Mindegyikben ugyanabban az alakban írhatók le a fizikai törvények. Pl. nem kell nekem fizikát váltanom, ha forogni kezdek. Így egyenértékűek. Természetesen vannak speciális rendszerek, melyekben egyes mennyiségek értéke nulla, az ilyeneket különösen szeressük.
„az emberi gondolkodásmódot az evolúció farigcsálta, akkor gyakorlati értelemben végtelen sebességűnek vette ezeket, így alakítva ki azt a hamis képet a gondolkodásunkban, hogy tapasztaljuk az egyidejűséget, és hogy a teljes környező világ a mi elménkkel együtt éppen most van a múltat a jövőtől elválasztó Most pillanatában.”
„Az összes reális vonatkoztatási rendszer egyenértékű.”
Nem azért egyenértékű, mert minden tapasztalás most van? A most-nak egyidejűségében élő tapasztalók, csak abban egyenértékűek, hogy vonatkoztatási rendszerek?
"Ez jó, mert az egyidejűségek relativitása baromság."
Nem az.
Valójában a relativitáselmélet fundamentuma. Az az alapkő ami szögesen ellentmond az evolúciósan a szavannai dolgok kezelésére létrehozott emberi gondolkodásmódnak.
"Az a tény, hogy nem egyidejűnek érzékelsz két eseményt,"
Valójában nem lehet "egyidejűnek érzékelni" semmit. Ugyanis minden információhordozó dolog ebben a búvalb@szott realitásban véges sebességgel halad. Így aztán csak és kizárólag a befutott jelekből VISSZASZÁMOLVA lehet valamikről UTÓLAG megállapítani, hogy azok a MÚLTBAN egyidejűek voltak.
Csakhát a hang is (pláne a fény) olyan qrvagyors információhordozó az emberi érzékelés és reagálás sebességéhez képest, hogy amikor az emberi gondolkodásmódot az evolúció farigcsálta, akkor gyakorlati értelemben végtelen sebességűnek vette ezeket, így alakítva ki azt a hamis képet a gondolkodásunkban, hogy tapasztaljuk az egyidejűséget, és hogy a teljes környező világ a mi elménkkel együtt éppen most van a múltat a jövőtől elválasztó Most pillanatában.
De egy fenét.
"Összetéveszted a látszatot a valósággal.
Persze éppen ez a relativitás lényege."
Pont fordítva!
A relativitáselmélet lényege, hogy minden egyes mérés (látszat) egyformán a valóság. Csak más-más vonatkoztatási rendszerhez (relatíve) hozzámérve.
És persze, hogy nincsen kitüntetett vonatkoztatási rendszer, amihez mérve a dolgok "valóságosabbak" lennének mint bármely random vonatkoztatási rendszerhez mérve. Az összes reális vonatkoztatási rendszer egyenértékű.
"Annyi volt a kérdés, hogy mihez viszonyítod ezt a sebességet."
Továbbá ahogy @pk1 elmagyarázta: mihez viszonyítja az "egyszerré"-t?
Korábban már magam is észrevettem, hogy Specrelcáfoló Lacink nem igazán van képben az egyidejűségek relativitása tárgykörében. Ami amúgy egy jól ismert "szavannamajom" ösztönös emberi képzet: mivel a köznapokban fel sem merül a kérdés, ezért az emberi elme úgy kezeli az időbeliséget, hogy van egy "abszolút" idő, és soha nem kérdéses hogy mi történik egyszerre.
egyszerre indulva állandó v sebességgel közelednek egymáshoz
Annyi volt a kérdés, hogy mihez viszonyítod ezt a sebességet. Erre azóta sem voltál képes válaszolni, hablatyoltál, hogy hát egymáshoz képest 2v, meg a Földön v lenne, de nincs ott a Föld, meg ilyen hülyeségeket.
Egyébként mindegy is, pk1 kartács közben megválaszolta a dilemmádat.
Azt, amelyben az A-t és a B-t összekötő szakasz középpontja nyugalomban van. Lehet, hogy a sebesség jelöléseim zavaróak abból a szempontból, hogy én is másképpen jelöltem. Talán nevezzük ezt a "középrendszert" K-nak. K rendszerben A és B egymás felé közeledik, K origója legyen a találkozási pont.
"Vonatkoztatási rendszerünkben az induláskor egymástól d távolságban levő A és B állandó v sebességgel (A: +v, B: -v) közelednek egymáshoz az őket összekötő egyenes szakasz mentén. Találkozáskor melyikük órája mér kevesebbet?"
