az éterben haladó G részecskék keltenek. a G részecske sebességének és a B részecske anyagának rezgési sebessége fix arányú. a B részecske sűrűsége és anyagának rezgési sebessége fordított arányú és gyökös. ha megváltozik az étertér sűrűsége, megváltozik a sebességhatára, és ezért megváltozik a fény sebessége.
a gravitáció az objektumnak ütköző G részecskék és a B részecske mező nyomásának különbsége, a test két felületén erőhatással bír az objektumra. ha két objektum egymás hatótávolságában van, akkor a közöttük lévő étertér és a külső oldalukon lévő étertér tulajdonságai különbözőek. a különböző paraméterek különböző sebességeket és nyomást jelent, aminek erőhatása a gravitáció, elektromos töltés, magerő. a mágnesesség is hasonló okból jön létre.
a G részecskék, ha az étertér összes energiája lecsökken, akkor képesek a B részecske belsejében megállni és ott koncentrálódni. a G részecskék száma N. bármely energiájú térrészben létezik olyan állapot, amikor az N száma stabil értéket vesz fel. a stabil N számú B részecskék az elektron és a proton.
amikor az elektron és proton környezetében megváltozik a B részecske mező fizikai állapota, akkor megváltozik az egyensúlyi N szám is. ha ez csökken, akkor az elektron és proton kiengedi a felesleges G részecskéket. ez az alafa, béta, gamma sugárzás. ez okozza az em hullámokat, a gravitációs hullámot.
a neutron egy olyan proton, aminek elszabaduláskor nagyobb az N száma és idővel leadja ezeket. a kibocsájtott G részecskék egy része elektronná tud összeállni, a többi em sugárzást keltve szétszóródik a térben.
occam borotvája kétélű fegyver. kérdés, hogy minek az egyszerűsége a fontos. pl. az én modellemben 1 részecske van, annak 4 fizikai paramétere határozza meg, és az energia- és impulzus megmaradás törvényét, és a rugalmas mozgás és ütközés szabályait használja. ettől kezdve, a paraméter arányok és az alap részecske állapota automatikusan törekszik egy kiegyenlített állapotra.
Már mondtam miért propagálom az atomisztikus fizikát mindenhol.
Azért mert ez az elmélet vette át a fizikából csak azt, ami helytálló volt, és ez az elektrodinamika, ami Maxwell által felállított egyenletére alapúl. Én a dinamikát kiterjesztettem az atomisztikus fizikára is, ami eddig, igazában csak a statisztikus fizikàban jelent meg (L. Boltzmann). Sajnos Maxwell elmélete NEM tartalmazta a töltéseket hordozó testek mozgását
Ehhez arra volt szükség, hogy a gravitaciót is beépítsem a részecskefizikába és a gravitációt egyesítsem az elektromagnetizmussal. Ez az által sikerült nekem, mert észrevettem, hogy a gravitàció is elemi töltesekböl ered és a g-mezö is c-vel terjed. A testek szabadesése kimérése meg azt hozta, hogy a testek sùlyos tömege különbözik a tehetetlen tömegétöl. Így Galilei/Newton/Kepler 400 éves gravitáciòs elméletét is ki képletet javítani. www.atomsz.com
De evvel kidobtam az egész modern fizikát a tudományból, kidobtam az elfogadott kvantumelméleteket, a specrelt és az áltrel is. A részecskefizika Standard Modelljét, ami nem tudta megállapítani, miböl áll a világmindensêgünk anyaga és mi a tömeg, is tudományos mosléknak tartom.
Én az atomisztikus fizikán belül felállítottam a hatásintegrált, amiböl a Lagrange formalizussal le tudtam vezetni elöszor a mezök és a részecskék mozgásegyenleteit helytállóan, annak ellenére, hogy a mezök nem-konzervativ mezök. A részecskék mozásegyenleteiben meg Lagrange multiplikátorok jelennek meg, ezek rögzítik a több-részecske rendszerek stabilitását. A Planck állandó, h, egy Ilyen Lagrange multipikátor és NEM kvantálja az energiát.
A gravitációt tehàt NEM a téridö meggörbülése okozza, hanem elemi töltêsek okozzák. Ösrobbanás épp úgy NEM létezett sohasem, mint fekete lyukak, vagy sötét anyag!
Hubble jelenség: a galaxisok általános távolodása egymástól
hibás (elhamarkodott) feltételezés. a hubble jelenség annyit bizonyít, hogy a fény sebessége/hullámhossza, a közvetlen környezetéhez képest, a kibocsájtás és észlelés között megváltozik. ezen felül minden csak spekuláció.
ez tény. de ez csak annyit bizonyít, hogy a gravitációnak az általunk feltételezett tulajdonságai nem egyeznek a valósággal. a sötét anyag csak spekuláció.
Elsősorban nem azért, mert én alkottam a meg, hanem több más okból is:
- a Szuperfizika valóságos megfigyelésekre és kísérletekre épül.
- Nem tartalmaz kitalált elemeket, amelyek nem bizonyíthatók kísérletekkel.
- A tudós elődök munkáira támaszkodik, de túl is lép azokon.
- Nem végső megoldásokat keres (mint a vallás) hanem a meglévő ismeretek összegzése alapján egy lépéssel előrébb lép. Ahogyan a tudománynak normálisan működnie kell.
- A Szuperfizika nem tartalmaz belső logikai ellentmondásokat. Nincsenek benne paradoxonok.
- Nincsenek benne csodás jelenségek. Lelassuló idő, megnyúló tér, 4 dimenzió, időutazás, stb.
- A Szuperfizikában a fénynek sincsenek mesébe illő tulajdonságai, mint pl. hogy utolérhetetlen és megelőzhetetlen.
- A Szuperfizikában nincsenek megmagyarázhatatlan korlátok. A fénysebesség nem határsebesség.
- A Szuperfizika nem zárja ki a fénysebesség feletti (szuperlumináris) világ megismerését, sőt célul tűzi ki ennek kutatását.
A Szuperfizika egy teljesen új világot nyit meg az emberiség előtt, amely soha nem látott fejlődést fog elindítani a tudományokban.
Aki szereti a kihívásokat, aki szereti érezni a felfedezés örömét és vállalkozik erre a nagy kalandra, az tartson velem.
Az éretlen gyümölcstől fanyalog, aki kóstolja. Az érett gyümölcs mindenkinek ízlik, aki nem lesz allergiás tőle. De a jóból is megárt a sok, főleg, ha csak azt kínálják. Még szerencse, hogy itt is bő a választék.
