Anyóca, én a helyedben önző lennék. De nem az unokabátyámhoz és nem a lányom lakásába költöznék, hanem maradnék ott, ahova berendeztem az életemet...
Ne haragudj, hogy ezt mondom, mert tudom, hogy szereted a gyerekeidet és mindent megtennél értük, de szerintem meg egy 70+ éves embernek ne legyen már a felelőssége, hogy hogy élenek a felnőtt gyerekei. Mennyit éltél szabadon az életedben? Először anyádéknak gürcöltél, aztán a kisgyerekeidnek, majd a felnőtt gyerekeidnek, és ez az egész nem ereszt téged, úgy látom. Önzés ide vagy oda, nem a te dolgod. A fiadék is eladhatják a házat, az én egyik rokonomnak (anyukám unokatesója) is SM-je van, ők se a szülőket pumpolták, hanem összébbhúzódtak, eladták álmaik házát és egy lakótelepi lakásban élnek, a gyerekeik meg külföldön dolgoznak. A te fiadék is jobban járnak, hogy ha most kezdik el leépíteni, amit nem tudnak finanszírozni, amíg tudsz nekik ebben segíteni, de nem azzal, hogy a saját kényelmedet feladod. (És nem úgy, hogy nem hozzájuk költözhetsz, hanem oldd meg a másik gyerekeddel vagy ahogy akarod. Nem látom, hogy milyen velük a kapcsolatod, szerinted biztos csodálatos, de én úgy érzem, téged a lányod szeret jobban, aki beengedne a lakásába csont nélkül vagy magához venne.)
Kismillió ilyen sztori van, hogy a szülő feladja a kényelmes lakását, hogy majd a fiatalokkal lakik, aztán ahogy kezdődnek a nyavalyái, máris bebasszák őket otthonba. Ha a lányod lennék, nem engedném, hogy a tesóm kedvéért ezt csináld magaddal. Ahogy azt sem engedtem, hogy anyám lakására vegyenek fel jelzálogot öcsémék. A legnagyobb ajándék, amit egy szülő adhat a gyerekének az a szülő saját függetlensége elsősorban, minden más mellékes. Ha azért adnád el a lakásod, hogy egy normális idősek otthonába menj, és odaadnád az árát a gyerekeidnek (természetesen igazságosan megfelezve), azt rendben levőnek látnám, hiszen gondoskodsz magadról, hogy ne jelents terhet a gyerekeidnek. De így nem látom racionális húzásnak, és kedvellek annyira, hogy ezt megírjam, még akkor is, ha megsértődsz rám.
Elmondom, hogy ha mégis meg akarod lépni, milyen opcióid vannak:
-- Beköltözöl az unokabátyádhoz, a nő tuti nem lesz öngyilkos, de lehet, hogy ápolásra szorul valamelyikőtök és majd borul az eltervezett maradék pár év, úgy jársz, mint Boszorka, és ápolhatod az unokabátyád vagy ő téged. Azon túl lakva ismerszik meg az ember, szerintem az unokabátyád is veled akarja kituratni a megunt nőjét. Egy ápolónő nem merne így viselkedni, hogyha a nem kamatyoltak volna, eleve ott se lakna már az ápoltja halála után... Van ott valami sundánbundám, amiről te nem tudsz, hidd el nekem. (-50 pont)
-- Beköltözöl a lányodhoz és a lépcsőzést megszokod, sőt, meg is szereted, mert kondiban fog tartani. A nagybevásárlásokat online rendeléssel szervezed, a kenyéret meg macskakaját fel tudod vinni. És a fejed felett lebeg, hogy miután felújítottad a lakást, eladják, és mehetsz macskástól Spanyolországba. Kezdd el intézni nekik az útleveleiket, biztos, ami biztos. (-20 pont)
-- Elébe mész annak, ami rád vár, és keresel egy idősek otthonát, ahol cicával is lehet bennlakni. (Vagy Micikét és Sacikát beadod Vitó macskabölcsijébe, ahol aranyéletük lesz és eljársz hozzájuk látogatóba cicákat simogatni.) Elveszted valamelyest az önállóságod, meg nyilván a lakásod árának jó részét se látod viszont soha, de nyugodt lehetsz, hogy gondos ápolást fogsz kapni, amikor szükséged lesz rá. (-10 pont)
-- Kibérelsz egy olyan lakást vagy házat, ami nem jár semmi teherrel és lemondással, csak örömmel. Ott, ahol jól érzed magad, legyen ez Tatabánya, a szülőfalud vagy Pest. Gondolom, hogy kellemes kis nyugdíjad van, bérelj ki egy olyan lakást, ahol vagy van lift vagy fel tudsz menni. (-5 pont)
-- Kiszállsz ebből az őrületből, amibe beleugrottál, és éled szépen úgy az életed tovább, ahogy eltervezted. (0 pont)
Szerintem a saját kényelmed szempontjából az utolsó kettő a legoptimálisabb, az első három pont az, aminek látszik: kényszermegoldás és a kellemetlen döntések meghozatalának elodázása annak reményében, hogy minden okés lesz; amit józan ésszel nem vállal senki.