Ugyanazt mutatják, hiszen szimmetria. Mi a helyzet A rendszeréből? Természetesen itt is ugyanazt az időt mutatják találkozáskor. De A rendszerében B órája lassabb, tehát korábban kellett indulnia, hogy "teljesítse idejét". Így is van, mert A és B indulása csak a mi rendszerünkben egyidejű. A rendszerében B korábban indult. A szimmetria rendben, mert B rendszerében meg A indult korábban. Ez az egyidejűség "paradoxonának" egy esete, mely az "egymagasságúság paradoxonával" analóg [ami szerint pl. Bécs és Budapest kölcsönösen egymás síkja alatt van].
"Tehát a hozzá rögzített vonatkoztatási rendszer gyorsul."
Csak teljesen ez lényegtelen, mert egyáltalán nem ebben a gyorsuló vonatkoztatási rendszerben írjuk le az ikrek mozgását. Mert a specrel erre nem alkalmas. Hanem a nem gyorsuló ikerhez kötött rendszerben, amire viszont jogos használni a specrelt.
Te még mindig azt hiszed, hogy ezekkel a suta értelmetlen szócsavarásaiddal meg a gyermeteg mottóddal bármire is jutsz? Azon túl, hogy már az első hozzászólásodban sikerült leleplezned a saját hazugságodat, miszerint te matematikus volnál és a fizikához is értesz.
„…sebességről beszélni csak akkor értelmes dolog, ha konkrétan megadjuk, hogy melyik vonatkoztatási rendszerben értelmezzük."
Azt tettem:
„Az A-hoz rögzített inerciarendszerben B sebessége 2v, a B-hez rögzített inerciarendszerben A sebessége ugyancsak 2v.”
Ha ez szerinted káosz, idézek Hraskó ominózus munkájából:
„Valójában a posztulátum kísérleti ellenőrzésének csak az az akadálya, hogy még űrhajókkal se lehet olyan laboratóriumokat létrehozni, amelyek a fénysebességgel összemérhető sebességgel mozognak egymáshoz képest.”
Na, most a két „űrhajót” nevezzük A-nak és B-nek. „A fénysebességgel összemérhető sebességüket” jelöljük 2v-vel. Ekkor utolsó tagmondata így hangzik:
A és B…amelyek 2v sebességgel mozognak egymáshoz képest.
Hraskó sem érti még a newtoni mechanikát sem?
Valójában csak nem vagytok hajlandóak szembesülni az általam felvázolt gondolatkísérletnek a specrel állításaival ellentétes eredményével. Különben abban is kimutatnátok a specrel érvényességét.
Nem veszti eszét, hanem tudja, hogy a különböző utat megtett ikrek korkülönbségének oka csak abban az esetben magyarázható egyszerűen a specrellel, ha a gravitáció nem befolyásolja a pályáikat.
Ha befolyásolja, akkor természetesen az áltrellel kell számolni, ami jóval bonyolultabb, s az jön ki belőle, hogy az egy helyről induló ikrek közül az újra találkozásnál az lesz a fiatalabb, akinek mozgását eközben nem csak a gravitáció befolyásolta, hanem néha letért a tisztán gravitációs pályákról, valami hajtómű, vagy bármi egyéb kölcsönhatás következtében.
"speciálisan inerciális vonatkoztatási rendszerekre fogalmaz meg állításokat."
Úgy is van. Speciálisan inerciális vonatkoztatási rendszerben - konkrétan az A tesó inerciarendszerében - tesz meg egy pályát a B tesó. Tehát a speciális relativitáselmélet illetékes. Az egy másik dolog, hogy a B öcsi vonatkoztatási rendszere nem inerciarendszer, hanem az útnak legalább egy részében gravitációt tapasztal B, ezért az általános relativitás is alkalmazható.
"Én annak idején még úgy tanultam hogy sebességről beszélni csak akkor értelmes dolog, ha konkrétan megadjuk, hogy melyik vonatkoztatési rendszerben értelmezzük." - mondtad nemrégen.
De ebben az esetben nem kifogásolod, hogy nincs megadva semmiféle konkrét vonatkoztatási rendszer.
"Az két különböző kérdés, hogy
1. Hogyan értelmezzük a sebességet?"
Nyilván azért nem mersz belemenni, mert azonnal megbuknál vele.
Kezdesz össze-vissza beszélni.
(Nem mintha eddig nem ezt tetted volna, de most már nagyon feltűnő.)
Nem baj, ha nem érted, mi a különbség a kettő között, a hamarosan megjelenő könyveidhez úgysincsen ilyesmire szükség. Baromságokat anélkül is össze tudsz hordani, hogy a fizika alapjaival tisztában lennél.
