Nem írt hülyeséget a kolléga!
Adat íráskor egy szektoronként sokkal kevesebbet használ tényleges tárolásra, mint zenei anyagnál - a fennmaradó rész a hibajavító kódé.
Ha legrabbelsz egy 74 perces cédét, abból kb. 750 megabájt .wav lesz.
Mégis ráfér egy 650megás cédére audióként. .WAV fájlként meg nem.
Egyetlen egy dolog lehet, illetve van. A gyári technológiával írt CD-k olvasásakor az olvasó nagyobb ún. oversampling-ra képes. (Az oversampling a két beolvasott érték közé becsült további értékeket jelenti, minél profibb egy cucc, annál többet tud közétenni. pl. a samplereknél ez 64 is lehet.) gos bocsesz, de amit irsz az sületlenség...
Az oversampling, mint olyan, teljesen független a CD információ tartalmától, pontosabban a túlmintavételezett digitális jel információtartalma azonos az alapsávi (1x-es mintavételezésű jellel). Tehát ha túlmintavételezed a 44100Hz-es mintavételi frekvenciával CD-re irt jelet, semmi többletinformációra se teszel szert. A túlmintavételezést 2 ok miatt használják: A kimeneti (anti imaging szűrő) ami eltávolítja a jelből a mintavételezési zajt (aliasing) ezáltal alacsonabb fokszámú lehet, így kisebb jeltorzulást okoz az analóg jelben, másrészt olcsóbb megvalósítani. Az is belátható a mai modern 4. fokú integrátort tartalmazó D/A átalakítóknál 12dB/oktáv jel-zaj viszony javulás érhető el. Ez azt jelenti, hogy oktávonként elhagyhatsz 2 bitet a D/A átalakítóból. igy lesz a 256x túlmintavételező D/A átalakító 1 bites. Mért fontos ez? 16 bites átalakítóhoz 34 ultrapontos referencia elem kell (ellenállás vagy áramgenerátor). Ha a referencia elemek pontatlanok, akkor az A/D átalakítóban lienearitáshiba (nemlineáris torzítás) keletkezik. 1 bithez meg csak 4, sőt tisztán analóg úton megvalósítható az 1 bites átalakító. Igy roppant ocsón lehet megfelelő minőségű átalakítót készíteni.
Ami igaz, hogy a CD-k reed-solomon CIRC kódolása 3 szinten dekódolható, így különböző mértékű hibavajítás érhető el. Mivel kiforrott, tömegcikkről van szó, nem hiszem, hogy ne használnák manapság a CD-romokban a layer3 dekódolást. Ami valószínűbb: az írható CD-k adattárolásra vannak tervezve, mikoris a blokkméret 2028byte, audió és mpeg(VIDEO-CD) esetén 2336, byte. Tehát data CD esetén egy extra hibakódolás lép be. Tapasztalati tény (kimértem), hogy az irt CD-ken a javítható hibák aránya 10-15%-kal magasabb a gyáriakhoz képest, igy gyakoribb a javíthatatlan hiba lehetősége, amit a dekóder interpolációval fed el. Ami bizonyos:Az asztali CD játszó lényegesen lassabban seek-el egy irt CD-n és a TOC-ot is nehezebben olvassa be. Ennek az az oka, hogy az asztali cuccokban a pickup a gyári lemezre van optimálva és lényegesen rosszabbul olvassa ki az irt lemezeket, mert eredendően a szervó ott az interferencia elvén működik, az irt CD meg nem olyan (tükröz vagy elnyeli a fényt)
Szerintem vess egy pillantást erre az oldalra. A CD hibastatisztikák az oldal alja felé vannak. Ezek után én csak azt tudom mondani, hogy suszter maradjon a kaptafánál, ASUS az alaplapgyártásnál. (ez gyönyörű volt:))
Irod:
"A többszörös sebességű grabbelés csak tovább rontja a helyzetet.. "
A Plextor eseten ez, a bytonkent osszehasonlitas soran nem igazolodott be.
Magyarul: grabbelhetsz 1x-40x -ig nyugodtan, nem lesz elteres.
A Hi-fi magazinban olvastam egyszer egy cikket, két optikai hangszórókábel közötti különbséget elemezték. az egyik kábel _métere_ 90.000 Ft. volt, a másiké 130.000. A cikk szerint a hangzás tökéletesen indokolja a különbséget...
