" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
"-Lila füge: első évben visszafagyott a takarás ellenére (-14 fok volt több éjszaka is), a következő évben terepjáró hajtott át rajta, de nem adta fel, most már megerősödött, terem, rendben van."
Melyik volt az a bizonyos "első év"? Mi volt a "takarás"? (Csak nem fekete vagy átlátszó fólia netalán?)
Nem szerencsés most a kivit fóliaházban tárolni, mert pillanatok alatt megindul, kihajt és utána már csak abszolút fagymentes, nyári viszonyok között lesz kiültethető. Ugyanakkor egy azonnali kiültetés esetén szépen követné az évszak időjárását és a begyökerezéssel jelentős előnyre tenne szert.
A domboldali parcella mekkora szintkülönbséggel van a völgyszint fölött? A domboldal egy nyitott síkságra, vagy egy másik domb által határolt szűk völgybe ereszkedik?
Nincs elég információm arról, hogy mennyi szó esik a talajról ezen a fórumon, és nyilván a talajminőség nem csak a nálunk szokatlan növények miatt különösen fontos. Annak dacára, hogy sokak általa irigyelt jó föld van a kertemben, mégis úgy tekintek a talajra, mint egy állandóan javítandó minőségre, amit programba kell venni, meghatározott technológia alapján módszeresen és teljeskörűen el kell végezni újra és újra. Sőt, miután első perctől kezdve úgy tekintettem a földre, mint olyanra, ami valamikor a következő generációé lesz, ezért a talajminőség a legfontosabb kérdés az egész kerttel kapcsolatban. Ültethetek bele akármit, távlatosan nem az az elsősorban fontos, hanem a termőképesség maga, annak jó, a jelenleginél is jobb szintje.
Nem érintetlen föld, és ez minden négyzetméteren látszik. Elültetek két jó kondíciójú, egyforma növényt, az egyik egy rakéta sebességével nő fel, a másik jócskán elmarad tőle, vagy épp a kipusztulás szélén vergődik. Csak látszólag van a két helyen ugyanaz a föld, de eleve nem egyféle minőségű talajt látok a kertemben.
A kertem valamikor jobb napokat látott, gondos tulajdonosa volt. Az utánuk következők nem voltak azok, sőt, nagyon rossz tulajdonosok voltak. Az eróziótól vándorló föld betemetett emberalkotta dolgokat, meg hulladékot, amik rejtve ott vannak a talajban. Így a kert valódi birtokba vétele évek munkájába telik, amíg négyzetméterről négyzetméterre mindent átfésülök, rendezett állapotba kerül mint talaj és ültetés. (Mindezen felül vannak vastagon esztétikai és funkcionális célkitűzések, hogy a szépségnek, a használhatóságnak és az élvezhetőségnek olyan együttese legyen, ami az ember boldoggá teheti.:))) )
Az eléggé kötött vályogtalajt komposzttal, trágyával, szalmával lazítom, javítom, az égetést a betegség miatt megsemmisítendő növényekre akarom korlátozni. Annak érdekében, hogy a komposzt mindenfelől könnyen begyűjthető és mindenfelé könnyen teríthető legyen, 5 helyen zajlik, illetve lesz a kertben komposztálás. A vízöblítéses vécé helyére komposztvécét tervezek, ami többszörös környezeti haszon. A gyomirtó, nitrogénalapú műtrágya használata fel sem merül, a szervestrágya mellett különböző talajjavító növényekkel, vetésforgóval, a biodiverzitás előmozdításával stb. akarom a talajminőséget emelni. Vannak a kertben területek, ahol gyakorlatilag a növények körében biodiverzitásról nem is lehet beszélni. Egy díszkertész biztos örülne neki, egyes helyeken olyan sűrű egy bizonyos fűféle, hogy a talajt nem is látni. Gyönyörűen nyírható, a mulcs eltűnik benne, nem mohásítja el, nem fojtja meg. A gyomirtózás kétes diadala.
A talaj vízháztartása az egyik legkényesebb ügy. Eleve mulcsozó fűnyírót használok, idén veszek ágaprítót, ami nem csak a komposztálódáshoz fontos, hanem a talaj kiszáradása ellen is jó. Ugyanakkor a talaj vízvisszatartó képesssége magas, és ez időszakonként megbosszulhatja magát. Ez az egyik legnagyobb probléma jelenleg előttem, ezért nem merem egyes növényeimet kiültetni.
Sokat gondolkodtam azon, hogy kell-e nekem pH-mérő. A talajom eleve meszesebb egy kicsit, mint egyes növények szeretik, de nem tudom, pontosan hányadán állok. A kontrollált savanyítás egyes részeken elképzelhető. Azzal se vagyok teljesen tisztában, hogy a csapadék hogyan hat a pH-ra. Befolyásolja az biztos. Muszáj lesz tehát a talajt ilyen szempontból is egy kicsit jobban megismerni.
olyan jó 1méter körüliek :) a porzós viszont dupla vessző, teszek fel róla egy képet. tápozásra mit javasolsz? jól megtrágyázom ültetés előtt a földet megfelelő neki?
