Az ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság 1996 óta a Világörökség része. Román, illetve gótikus eredetű maradványok felhasználásával épült fel a barokk épületegyüttes.
Ma is áll a XIII. századi háromhajós, gótikus boltozattal fedett bazilika, alatta az apátság legrégibb részleteit őrzi a román stílusú altemplom. A monostor a barokk időket idézi. Ennek legértékesebb látogatható része a faoszlopos könyvtárcsarnok. Az épületegyüttest a magyar klasszicizmus egyik legismertebb alkotása, az 55 méter magas torony koronázza. A főapátság működő monostor, ezért a műemléki részek közül csak a bazilika és az altemplom, a kerengő, a könyvtár tekinthető meg, csoportosan, idegenvezetéssel. Ugyancsak vezetéssel, külön belépővel ismerhető meg az apátsági pincészet.
A főapátság környezete, így a Boldogasszony-kápolna, a Millenniumi emlékmű, az arborétum, a parkerdő és a kilátó szabadon látogatható.
Topiknyitóként lenne egy javaslatom a topik témakörének kiszélesítéséről. Már eddig is kerültek be „nem román kori” épületek és romok ismertetései (pl. salföldi pálos kolostorrom, Nógrádsáp), mostantól viszont tényleg mindenki nyugodtan írjon bármely középkori templomról, ami az országban van. Egyrészt nagyon kevés a tiszta román stílusban épült objektum, inkább a stílusok keveredése a jellemző, így nehéz lenne elkülöníteni az épületeket. Másrészt a régészeti kutatások napjainkban is több, eddig gótikusnak tudott templomról derítik ki, hogy románkori (de pl. befalazott) részletei is vannak. A két stílus (romanika és gótika) szerintem jól megfér egymás mellett. (Az ötlet felvetéséért ezúton is köszönetet mondok – egyelőre read-only – fórumtársunknak.) – Remélem, hogy felvetésem mindenki számára elfogadható és megvalósítható.
Mostanában kissé „leült” fórumunk, de én remélem, hogy hamarosan újabb szép beszámolókat olvashatunk az őszi túrák kapcsán.
A tornaszentandrási templom fontos látnivalói az ikerszentély mellett:a szádvári várkápolnából származó barokk stílusú Mária-oltár,mely a hajó északi oldalán található és a középkori falképek.
A héten Tornaszentandrás katolikus templomát szeretném bemutatni,melynek egyediségét az ikerszentély adja.
A Szent András plébániatemplom első írott említése XII.századi.Ennek a századnak a végén épült a különlegességnek számító kettős szentély és a hozzátartozó kisebb méretű,négyszög alakú hajó.Vannak,akik azt vallják,hogy II.András király és Gertrúd királyné merániai stílust képviselő építészei alkalmazták ezt a formát.
Ne fogjátok vissza magatokat, küldjétek be legszebb képeiteket a Várak, Kastélyok, Templomok folyóirat fotópályázatára. Egyszerre 5 képpel lehet pályázni (kéthavonta, ha jól értem).
Lehet, hogy elsőre hihetetlenül hangzik számodra, de ahogy megláttam a keresztelőmedencét, rögtön eszembe jutott, hogy valaki ennek nagyon örülne (ha lefotóznám).
Délután eljutottunk Örvényesre, ahol már Reventlow mester is járt (168-as hsz.).
A szépen helyreállított temetőkápolna történetéről még nem esett szó, ezért röviden összefoglalom: a középkori templom keletelt, torony nélküli, egyhajós épület. Bejárata a nyugati falon nyílik a hajóba, mely 9x6 méteres. Szentélye dongaboltozatos, négyzet alaprajzú (3x3 méteres). A szentély déli falának épségben maradt tölcsérbélletű ablaka és az északi sekrestye kapunyílása tanúskodik a templom 13. századi eredetéről. Írott adat nem maradt fenn keletkezéséről, védőszentjének nevét sem ismerjük. Minden bizonnyal a török háborúk idején pusztult el, majd 1743-ban újjáépítették. Később állapota ismét romlani kezdett, néhány évvel ezelőtt történt utolsó restaurálása. – Látogathatóságáról nem találtam információt, vsz. temetések alkalmával van nyitva (bár ekkor elég alkalmatlan dolog nézelődni). – Örvényesen működőképes vízimalom is található, ha valaki arra jár, azt se hagyja megnézetlenül.