Egyetlen egy dolog lehet, illetve van. A gyári technológiával írt CD-k olvasásakor az olvasó nagyobb ún. oversampling-ra képes. (Az oversampling a két beolvasott érték közé becsült további értékeket jelenti, minél profibb egy cucc, annál többet tud közétenni. pl. a samplereknél ez 64 is lehet.) Emiatt az írt CD _elvileg_ valóban valamivel rosszabbul szól.
Egyébként ez a tény többek között az én Philips 2660-as íróm kézikönyvében is le volt írva...
Tovabba:
A beolvasott adatok a CD-n úgynevezett hibajavító kódolással kerülnek rögzítésre (hasonlóan a Teletexthez), vagyis redundánsan. Tehát az, hogy a vadi új CD is olvasott hibás bitet, az égvilágon semmit nem jelent. Ezért van az, hogy karcos adat CD-ről is lehet adatot visszanyerni. Ezek után némiképp irreálisnak tűnik számomra a "minőségromlás"...
lásd pl.
http://pauillac.inria.fr/~lang/hotlist/cdrom/Documents/tech-summary.html
a CIRC (cross-interleaved Reed-Solomon Code) algoritmus, amit használnak, képes egy tracken 4000 bitet is megfixálni...
sokan nem hiszik el, de azért leírom. az IDE szabvány mode4 és a fölött 30cm hosszú kábelt állapít meg. ennek ellenére a gyári 45cm hosszúak. ráadásul, ha nem 100%-os a kábel, akkor még ez is hosszúnak bizonyulhat.
Az IDE-s CD-ROM-ok a tapasztalatom szerint akkor működnek a legjobban, ha
1. nem a vinyó mellett vannak, hanem ha lehet külön kábelen.
2. a kábel hossza nem haladja meg a 30 centit(a gyári 3csatis kábelről ha levágod az egyiket az már jó)
3. a BIOS-ban kézzel beállítod, hogy azt az egységet ahol a CD van, csak mode2-ben kezelje.
persze nem feltétlenül kell mindháromnak teljesülnie ahhoz, hogy ne legyen gond, mert ez függ az olvasótól is, meg az alaplaptól is, de ha ezek teljesülnek és még mindig szenved, akkor ki kell dobni.
a kétség kívül akkor kétség kívü, ha a bitsorozatban találsz eltérést. mindaddig amíg azt nem tudod produkálni, bizony csak misztifikáció.
nem mondom, hogy hulladék technikával és vacak programmal nem lehet halmozni a hibákat, de az is biztos, hogy az a hiba nem így jelentkezik.
Ugy tunik, nem az iras volt rossz, a 16x-osan olvaso Yamaha CD irom (SCSI) feleannyi ido alatt letapogatta uazt a CD-t, mint a 34x-es ASUS olvaso (IDE). Raadasul az MPEG video lejatszasanal is sokkal gyorsabban "talal ra" a playlistben kovetkezo szamra (max 2 mp szemben az ASUS kb 4-5 mp-vel). Amugy az az ASUS olvaso minden CD-t lassan tapogat le. Visszavigyem a boltba?
Itten mostan panaszkodhatnek mindenfele szemelyes megtamadtatas urugyen (szarragas), de sajnos mindenki igy fogadta ezt a dolgot. Vol olyan aki azutan ketelkedett, hogy hallotta a kulonbseget.
A CD jatszokrol csak annyit, hogy nemcsak a sajat Philipsemen (50 rongyba fajt 7 eve, tehat nem valami nevtelen szemet) kivul, Sonyn, es Technicsen is meghallgattuk a dolgot.
A jitter problema nem is olyan kicsi mint ahogy sokan allitjak. Ma mar nemcsak a csillagaszati aru CD jatszokat gyartok figyelnek ra, hanem kicsit az atlag feletti tipusoknal is (Kb.70-80e Ft felett).
Mcc
Miutan latin tudasom sajnos gyenge igy csak magyarul tarthatom fenn:
"Es megis mozog"
Nagyon sok olyan dolog letezik meg a vilagon, amit merni, vagy megmagyarazni nem tudsz, de erezni igen.
A szomszed fulerol annyit, hogy en is hallottam a dolgot, de mert en se akartam hinni benne, azert hivtam meg masokat is. Szegenyek az elejen azt se tudtak mire kell figyelniuk, de a vegere mindenki(tobb csoport volt, tehat nem egymasra hatas a csoprtok kozott). Felre ne ertsen senki, nem misztifikalni akarom a dolgot, de a kulonbseg letezik.