Vérbarack, nálunk a szőlőben ez egy igen elterjedt fajta, magnemes, tehát a magoncok is értékesek, rezisztens a betegségekre, és ráadásul igazi őszibarack, nem csak a nevében :-), mert szeptemberben érik.
visszametszeni? miert, mekkorát kaptál? én tavaly egy hajtast hagytam meg, aztán hadd menjen. a fiúnál épp úgy. üveghazban jól beindultak, aztan a tuti tavaszban meg ki is lettek ultetve. öntözni kell, én tápoztam is, és őszig fel is megy négy méterre. Bár volt akinek nem. Egy zsák fenyőkérget is terítek a tőre ültetés után. bar lehet az ültető gödörbe is hintek keverve a trágyával.
Ma én is kivi és datolyaszilva tulajdonos lettem :)) a kiviket majd csak akkor ültetem ki, ha tuti nem lesz fagy, kérdésem, hogy mikor kell őket visszametszeni? (addig garázsban pihennek) illetve majd a pergoletta elkészítésénél a "vezér" dróttól balra és jobbra 70cm-re kell tenni a drótokat? képek alapján ennyit láttam :) ja és a porzós kivin két vessző megy felfele, akkor egyiket le kell vágnom igaz?
Bár nem gyümölcs hanem zöldségféle amit ajánlok, ez a batáta. A homokos talajt kedveli leginkább, nagyon egészséges, egyre elterjedtebb a termesztése hazánkban is.
Zala megyében, Gősfa és Vasboldogasszony között kényszerből kivágtunk kb. 100 tő szőlőt egy keleti fekvésű domboldalon. (Szomszédok otthagyták a területet, gyakorlatilag nem tudtuk megfogni a betegségeket rendszeres permetezéssel sem.)
A talaj laza, homokos.
Örömmel fogadnék javaslatokat, milyen érdekes gyümölcsökkel próbálkozzunk? (Néhány régi magyar gyümölcsfajtát is szeretnénk telepíteni, de szívesen próbálkozunk újdonságokkal is és nem zokogunk, ha valami nem jön be, pedig fizettünk érte.)
Amit már korábban ültettünk erre a területre:
-Pawpaw-pár: határozottan kudarc, négy év alatt kb. fél méteresre nőtt, miközben a szombathelyi "testvérei" tavaly bőséges, nagy, ízletes termést hoztak és kétméteres a bokor. A gond szerintem az időszakos öntözés és a forróság. (Én voltam a méhecske, amit beporoztam, az szinte mind megkötött) -Lila füge: első évben visszafagyott a takarás ellenére (-14 fok volt több éjszaka is), a következő évben terepjáró hajtott át rajta, de nem adta fel, most már megerősödött, terem, rendben van. -Khaki, mag nélküli, narancssárga: kis méretű ízletes gyümölcsöket terem, a szombathelyi társa kb. kétszer-háromszor akkora terméseket hoz. Vízhiány... -Goji: tavaly likvidáltam a területről. Nagyon erőteljes növekedésű volt, rengeteg virágot hozott, látszott, hogy jól érzi magát, de júliustól gyakorlatilag élő lisztharmatbokorrá vált. A virágok számához képest csekély mennyiségű termés. -Kúszópaprika (Cyclanthera pedata v. edulis): hatalmas "lombozat", kiugróan bőséges termés az első fagyokig és ez meglepetésre gond nélkül átvészeli az aszályos nyarakat, megdöbbentően nagy felületet fut be, csak a szomszédoknak időnként el kell magyarázni, hogy nem vadkender (a levelének alakja és az üdezöld színe miatt) Eddig semmilyen betegség nem támadta meg, a virága vonzza a pillangókat. -Nemesített barackunk kb. a 8. évben egyik napról a másikra lelobbant, viszont mielőtt kivágtuk volna feltűnt, hogy az alany elkezdett hajtani. Máig nem tudom, miért hagytam meg. Mára szép és termő mandulafa lett :D -Eperfa: szép, terem -Kiwi: első évben ellopták, fogalmam sincs, milyen lett volna.
Kérlek bátran adjatok tanácsot. Telepítés után szívesen küldök időnként képeket a növények fejlődéséről és a szüretekről is :)
van egy citromfám, ami nyáron a tűző napon szinte szórta a nagy és hihetetlen finom gyümölcsöket, valamint virágzott és hajtott mintha muszáj lenne neki...
viszont az időjárás változásával behoztuk a lakásba, kevés fény, nem nagy meleg, stb...
azóta lehulott az összes levél....
ez természetes?
milyen módon kellene megmetszenem és mikor, mennyire????
Olyan a vélemény mint az ember: egyszerű :)) Na de a viccet félretéve, nem találkoztam még ezzel a fajtával. De ninonak, meg neked természetesen elhiszem a leírtakat. Nézve a belinkelt oldalt, még a fénykép is eggyezik.
Szóval meggyőztetek e téren, és a leírás alapján tényleg jó fajta lehet.
Az említett Battistini faiskola viszont, bizton állíthatom, igazolja a jó hírnevét. A DM kerttel ellentétben, onnan már vannak facsemetéim, és messzemenően meg vagyok velük elégedve...