Nyáron már nem tervezek több templomnéző túrát, de a szép őszi napokra számitva már gondolkodom egy-két újabb "expedición"...
Alig kell néhány lépést tenni és az Érseki Palota mellett (azzal egybeépítve) láthatjuk a 13. században épített, kora gótikus Gizella-kápolnát (a királynéhoz nincs köze, későbbi eredetű, csak a tiszteletére épült, ezért nevezik így). Bizánci stílusú freskói, az életnagyságú apostolképek a magyarországi freskófestészet legrégibb és legszebb emlékei közé tartoznak. Figyelmet érdemelnek a gyönyörűen faragott zárókövek (kettő képét mellékelem: áldó kéz, ill. Agnus Dei [Isten Báránya]). (vendégváró.hu alapján) – Bár ez nem románkori épület, meglátogatását mégis minden arra járónak javaslom. Egyébként Veszprém műemlékekben igen gazdag város, érdemes néhány napot ott tölteni (egy nap kevés rá).
Innen kellemes sétával, a Séd partján haladva egy pillantást vetettünk a „Margit-romok” felé (ld. 198-199. hsz.), majd felkapaszkodva a Várba, tavalyi mulasztásunkat pótoltuk. Előző év februárjában ui. már jártunk itt, de akkor a most meglátogatott kápolnák zárva voltak. Májustól október közepéig látogathatók, 10 és 17 óra között (hétfő kivételével), jelenleg a kettő felkeresése 800 forintos jeggyel lehetséges.
A székesegyház mellett tárták fel 1957-ben a Szent György-kápolnát. A román kori, félköríves szentélyű körkápolna vsz a 11. században épült (eredetileg talán keresztelőkápolnának készült), a 13. sz. folyamán építették át gótikus stílusban, ekkor nyerte le nyolcszögletű alakját. A középkori krónikák szerint itt tette szüzességi fogadalmát Szent Imre herceg. Jelenleg egyházművészeti kiállítás (is) látható benne, emellett nagy értéke Vetési Albert püspök – sajnos hiányos – síremléke. A kápolna előtt álló Szent Imre szobor Erdey Dezső alkotása. (vendégváró.hu alapján)
Néhány szép részlet:
A küszöbön lévő felirat fordítása: A küszöbre ne üljetek! Állítólag a koldusoknak szólt, bár kétséges, hogy az adott korban el tudták volna (főleg latinul!) olvasni…
Túránk második napjára több templomos látnivaló jutott. Veszprémben kisétáltunk a szépen rendbe hozott Betekints-völgybe, ahol – még az állatkerten is túl – találhatók a veszprémvölgyi apácák kolostorának maradványai, szinte szerves egységet alkotva a jezsuiták 1747-ben épített, de a rend feloszlatása után elhagyott, némileg romossá vált templomával (melyet éppen a kolostor köveiből építettek). A kolostor alapfalainak egy része az új építmény alá került, most a templom belsejében, a padlón van jelezve.
„A veszprémvölgyi bizánci rítusú, görög bazilita rend apácakolostora az ország legrégebbi női zárdáinak egyike, a XI. században épült román stílusban. A legenda szerint Szent Imre herceg bizánci származású felesége alapíthatta 1020 körül szolgálói számára (történészek ezt vitatják és Szent István királyt tekintik alapítónak, míg mások szerint még Géza fejedelem nevéhez köthető a monostor eredete). A hagyomány szerint a kolostorban hímzőműhely is működött, s Boldog Gizella királyné az apácákkal közösségben itt készítette el azt a miseruhát, amelyet később koronázási palástként használtak, s melynek másolata a veszprémi Gizella Királyné Múzeumban látható. A kolostort a XIII. században ciszterci nővérek kapták meg használatra, majd a török időkben lakatlan volt.” (műemlékem.hu – a Magyar Kurír alapján)
Sikerült két napra eltávozást kapni otthonról és – a szomszéd fórumban már bemutatott várak és -romok mellett – természetesen templomokat is megnéztünk.
Elsőként Ösküre látogattunk, ahol sajnos csak kívülről tudtuk megnézni a jellegzetes Kerektemplomot, melyet vonattal utazva már rengetegszer láttam. Jazzkedvelő (278-as hsz.) már sok képet közölt (bentről is), én viszont a látogathatóságról teszek fel egy informatív fotót (a következő idelátogatók érdekében).
