A jelenlegi modern fizika több mint 100 éves. Ma már inkább gátja, mint segítője a tudomány fejlődésnek. Szükség van tehát egy új fizikára. De milyen is lesz ez az új fizika? Erre keressük a választ.
Gondotam, hogy Ilyen kusza a véleményed. A kérdésekre csak egyféle képpen lehet helytállóan válaszolni.
Például így:
A protonok, eltonok, pozitronok és az elektronok fizikailag létezö stabil elemi részecskék, amiknek kétfajta megmaradó elemi töltêse van, és amikböl a világmindensêgünk áll.
Az elemi részecskék elemi elektromos töltései, ± e, és a négy elemi gravitációs tóltései, {±gme, ± gmP}, az egyetemes gravitációs állandó, G = g2/4π, az elektron és a proton elemi tömegei me és mP.
A kölcsönhatásokat a részecskék közott a c-vel terjedö elektromàgneses és gravitácios mezök okozzàk.
A kérdéseidet több féle képen lehet értelmezni . majd megpróbálom kitalálni e értelmezéseket .
Te le vagy ragadva a klasszikus fizikàban!
A felfogásom a modern fizikáé, a matematika tudásom nem bírja az egész felső matematikát, de azért nem vagyok hülye .
Hogyan írod le az elemi elektromos töltéseket és hogyan az elemi tömegeket, me és mP?
Itt a kísérleti tapasztalatokra hagyatkozok: az elemi elektromos töltés elemisége tény, a nagysága mérhető, a részecskék tömege mérhető .
Mi a töltés?
A töltés az elméletemben az objektumok vagy ha jobban tetszik részecskék tipikus viselkedését jelenti főleg egymásközt . Például az elektromos töltés viselkedése olyan, hogy két azonos elektromos töltés taszítja egymást és két különböző elektromos töltés vonzza egymást, ha az elektromos töltés áramlik, akkor mágneses tér keletkezik az áram körül, ...stb . És ezek a tulajdonságok jellemzik e töltés viselkedését .
A gravitáció hasonlóan értelmezett: A gravitációt a tömeg okozza, ez a tömeg a gravitáció töltése, mert jellemzően úgy viselkedik, olyan a viselkedésének a tulajdonságai, mint amit jelenleg a gravitációnak tulajdonítunk . Hogy konkrét legyek: két tömeg töltés vonza egymást, a gravitációs hatás nem pillanatszerűen terjed, hanem fénysebességgel, a tömeg nem hat kölcsön az elektromos töltéssel és a mágnesességgel, ...stb. .
Az én áttörésem az, hogy ha a sötét energiát és a sötét anyagot mint viselkedést értelmezzük, akkor a sötét energia és a sötét anyag egy-egy új töltés . de e sötét töltések nem hatnak kölcsön a tömeg töltéssel és az elektromos, ill. mágneses töltéseel, hanem csak egymás közt hatnak kölcsön, mégpedig úgy, hogy a a Hubble-jelenséget, a Fritz Zwicky-jelenséget okozzák .
Hogyan írod le a protont, az eltont, az elektront és a pozitront, mint részecskét?
Olyan fizikai objektumok, amik a töltéseket hordozzák, a töltések jellemzőek rájuk, a kísérletezések tárgya .
Hogyan írod le a tömeg kapcsolatát a gravitációval?
Már mint hogy miért van a tömegnek távolba hatása . Mert a teret jellemzi a gravitációs állandó, a permeabilitás és a permittivitás . Mert A térnek tulajdonságai vannak .
Hogyan írod le a kölcsönhatást ezek a részecskék között?
A részecskék töltéseket hordoznak, ahol a töltések a fentiek szerint tipikus viselkedések . A részecskék közti teret szintén tulajdonságok jellemzik . Ezeket a viselkedéseket és tulajdonságokat megállapítani a kísérleti fizika dolga .
A nem relativisztikus kölcsönhatást az F = k x*y/r2 képlet adja meg,
a relativisztikus kölcsönhatást az F = k/c2 x*y/t2 képlet adja meg, ahol r = c*t .
És ahol az x és az y a különféle töltések nagysága és minősége, és a k az illesztési állandó, nyilván a c a fénysebesség .
Az erő nem csak valós szám lehet, hanem komplex szám is, például +i F vagy -i F .
„Persze a haladó mozgás egy külső pont felé látható .”
