A minap egy tudományos híradásban fekete-lyukak ütközésének gravitációs impulzusainak észleléséről adtak tájékoztatást.
A beszámoló szerint az észlelő műszer két 6 km hosszú lézernyaláb segítségével működik. A nyaláb egyikének az impulzus hatására hullámhossz megnyúlást észleltek.
Teóriám szerint a világmindenség "horizontjáról" hozzánk érkező fény vöröseltolódását nem a fényforrás távolodásától, hanem fény útja mentén lévő gravitációs mezők rendszeres változásai idézik elő, mintha impulzusok érnék, ugyan úgy ahogyan a fekete-lyukak találkozásának gravitációs impulzusi is korrigálták a mérőműszer fény nyalábjainak hullámhosszát.
A tudomány-izmus és a materializmus is egyfajtra bugyuta vallások. Érdemes utána járni, aki nem tudta eddig. A tudomány-izmus hazánkban és magyar nyelven scientizmust jelent. ( Amit ugye ... egy "agyrohasztó" egyház és vallás is a nevében visel.)
Részlet A. Einstein 1946-ban írott önéletrajzából:
"A hajszából az első kivezető utat a vallás mutatta, melyet a hagyományos nevelő-oktató gépezet minden gyermekbe beleplántált. Így lettem én is - noha vallástalan (zsidó) szülők gyermeke voltam - mélyen vallásos, ez azonban 12 éves koromban hirtelen véget ért. A népszerű tudományos művek olvasása során hamarosan meggyőződtem arról, hogy a bibliai történetek jó része nem lehet igaz. Ennek következményeként szinte fanatikus szabadgondolkodóvá váltam, amihez az az érzés társult, hogy az állam szántszándékkal hazudik az ifjúságnak. Ennek az élménynek az lett a következménye, hogy bizalmatlan lettem minden tekintéllyel szemben, szkeptikussá lettem a mindenkori társadalmi környezetben élő meggyőződésekkel szemben ... ott állt előttem a tőlünk függetlenül létező külső világ, amely nagy és örök rejtély ugyan számunkra, de legalább részben hozzáférhető szemléletünk és gondolkodásunk számára. Szemlélése szabadulásként hatott rám ... félig tudatosan, félig tudattalanul az a legfőbb cél lebegett előttem, hogy ezt a személyünkön kívüli világot a lehetőségek keretén belül megértsem ... az e paradicsomba vezető út nem volt olyan kényelmes és csábító, mint a vallási paradicsomba vivő, de megbízhatónak bizonyult, s sohasem bántam meg, hogy ezt az utat választottam."
Ennek sincsen semmi köze a tudományos ismeretekhez.
Ahhoz van köze, hogy te valahol egy téveszmés vallás- és egyházellenes gyűlöletet szedtél magadra. Remélem, hogy az egyház és a hívőkkel szembeni gyűlöletedet a kommunista agymosás eredményezte, mert a másik lehetőség olyan durva, hogy inkább le sem írom.
A BigBang-mémet egyértelműen lehet elemezni tudományosan.
A tudományon belül a memetika módszertanával is.
Ami még egy kialakulóban lévő tudományterület és vannak tudományos és áltudományos részei is. Az alkémia is ilyen volt, amiből a modern kémía és anyagszerkezettan, részecskefizika lett. Itt is idő kell a tisztuláshoz. A pszichovirulógia egy ilyen tisztulási új ág például. Van viszont külső és belső irányzata is. stb...
Tehát nem csak filozófiai logikával, matematikával, fizikával, szociológiával, teológiával, pszichológiával.
Mérő László, matematikus, memetikus, pszichológusnak, akinek memetikára alapuló több épvtizede sikeresen működő gazdasági vállalkozása is van. Nála is szerepel az ugynevezett MÉMTÉRKÉP módszertan. Akit érdekel az adott linket utána tud olvasni. Persze van ennél sokkal részletesebb nemzetközi szakirodalma is a memetzikának.
Ahhoz van köze, hogy narcisztikus személyiségzavarból te gyűlölöd és mocskolni próbálod az összes híresen okos embert, mivel te nem vagy se híres se okos, de erősen erre vágysz.