A román stílusú templom a 11-12. században épült egy római őrtorony alapjain. Az 1082-es alapítólevélben már működő kápolnaként szerepel. Történetéről, építtetőjéről nem maradt fenn adat. Szentélye félköríves, kis lőrésszerű ablakai vannak, sekrestyéje 15. századi. Tetejét érdekes, félgömb formájú zsindelytető fedi. (Szokatlan formája miatt sokáig tévesen török mecsetnek tartották.) Körülötte 1754-ben még működő temető volt.
Örülök, hogy folytattad. Ez a kedvenc sorozatom! A képek alapján látom, hogy Ti sem fényképezhettetek a feldebrői altemplomban - pedig ott is lenne mit. Az ottani képeket mindenki csak a "belső kamerájával" készitheti el...
Az összeállításod pedig nekem tetszik.Nagyon jó volt viszontlátni ezeket a helyeket,és közben kellemes muzsikát hallgatni.BAZ-megye valóságos "kincsesbánya".Már tudom, melyik templomával örvendeztetem meg hamarosan a topiklakókat. :)
A szentély (a rotunda) déli oldalán az Antiochiai Szent Margit (Ő a névadó szent.) legendáját ábrázoló,13.századi freskók találhatók.Amikor a reformátusok vették birtokukba a templomot,lemeszelték a falképeket,melyek az 1900-as évek elején kerültek elő a mész- és vakolatrétegek alól.Milyen szerencse!
A Balaton-felvidék nekem is kedvencem.Most azonban a másikét,BAZ-megye egyik csodáját mutatom meg.A tőlem várható :) apró lépésekkel látogatjuk meg Szalonna református templomát.
Köszönöm kedves szavaid.:) Valóban szeretek kattintgatni,de sosem tanultam,a lelkes amatőrök közé tartozom. :)
Az elmúlt napokban Túrony református templomát igyekeztem bemutatni képeimmel és rövid,sajnos itt-ott elütést is tartalmazó mondataimmal.Elnézést értük!
A vendegvaro.hu oldalán a következő ismertetőt találtam:
"A középkori templom feltárása, és az ehhez kapcsolódó műemléki felújítása 2000 nyarán kezdődött a Nemzeti Örökségi Program támogatásával. A mostani feltárás is megerősítette, hogy a XIII. században már biztosan állt a templom, eredeti állapotában megmaradt a templomhajó keleti falának jelentős szakasza. A nyugati falat a XIII. században lebontották, mivel abban az irányban hosszabbították meg a főhajót. A XIV. század harmincas éveiben lebontották az Árpád-kori szentélyt, és sokszögzáródású, támpilléres, gótikus szentélyt építettek. A szentély sokszögű falában csúcsíves ablakokat nyitottak. A déli ablak alatt egy magas, csúcsíves ülőfülkét, és változatos fali fülkéket alakítottak ki. Miután a templom a reformátusok kezére került, lebontották az oltárt, eltávolították a falfestményeket is. A Rákóczi-szabadságharc éveiben, 1706-ban a fosztogató rácok a környék többi településéhez hasonlóan Túronyt is felégették. A lakosság csak 1726-ban költözött vissza faluba, és vette birtokba a fedél nélküli, romos templomot. Az épület felújítása során támpilléreket építettek, újabb ablakokat nyitottak, a kazettás mennyezet is a XVIII. században készült, a barokk stílusú torony pedig 1827-ben épült.Az évszázadok során történt átalakítások ellenére is a környék legértékesebb műemlékei között tartják számon az épületet. A túronyi templom 2004-ben felkerült a World Monuments Fund listájára is, ami azt jelenti, hogy a New York-i székhelyű szervezet a támogatásra érdemes, a világ 100 legveszélyeztetettebb műemléke közé sorolta."
2006-ra azonban állami támogatással megújult ez az Árpád-kori templom,és azóta is jó
kezekben van.Erről tanúskodott az épület és környezete egyaránt.Örömteli hír,hogy bizalommal várják a látogatókat.Elég a bejárati ajtó kilincsét lenyomnunk,és már elénk is tárul a nem mindennapi látvány.
Nagyon jó képek, látszik, hogy "van szemed" az ilyesmihez. Még annyit elmondhatnál, hogy változott-e a tavalyi évhez képest a nyitvatartás (akkor szabadon látogatható volt a műemlék). Egyébként pedig Neked is szép hétvégét!