Ezeket a külső pontokat nevezik állócsillagoknak, amik előtt a mozgók elhaladnak. De nagyobb léptékre váltva, a galaxisban már azok is mozognak. Még nagyobb léptékben a galaxisok is távolodnak, vagy közelednek egymáshoz. A legnagyobb mérték, tulajdonképpen nem látható, ami a valós végtelen téridő. Azonban láthatatlansága okán, szellemi konstrukciónak tekintik. Azt pedig nyugodtan tekinthetjük állónak, amihez sajnos láthatatlansága miatt, nem lehet viszonyítani. A meghajlított téridő azonban, a valódiságára tesz utalást. De még nincs letisztázva, hogy miből van a téridő. Erre is vannak elméletek, amiket szintén nem lehet igazolni a láthatatlanság és meg-foghatatlanság miatt. Marad az a lépték, amin belül kiszámíthatók a relatív mozgások iránya és sebessége. Ennyi nem elég? :)
"Ami mérhető az létezik . az inerciarendszert úgy mutatjuk ki, hogy elvégzünk mindenféle kísérletet, és azt vizsgáljuk, hogy az egymáshoz képest haladó rendszerekben van-e e kísérletek közt eltérés . ha nincs akkor az inerciarendszer . "
És ezt Einstein nem tudta?
Butaságot beszélsz.
"A forgás a centrifugális gyorsulás miatt kimutatható ."
Nem csak amiatt.
"A fizika nem úgy működik hogy evvel-avval egyetértek vagy nem értek egyet, hanem úgy, hogy ellentmondás mentes elméletet alkotok . "
Az MM azt igazolta, hogy a fény (az elektromàgneses mezö) sebessége NEM függ a kibocsátó test sebességétöl. (Éterröl, közvetitö közeg létezéséröl szó sincs.) A Maxwell egyenlet ezt magában is foglalja, ami jelentöségét mndig szem elött kell tartani!
Ami mérhető az létezik . az inerciarendszert úgy mutatjuk ki, hogy elvégzünk mindenféle kísérletet, és azt vizsgáljuk, hogy az egymáshoz képest haladó rendszerekben van-e e kísérletek közt eltérés . ha nincs akkor az inerciarendszer .
Persze a haladó mozgás egy külső pont felé látható .
A forgás a centrifugális gyorsulás miatt kimutatható .
A fizika nem úgy működik hogy evvel-avval egyetértek vagy nem értek egyet, hanem úgy, hogy ellentmondás mentes elméletet alkotok .
1. A valóságban inerciarendszer nem létezik, ez csak egy kitalált fogalom. Ezt Einstein is elismerte. Így ír: "Nem ismerünk olyan eljárást, amellyel inerciarendszert találhatnánk." Tehát úgy kell megfogalmaznod a válaszodat, hogy az inerciarendszert nem kevered bele.
2. Azzal egyetértek, hogy a Földnek a haladó mozgását nem mutathatjuk ki semmifélebelső kísérlettel, így a Michelson-Morley kísérlettel sem. De:
- ez csak belső kísérletre vonatkozik. Ha külső támpontot használsz, akkor nagyon is kimutatható (pl. fényaberrációval)
- ez szigorúan csakis a haladó mozgásra vonatkozik (a Nap körüli keringésre, a galaxisban történő keringésre), de a tengelyforgásra nem. A forgás ugyanis több kísérlettel is kimutatható (inga elfordulása, Föld lapultsága, Eötvös hatás, stb.)
De bíztató jel, hogy már találtunk egy pontot, amiben egyetértünk.
Az MM kísérlet célja az volt, hogy kimutassa a Földnek a kb. 30 km/s-os sebességét az álló fényközegben (akkori nevén az éterben). A mérés eredménye az lett, hogy ilyen nagy sebességkülönbség egész biztosan nincs, ha van is, akkor az 1 km/s alatt van.
Erre az eredményre 3 különböző magyarázat született:
1. A műszer deformálódik az éterben való mozgás miatt (Lorentz)
2. Fényközeg nincs (Einstein)
3. A Föld magával viszi a fényközeget a felszínen, ezért nincs sebességkülönbség (Stokes-Miller)
Te melyiket fogadnád el a 3 közül. Vagy talán van 4. megoldásod?
Azért volt ez a kísérlet negatív, mert minden egyenesvonalú egyenletes sebességű az inerciarendszer nem abszolút inerciarendszer, nincs kitüntetett inerciarendszer . A Földnek mindegy, hogy 0 sebességűnek vagy több km/s sebességnek vesszük a mozgását, ezt nem mutathatjuk ki semmiféle kísérlettel, így a Michelson-Morley kísérlettel sem.
