" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Szerintem nem vékonyak. 5mm átmérőjű nemesről kell a szemet kimetszeni és akkor tökéletesen beilleszhető a megvágott alanyba a nemes szem. Egyébként a T-szemzés az egyetlen szaporítási mód ami nem alkalmazható, ha datolyaszilvát szeretnénk szaporítani.
Szia. A válasz valójában Gyula20 -nak szól . Azokat a kivimagoncokat valószínűleg én küldtem. Januári vetés, március végi pikírozás 6cm konténerbe ,júniusban átültettem egy részét 5l flakonokba ,a többit pedig szabad földbe beiskoláztam, természetesen jó sok komposzttal .Nos a kiültetettek háromszor akkorák lettek őszre mint a konténeres társaik. Előnyösebb ilyenkor a fiatal töveket visszavágni, (nem jó ha hegyéből folytatja) hogy egy vastagabb új hajtást hozzon lentről, ami egy nyáron felfut a kellő magasságig .
Datolyaszilvákat régebben én is párosítással vagy annak javított változatával angolnyelves párosítással oltottam, de kevés sikerrel. Datolyaszilva fája nagyon kemény, ezért nagyon nehéz vele dolgozni. Javaslom jövőben próbálkozz a Chip-szemzéssel, mert sokkal eredményesebb 70% feletti eredményt tudok elérni. Még ami a Chip-szemzés mellett szól az, hogy több 2-3 szemet is rakhatsz egymás fölé gondolva arra, hogy egy csak sikerül. Kötözéskor a nemes szemet is takarom legalább 1 réteg oltószalaggal, amit a 20. nap környékén a nemes szemről letekerek, mert valószínűleg a kihajtó rügy nem tudja áttörni a szalagot. A rügy takarására azért van szükség, hogy ne száradjon ki az alanyba berakott nemes szem.
Szabadban fontos az árnyékolás is, mert a napsütés is kiszáríthatja az egyébként jól sikerült oltást.
Késő volt már, bocs, kimaradt a NEM szócska az első "visszavágott" előtt. :D
Gyula, nyugodt lehetsz, az a vastagság amit beoltottál, kitűnően fog eredni! Az is ekörül volt mint amit én kaptam. Ha 1 év alatt akarsz ilyen vastagot, akkor vesd korán, január környékén és kiültetés után locsold bőségesen.
Gizellamama: érdekes, de nálam is imádták a vakondok a kivi csemeték helyét, pedig máshol is felvolt ásva, mégis oda mentek, valószinűleg azért mert ők voltak a legjobban locsolva és aszály idején nem nagyon volt más esélyük vizhet jutni a vakiknak.
Veled is egyetértek,mert amiket egyből kiültettem,ezt értsd úgy,hogy decemberben elvetettem a magokat cserépbe,majd a fagyok elmúltával kb. májusban. Egyesével kb. 20cm. távolságra naponta többszöri öntözéssel a gyökérzetük egy ölnyi lett és a fás része kb. 1m. Szerintem azokat a következő tavasszal nyugodtan lehetett volna oltani.
Igaz ,a vakond nagyon megritkította őket,mert amint meglocsoltam ő munkához látott,és rendesen megtúrta a földjét.
Akkor még nagyon kíváncsi voltam,hogy hogyan bírják és sokszor úgy mentem ,hogy lássam őket.
Ahányszor arra mentem mindig le kellett taposnom a földjüket,ha soká mentem a nap nagyon gyorsan kiszárította a gyökerüket, már megmenteni nem tudtam azokat. De a maradékot elég volt kiszedni. Csodálkoztam hogy egy kicsi magból hogyan tud 1 év alatt ekkora növény nőni ,és főleg ekkora gyökérrel.
A következő magoncaimat már eleve a végső helyére ültettem ,de azóta a kora tavaszi fagyok több évben
Betettek nekik,így ők még ne virágoztak és így azt sem tudom milyen a nemük.
Bocs, a nagy datolyaszilva monológomban kicsit elcsúszott már a kérdésed vége. Ha nagyon cérna, azaz 2-3 milis az a 60-70 centis kivi, akkor mindenképpen visszavágnám, ha nem, akkor oltanám, sokat nem veszithetsz, ha nem ered, akkor úgyis kihajt az alany és bőven beéri a 60-70 centit. Visszatérve d.szilvára, kísérletképpen két ugyan akkora méretű és vastagságú, kb ugyan akkora gyökerű nikita oltványt ültettem el. Mindkettő 25-30 centi között volt. Az egyiket 2 rügyre vágtam, a másikat meghagytam, hogy csúcsról hajtson. Mig a visszavágott 20 centit nőtt, addig a visszavágott 2 métert! Ez általánosságban minden fajra érvényes, szerintem a kivire is!
Igazad van Gyula! Igy volt, ahogy mondod! :D Félve is irtam ki a kérést, kérdést, mert tudtam, hogy szivedre fogod venni! :P Az a helyzet, hogy bár fagyállóság, növekedési erély stb optimális lenne a virginiana minden fajta alá, gazdaságilag nem biztos, hogy az a legjobb. Mivel szeretnék ezzel a fajjal foglalkozni, ha nem is főállásban, de kicsit jobban mint a hobbi szint, és szeretném értékesiteni az oltványaim egy részét, akkor bizony a lotus is kelleni fog. Amig a 100 lotusból 50 oltható már 1 éves korában is, addig a virginiából 0. Második évben már a lótusz 100%ban oltható, a virginiaból ekkor lesz kb 40-50% oltható és csak a 3. évben éri el a 80%os olhatóságot..... Ez jelentősen megdrágitja a virginianara oltott fák előállitását, ami az eladási árban is nyilván tükröződik.
Másrészt vannak olyan fajták amik nagyszerűen birják a fagyot lotuson is, pl costata vagy fennio és egyelőre a nikita is jól teljesit. Mig pl a kavkaz abszolút esélytelen, nagyon ritka, amikor teljes egészében beérnek a vesszők.
Ezért gondoltam, hogy legyen mindkettő, saját felhasználásra is(kisérleti ültetvény, egyelőre egy fél hektáron) illetve a túltermelést értékesiteném. Igaz egyelőre van kb 800-1000 lotus magoncom, de igazából a jóból sosem árt a sok, főleg ha fa..... :)))))
A kivis témához én csak annyit tudok hozzászólni, hogy szintén egy fórumtárstól kaptam 1 éves magoncokat, !!szabad gyökeresen!!! elültettem, és beoltottam még az évben. Ez sok gyümölcsfánál sem nyerő, a kivinél bejött. 4ből 4 megeredt! Pedig egyik sem volt fél centinél vastagabb! A tomuri kb 2 méterre nőt rajta, a Tuscia 3. Persze ez valószinűleg annak is köszönhető, hogy a Tusciat jobban pátyolgattam. :D Ha vastagabb, erősebb alanyokat akarsz, akkor locsold éjjel, nappal! Szerintem!
Egy név sokat segitene, ugyanis bármely szóval keresem, nincs találat, több tizezer hozzászólást meg nem pont tavasszal szeretnék elolvasni, van munka bőven igyis! :)
Más, nincs esetleg valakinek elfekvőben, tavalyi, tehát friss diospyros lotus magja? Ha 50, ha 500 érdekel, az árat megbeszéljük!
Hahó...mivel nagyon fúrta az oldalam a kíváncsiság ma megnéztem az egyik tavaly lehúzott és dróttal elkötözött kiwimet / Hayward /...és ezt láttam :) : ...hurrá!!!....remélem a többi között is lesz még hasonló.
...hurrá!!!....remélem a többi között is lesz még hasonló.