Logikai probléma: A jogtudomány szerint a bolond nem büntethető, mert nincs tisztában a tettei következményével és a büntetésnek nincs visszatartó ereje. Tehát a jogtudomány szerint a bolond és a gonosz kizárja egymást. Lehet zsonglőrködni érintőlegesen az eshetőleges fogalmával. A matematika nem lehet kicsit hibás. Ezzel szemben a pszichológia szerint egyik ember sem 100% angyal vagy 100% ördög. A pszichiátria pedig ismer ún. spektrális elmebetegségeket.
"Stephen Hawking napokkal a halála előtt publikálta utolsó akadémiai munkáját, ....dolgozat társszerzője, a Leuveni Katolikus Egyetem elméletifizika-professzora. ..."
Ez továbbra is csak leplezetlen kommunista vallásellenesség, amit beleképzelsz monomániás téveszmése egy tudományos ismeretbe.
Az külön szép, hogy a költői megfogalmazásokat vérkomolyan veszed, és azt hiszed, hogy azt a téveszmédet bizonyítják, hogy a kozmológia az valami istenhites vallás.
Idő rövid története könyv: Sehogy sem lett egy emlékezetes mű és sejtem is hogy miért lett sláger ... mert futtatták és divatot csináltak belőle. Főként az USA-ban, a sok time square (tér) new york times (újság) híradók stb de főként a Vatikán és a Pápai Tudományos Akadémia céljainak támogatása miatt. Nem véletlenül ez a befejezése:
"Mert akkor megismerhetjük Isten gondolatait"
Itt van néhány további példa és a hitkomisszár munka érintése, amiért történhetett:
"Stephen Hawking világszerte ismert sikerkönyve, Az idő rövid története, mérföldkő volt a tudományos ismeret- terjesztés történetében. Ennek csak egyik oka a szerző lebilincselő stílusa, a másik viszont az általa tárgyalt lenyűgöző témák: a tér és az idő természete, Isten szerepe a teremtésben, a Világegyetem története és jövője."
"Az angol szerző ugyanannak a tanszéknek a vezetője Cambridge-ben, amely valamikor Sir Isaac Newtoné volt. Teljesítményét Einsteinével veti össze a tudományos közvélemény. Hawking az Univerzum keletkezésének és megszűnésének, a fekete lyukaknak, a térnek, az időnek, a téridőnek a kutatója. Könyve olvasmányosan, szellemesen foglalja össze a “teremtés” legfontosabb kérdéseit."
Na, ennek sincsen köze a kozmológia tudományágához, pont mint neked. Hozzá se tudsz szagolni a témához, annyira nem értesz te semmit. Csak ez az átkosban becsípődött antiklerikális vulgármaterializmus megy, amit foximaxi-képzőn belédvertek.
"Az asztofizukusok többsége eléggé gyenge LOGIKÁBÓL. Miért? Az hogy valami jelenleg "tágul" nem jelenti azt, hogy az nem lehetett és nem lehet másként is."
Akkor csak úgy ismeretterjesztésként.
1916-ban Einstein publikálta a speciális relativitáselméletre alapuló új gravitációelméletét, az általános relativitást. Természetesen a gravitációelméletek fő használati terepe az égitestek, mivel nagyon gyenge erőről van szó, ami csak hatalmas tömegek esetében fontos. Úgyhogy senki se csodálkozzon rajta, hogy ilyen problémák megoldására vetették be.
Maga Einstein már a kidolgozás során próbálkozott az univerzumra alkalmazni, és abban reménykedett, hogy az ő jobb gravitációmodellje el fogja tüntetni azt a csúf instabilitást, ami a Newton-féle gravitációelméletben van. Hiszen úgy gondolták a 18-19. században meg még a huszadik elején is, hogy az univerzum a látható csillagokból áll, és gyakorlatilag statikusan állandó, hiszen a csillagoknál mindenféle pekuláris mozgástól eltekintve nem mértek semmiféle általános tendenciát, statikusnak tűnt a térbeli elrendeződésük. Viszont az egymás gravitációs vonzásában elszórt tömegpontok rendszere Newton modelljében instabil volt: csak egy picit mozduljon ki az egyik tömegpont, máris jobban vonzza a közelebbi szomszédsága mint a távolabbi, emiatt pedig mégjobban kimozdul egy pozitív visszacsatolással. Ezt a problémát még Einstein se tudta eltüntetni az új gravitációelmélete egyenleteivel.