Otromba vagy sem , nekem idegen a csaj . De egyáltalán nem unszimpi . Sőt ! Tőlem akár maradhatna is , elég nagy az a ház , bőven elférnénk .
A bútorokra is van megoldás : van a bratyónak vagy 3 garázsa , oda befér a felesleg .
Na ... mára eleget agyalogtam , dolgozni/bevásárolni is kell valakinek . Vasárnap jönnek a bratyóék . Ugyan szombatra-vasárnapra hívtam őket , de a bratyó aszonta' : nem az élettársam , miért aludna nálad ? Nekem meg mindegy .
az öngyilkossággal fenyegetőző ember, amikor "fenyegetőzik", általában komolyan gondolja. akkor, amikor ilyeneket állít, valóban meg akar halni. nyilván a kivitelezés sokakat elrettent, ezért tűnik "fenyegetőzésnek". nem tudom, hány évet élt a bratyóddal, de sok személyes tapasztalásuk lehet. érzései mindenkinek vannak, azok nem muslicák, amiket odébb lehet pattintani ... tehát ő egy Ember. lehet ígéretet tenni levelezésre, vendégeskedésre, stb ...
örülök, hogy egyetértesz valamiféle végkielégítéssel, ez nagyon reményteli.
de én óvakodnék, h a bratyó minden bútorát le akarja cserélni a tiéidre (amik egyrészt tele vannak a te kacatjaiddal, másrészt ketten kellene, h elférjetek benne). és mi lesz, ha nem jön össze a party?
mindenesetre talán jobb koncepciónak tűnik, mint a harmadik emelet.
ha pedig mindeketten betöltöttétek már az etikus élethosszt ( ;) ), esetleges ellátásotok is egyszerűbb, ha egy ingatlanban laktok.
szóval sztem jobb ötlet ...
öngyilkosság nem azért történik, mert egy valaki nem érti meg az embert, hanem azért, mert SENKI!
ha te történetesen empatikusan fordulsz ehhez a hölgyhöz, akit most leidegenezel, aki évekig tette a kaját az unokabátyád elé, ez elég otrombán hangzik ... meg lehet érteni őt is, h egy váratlan esemény kibillenti a megszokásaiból, és ez vélhetően kényelmetlen neki ...
Persze ... szerintem is kellene anyagilag elismerni a munkáját . De ha tényleg öngyilokra vetemedik ? Fene tudja mennyire gondolta komolyan , vagy csak zsarolni akar .
Bratyó meg már beleéli magát , hogy megyek .... tervezgeti , hogy kidobálja a régi bútorait , mert az enyémek tetszenek neki .
... és mégiscsak ő a rokonom , talán inkább ő számít , és nem egy idegen nő érzelmei . Áááá... szaharás az egész .
mindenesetre szvsz, bármilyen papírt írt alá az érzelmileg túlfűtött nő, valamilyen tisztességes kompenzációban illendő lenne meghálálni a szolgálatait ...
így nyugodt lehetne a te lelkiismereted is ...
szerintem ...
de persze jogilag, papírforma szerint szélnek lehet ereszteni bármikor ... de mégis ... az etika ...
neked lenne társaságod, viszont, ha még mindig nem tudja a bratyó, hol van a fakanál ... hát ...
megpróbálni érdemes lehet a harmadik emelet helyett ... oszt ha nem megy, akkor még mindig ott van a lányod kecója ...
Munkahely biztos van , mert a csaj is ott dolgozik valami gyárban . Csak tanyán van a háza , és így kényelmesebb a 3 műszak .
Nyilván én vezetném a háztartást . Milyen rákos betegről kérdezel ?
Nyilván már akkor is tetszett neki a bratyó , mikor a feleséghez jár ápolni . Akkor még nem lakott ott .
Nem kérte erre senki , csak felajánlkozott , a bratyó meg nyilván elfogadta ... férfi , aki azt sem tudja hol van a konyhában egy evőkanál . Annyira nem kérte , hogy aláíratott vele egy papírt (ügyvédi jóváhagyással) , hogy soha , semmilyen követeléssel nem léphet fel azért , mert süt/főz/takarít rá .
nagyjából. nem kaptam friss kaprot ... meg én másképpen csinálom picit ... olyan, mikor a zember megtanulja a horváthilonát, és egy picit csavar rajta ... de a nagymamám után a te tökfőzeléked a legfinomabb a világon!
A dinnye magot én is kipiszkálom . Sajna idén még nem ettem igazán jó görög, vagy akár sárgadinnyét sem .
Viszont most őrült dilemmám van a költözéssel kapcsolatban . Hová költözzek ? Lányom lakása Zuglóban ott áll üresen ... örülne , ha oda mennék . DE ! Harmadik emeleten , lift nélkül . Ugyan nem fájnak a lábaim , de az emeletre mászást nagyon nem díjazza a térdem .... és ki tudja , meddig birok felmászni .
