"Amit mi megtehetünk (a fanatizmuson és a fanatikusokon való
szórakozáson túl), az pedig az informálás, a felvilágosítás.
Leleplezni a fő feminista hazugságokat a patriarchális elnyomásról,
női kvótáról, családon belüli erőszakról, bérkülönbségről, stb.,
egyáltalán kétségeket és gondolatokat ébreszteni a femináci agymosás
ellenében."
Endrebàra tippeltem a koràbbi hozzàszòlàsok alapjàn, de nem voltam benne 100%-osan biztos. A tanulàsos mondatom a koràbbi kommentjère utalt Endràbànak, azt mondta FH-n nem okìt nőket. :)
Visszatèrve a tèmàra, az okè, hogy fizikai munkàt vègzel a munkàd soràn, azt is èrtem, hogy adott feldatatot fèrfiasan làtsz el, ùgy àllsz hozzà. A koràbbi tèma viszont arròl szòlt, hogy kollèganők tàrsasàgàban mennyire vagy fèrfi, ez hogy hat a munkavègzèsedre. (A te szakmàdnàl ez szerintem annyira nem problèma, de egy irodai környezetben, vagy a finn miniszterelnöknő esetèben màr lehet igen. Az utòbbi kèt helyen erős hierarchia lehet fèrfi ès nő közt a nőjavàra, ami termèszetellenes egy fèrfinak.)
Szia Cyrano, egy másik játszótérről hívtam át őt ide szkanderozni, és elhiheted hogy a felnőttcsapatban játszik.. elnézheted tőle a közepesnél nagyobb mellényt.
Amúgy azért nem nekem címezte, mert ott meg én nem meséltem el hogy itt ki vagyok.
Az átkapcsoló az feladatfüggő.. vagyis én vagyok a feladatfüggő.
Látod vagy nem, mozdonyvezető vagyok - és ott hamar változnak úgy a tennivalók mint a mindenkori közönség. (persze általában kevesen vannak)
Az alapállás az, hogy egy férfiakból álló munkaközösségben is bicsaklik az összhang - de nem kérdéses hogy mit KELL csinálnia a vezérnek ha erőt kell felmutatni. A nőiesség közöttünk nemcsak a rangsort borítaná fel, hanem véresen komolyra fordulna a törvényesség betűi mögé bújkálás is.
Most férfi vagyok a szakmámban.. hogyha le kell hajítani valakit a vonatról, akkor nálam nem kell rendőrt hívnia a kallernek - vagy ha nem túl nagy fa dőlt a sínre, akkor lefordítom az útból.
És ha nagy ritkán át kell kapcsolnom "nem nélküli ember" üzemmódba, akkor azon sem gondolkozom hanem csinálom.
De ha elvárnák hogy mindent úgy csináljak mintha egy féltékeny feleség figyelne (aki közben munkajogász és rendőr is egyben) ..hm.. akkor nem tudnám szeretni a munkámat.
Ha nem csak olvasni hanem találkozni is szerettek, akkor gyertek.
12. -én tervezem hogy a trafópálcás barátaimmal találkozunk a Móricz Zsigmond körtér közelében a Semmi Exra nevű vendéglátó helyen.
Még nincsen pontosan meghatározva semmi, azt szeretném ha délután 13 óra körül (hogy másnap azért visszaérjek Kanizsára szolgálatba) odaérnénk, és jókedv-fogytáig beszélgetnénk.
Aki használja, és jól, az érti, aki ismeri a használót az is, bár talán még ő sem mindig fedezi fel, hogy az, de aki nem ismeri a felhasználót, vagy nem akarja ismerni, ha kötözködést lát, vagy akar belelátni, az eldönti, hogy ez most az, vagy nem az, és ennek eldöntését befolyásolja az is, hogy kedveli az illetőt, vagy nem.
A szarkazmus inkább beszédben és a vele járó testbeszéddel, arcjátékkal igazán biztosan eldönhető, írásban kevésbé.
Én szeretem használni, de elakadok én is másnál, és van amikor meg sem fordul a fejemben, hogy ez az, és így nem annak megfelelően reagálok.
Lehet, hogy valami jel kéne már erre (ha már terhes pasi emoji is van, és azért szarkazmus csak több, mint terhes férfi), és akkor egyértelmű lenne, és tudva, hogy az, élvezhetőbb lenne a gondolat is. :)
Viszont az olyan elvakult - jelező, aki még nagyjából a "vasárnap" szóra is képes tenni, annak el kéne gondolkodnia, hogy tényleg cyr45-tel van probléma?
Én nem ismerem cyr45 múltját, hogy kivel volt ilyen vitája, így nem is gondoltam senkire, ő pedig nem írta le, vagyis ő sem kívánta ezt nyilvánosságra hozni. Szóval... nekem eszembe sem jutott, hogy akár te is lehetnél. :)
Nincs sok lehetőségem, érzelmileg a jelen helyzet csak emelkedhet.
Persze, próbálok a munka mögé bújni.. de tegnap a kidöntött diófa utolsó bosszúja olyan jól sikerült hogy még ma reggel is fájt a szemem. Még este a "szentjános" világítós repülését is elég szellemképesen láttam, pedig tíz percet biztosan röpködött körülöttem.
Ha azt nézem hogy a téli tüzelő fele már ott az udvarban, meg a kiskertben szépen növekszik amit már én vetettem, vagy hogy a tetőkön már nem szivárog át a legnagyobb zápor sem - akkor szinte minden rendben.
A topik témája az utóbbi időben élő egyenesben volt feladatom.
Azt kell belátnom hogy csak az elhatározásom nem lenne elég továbblépnem, muszáj hogy ott legyen az elárvult ház meg birtok amivel való munka mögé el lehet bújni.
Az eső már nagyjából sehol se szivárog át egyik tetőn sem, a téli tüzelő egyharmada már megvan, és szeretek hazaérkezni is. Most már csak a magányt nehogy megszeressem.