Viszont miután publikálta az általános relativitást, mindenki más hozzáértő kutató is rávetette magát, és igyekezett a téridő görbületi paramétereivel dolgozó differenciálegyenlet-rendszernek megoldásait kiszámolni. Nem kellett hozzá sok, hogy 1293-ra Friedmann egy egyszerűsített (de az univerzum objektumainak jól megfelelő) anyagelrendeződésre sikerrel kiszámított egy sor megoldást az áltrel egyenleteiből. Kiderült, hogy bizony az áltel gravitációmodelljében se lehet statikus az egymás gravitációjában lévő tömegpontok rendszere, a számítások alapján vagy zsugorodnia, vagy tágulnia kell az ilyen rendszernek. Einstein elismerte a matematikai levezetés helyességét, de a "csúf" volta miatt elutasította a végeredményt. Kiderült, hogy orbitálisat tévedett. Mikor Slipher és Hubble kimutatta, hogy a korábban már megfigyelt halvány ködök a mi Tejútrendszerünkhöz hasonló távoli extragalaxisok, akkor egyúttal azt is kimérték, hogy tucatnyi közeli példány kivételével mindegyik távolodik tőlünk. Méghozzá egy egészen sajátos eloszlás szerint: a távolodási sebessége egyenesen arányos volt a távolságával minden galaxisnak. Ez pedig pontosan megfelelt annak a "metrikus tágulásnak" amit Friedmann legelőször, majd tőle függetlenül később Lemaître az általános relativitáselméletből kiszámolt.
Számolás és mérés. Mérés és számolás.
Bizony ez nem hasraütéses mesedélután meg mém-voodoo, ahogy azt hozzánemértő megszállott bolondok képzelik.
Megfigyelési adatok igazolták Friedmann és Lemaître matematikailag levezetett áltrel univerzummodelljét. Amely modell így helyes leírása a megfigyelhető univerzumnak, és amely modellből egyenesen következik, hogy a metrikus tágulás a múlt egy pillanatában egy "ősrobbanásnak" elnevezett pillanatban kezdődött. A mérések azóta is folytatódnak, egyre több és egyre pontosabb adatunk van az univerzumról, és például az Ia típusú szupernóva "standard gyertyákkal" az univerzum tágulásának ütemét megmérő kutatók 1998-ban arra a megdöbbentő eredményre jutottak, hogy az - azóta Friedmann–Lemaître–Robertson–Walker-metrikának nevezett - univerzummodell számításai alapján csak egy 7 milliárd éve gyorsuló tágulásra váltó változat felel meg a mérési adatoknak.
Mérés és számolás. Számolás és mérés.
Ez a valóság, és nem amit elvarázsolt zsufnizseni bolondok gondolnak a témáról.
II. János Pál pápa 1996-ban visszatért a kérdéshez, és a Vatikáni Tudományos Akadémiához intézett beszédében a következőt mondta:
"... úgy tűnik, hogy a modern tudománynak ... sikerült megtalálnia az elsődleges fiat lux [legyen világosság] pillanatát, amikor a semmiből az anyag mellett fény és sugárzás tengere tört elő, az elemek meghasadtak és kavarogtak és galaxisok millióivá váltak. ... Így tehát a fizikai bizonyításra jellemző konkrétsággal [a tudomány] megerősítette a Világegyetem esetlegességét és annak a kornak a megalapozott levezetését, amikor a Világ előjött a Teremtő kezéből. Így megtörtént a teremtés. Kijelentjük: tehát létezik Teremtő. Tehát Isten létezik!"
Még akkor is, ha élete vége felé hiedelmet váltott és poli-ősrobbanás hívő lett.
"Hát persze. Naponta megmérik az univerzum hosszát és szélességét."
Nem azt.
Hanem a fizikai paramétereket, a háttérsugárzást, a galaxisok eloszlását, ilyesmiket. Éppen tegnap linkeltem be az egyik nagy kutatóprogram összefoglaló záróanyagait. Nézegessed, mert láthatóan nem vagy tisztában, hogy a csillagászatban és a kozmológiában mi a nagy büdös modern helyzet.
"~ 87 év alatt háromszázezerszeres lett a méret. :-) Perzse, hogy tágul. :-) "
És ez idő alatt hány ezerszeresére növekedett a csillagászati kutatóeszközök lehetőségei? Vagy az nem számít, okoska, hogy Hubble-nak csak egy méteres tükröstávcsöve volt meg üveg fotólemezei, ma meg már az L2 Lagrange-pontba telepített hatalmas infravörös űrtávcső is gazdagítja a többtucatnyi csillagászati űreszközt?