Miutan ezt sikerult KETSEGET KIZAROAN bizonyitani, utana kezdtem el keresgelni ezzel kapcsolatban, mindenfele ujsagokban, neten stb. A hibajavitasos cikket is egy ujsagban talaltam.
Ha hallaszz kulonbseg a 1-4x irt cdk kozott az nem a cd hibaja inkabb az olvasoe ugynis nagyobb sebessegu irasnal kisebb melysegu piteket ves a lemezbe az iro amit a szarabb olvasok bizonytalanabbul olvasnak,a masik problema a jitter ami az iro es az olvaso orajel szinkron hibajabol adodhat de ezt csak a vajtfuluek halljak ,meg a szkop ,szerintem szarragas ,nincs hallhato kulonbseg a digit. masolat kozott ha jo az olvaso es az iro (Plextor rulla foreva)
A cdrmediaworld-on a best atapi-nak hoztak
ki vmelyik ujabb atapist ,tud mindent :grab,overburning,80percescd stb.
Nezd meg a www.cdrmdeiaworld.com on a
"Buying cd-recorder" cimszo alatt.
egy Ricoh1060as elég sokáig bírta nálam. most eccercsak bedöglött(3 v. 4év). valószínűleg apró baja van, de asszem már nem érdemes megjavíttatni.
amíg használtam egy nagyon stabil és megbízható készüléknek bizonyult. szerintem az újabb technikák sem rosszabbak.
na igen. végülis ez a digitális technika lényege. ezért is nem értem és nem is hiszem el, hogy romlás lehetséges. legalábbis olyan jellegű, mint ami fel lett vázolva.
Elnézést, semmiképpen nem akarok belemenni egy flame-be, de számomra is misztikus a hangromlás kérdése. Ha egy másolóprogram a CD-t tisztán bináris jelsorozatként kezeli, akkor nem romolhat a hangminőség. Ha nem úgy kezeli, akkor pedig delete, de gyorsan.
megtanultam már, hogy ne higgyeka fülemnek. abban több a belemagyarázás mint a valóság. én szinte mindig másoltról készítek másoltat, akár többször is, de ilyen gond sosem volt. lehet, hogy eccer megcsinálom, bár mivel tudom, hogy hogy működik, azt is tudom, hogy ilyen nem lehet, mert itt az olvasási hiba rossz jelből, vagy jelhiányból adódhat, ami zörejt(pattogást stb) eredményez és nem minőségromlást. de ha meg is csinálom, akkor sem a szomszéd fülével tesztelem, hanem szépen összehasonlítom a két állományt.
magyarázat pedig mindig mindenre van. legfeljebb nem tudunk róla.
Nem. Azért annyira nem vagyok analfabéta a dologhoz. Van körölbelül 10 ismerosöm, aki csak a fülének hitte el a minoségromlást. Ráadásul a gépemben (céges) a CD-ROM is SCSI, tehát nyugodtam futtathatok bármit írás közben. Az előző munkahelyemen IDE-s gép volt az rendszeresen elcseszte az írást, ha pl. a kollégának nem szóltam a nyomtatás miatt (az én gépemen volt a hálózati nyomtató).
Ha ésszerű magyarázat nincs is a dologra, akkor is romlik a minőség. Ajánlom, hogy próbáld ki, 2-3 lemez árán (lehet noname is) el fogod hinni a saját fülednek.
ugyvan, nem vagy járatos. az algoritmus ugyanaz, csak a szektorméret különböző.
amúgy az alapján, hogy olyan jellegű minőségromlást emlegetsz, mint amit az analóg adathordozók produkálnak, meg az alapján, hogy különböző a hosszméret, esetleg felmerült bennem, hogy talán nem is grabbelsz, hanem újradigizel.
Nekem az a tapasztalatom h a japan alapapanyagot szinte minden iro megirja a
gond a taiwaniakkal van.Raadasul sok a hamisitvany.Dehat a cdrident-et nem lehet becsapni hiaba van a cdre TDK felirat nyomatva
ha Ritek gyartotta akkor tutto hamis.
Nekem a jol bevalatak : TayioYuden (Phillips,Sony,Imation...)TDK,Ricoh