Másik verzió vidékre , az unoka bratyóhoz . Hónapok óta rimánkodik , hogy költözzek hozzá . Három éve özvegy , és lassan belehülyül a magányba . Hetente 2x felhív , hogy legalább beszélhessen velem . Kölök korunk óta jól megvagyunk , és úgy tűnik , ez megmaradt . DE ! A csaj , aki a rákos feleségét gondozta , most nála lakik . Mos/főz/takarít rá cserében , hogy ott lakhat , mert onnan kényelmesebben járhat a 3 műszakos munkahelyére . Naná , hogy beleszeretett , pedig a bratyó megmondta neki , hogy viszonzásban ne is reménykedjen . Két hete voltam ott , és egy beszélgetés során öngyilokkal fenyegetőzött , ha mennie kell . Mi a lótüdőt csináljak ? Nem szívesen venném a lelkemre , ha miattam lenne baja . Viszont én meg meggyőződtem róla , hogy jól tudnánk együtt lakni a bratyóval . Ilyenkor mit csinál az emberlánya ? Legyen önző , és magával/magukkal törődjön , vagy döntsön önmaga érdeke ellenére ? Lassan agyamra megyek magamnak .:-)
Pont ez az, hogy elmúlt szerencsére. Viszont akkor kb. olyan voltam, mint egy Orr, messziről kiszagoltam mindent és amiket amúgy se szeretek, azokat pláne. :) Mostanra megjavult, pl. a kaprot kajában ugyan nem annyira szeretem, de az illata kellemes az orosz boltban. Tegnap szanaszéjjel vásároltuk magunkat.
Ahogy korosodik az ember, olyan jó kis emlékbetörések tudnak lenni egy-egy dologtól. Pl. ettem az oroszboltból való görögdinnyét, mintha golyószóróval szedték volna, olyan magos volt. De esküszöm neked, hogy gyerekkorom óta nem ettem ilyen jót. A magnélküliség rontott a dinnye ízén, és hát értelme sincs, mindig is megettük a magját, a nagyapám volt a családban az egyetlen fura alak, hogy a kés hegyével kipiszkálta. :) De az almamagot is megettük, azt a mai napig szeretem, a legvacakabb almának is isteni a magja.
Szóval ettem a dinnyét ebédre (vajas kenyérrel), és egy pillanatra újra tízéves voltam a nagymamám konyhájában. :') Jó érzés volt.
Ha idemásolod a hirdetésből, akkor kép alapján visszakereshető lenne a lakáshirdetés.
Ha nem zavarna, akkor állj a hirdetésben szereplő kép fölé az egérmutatóval, kattints a jobb billentyűjére (nem amire szoktál, hanem a másikra). Akkor felugrik egy pop-up menü, és ott lesz, hogy kép mentése, lemented a Letöltések mappába. Aztán idejössz hozzászólást írni, és a "Kép feltöltése saját gépről" opcióval feltöltöd a gépet, majd be is illeszted a hozzászólásba.
Még egyszerűbb módon van valami olyasmi is a felugró pop-up menüben, hogy "Link másolása" vagy URL másolása" vagy "Kép címének másolása" (nekem angol a windowsom, szóval nem tudom, hogy magyarul mi lesz ott), és aztán a hozzászólásba a linket teszed be.
De mindkettő beillesztés esetében a kép alapján visszakereshető a lakásod. Ha ezt nem akarod, akkor várj inkább, amíg elkelt.
Vagy ha akarod, küldd át nekem emailben, megvágom és leveszem a metaadatokat, és berakom ide helyetted, ha a google képkereső nem ad rá már találatot.
Tudom ... nem egy rossz lakás , és nagyon jó helyen van .... 2 percre minden , amit csak el lehet képzelni a napi életvitelhez .
(Úgy eldicsekednék a virágaim valahavolt' szépségeivel , de buta telóval nem megy ... a hirdetésből meg nem tudom hogy lehetne ide másolni . Csak vagy 30 évig dolgoztam gépen , mégis hülye maradtam , mert mindig rálőcsöltem az új dolgokat a beosztottakra . Most iszom a levét.)
Sajnos nincs pénz , drága a hitel, városokban pont megszüntette a kormány a babavárót, pedig ez egy olyan fiatal párnak való, akik most akarnak családot alapitani.
Sehogy sem áll . Egy család volt eddig , de szerintem ők csak terepszemlét tartottak , hogy majd mire számítsanak .
Nem jó érzés , az biztos . Pláne ha arra gondolok , hogy fogok én négykézláb felmászni a lányom 3. emeleti , lift nélküli lakásába . Mert úgy döntöttem , nem dobálunk ki egy valag pénzt albérletre , még átmenetileg sem . Az övé meg vagy 20 éve áll üresen . Sose merte kiadni , mert félti a bútorait . Remélem ezt szem előtt tartják majd az én cicceim is .
