Oh köszönöm néktek a részletes válaszokat, megoldásokat. Lassan, de biztos belejövök, az új városok létrehozásakor és fejlődésekor figyelgettem a legtöbb dologra, a jobb településeken 17>6-os az arány a boldog emberek javára. Szerintem ez már elég jónak tűnik, és biztos, hogy még fokozható is. Viszont nem tudom még, hogy a falualapításoknak mi értelme, legalább is e néhány nap alatt még nem igazán jöttem rá az értelmére, tehát városonként (a kiterjesztett területeken) általában lepakolok 1-2 falut, ami ugye növekszik a későbbiekben... A fejlődésemre milyen kihatással van az, ha több falut építek?
A haragos arcok számát millió dologgal csökkentheted. Először is vannak olyan nyersanyagok, amik alapból boldog embereket produkálnak (arany, bor stb.). Ezeket kösd be az úthálózatba (és persze műveld is meg őket). A bort (szőlőt) csak azután hasznosíthatod, hogy felfedezted a Monarchy technológiát. Aranybánya nyitásához kell a Mining, a selyemhez meg a Calendar.
A másik lehetőség a a boldogság növelésére: terjessz el az adott városban vallást. Az államvallás általában önmagában is produkál boldog embereket.
Rengeteg épülettel boldogíthatod a lakókat: templom, színház (told el a culture slidert vagy szerezz festéket - Dye), kolosszeum, sőt, a forge is (amennyiben megvan hozzá a szükséges nyersanyag: arany, ezüst stb.).
A market is produkál plusz boldogságot, szintén csak akkor, ha megvan hozzá a szükséges nyersanyag.
Ha Hereditary rule-ra állítod az államformát, akkor minden egyes a városban állomásozó katona produkál egy boldog arcot.
Háborúban előfordulhat, hogy a hosszú harcok miatt lázadozik a nép. Ilyenkor jól jöhet, ha mindenhol van színházad. Csak felhúzod a Culture-t 100%-ra és máris nyertél városonként tíz plusz boldog embert.
Ha nem is Hereditary rule az államforma, azért egy 6-7-es várost simán lenyugtathatsz, ha legalább egy katonát ott állomásoztatsz. (Alacsonyabb nehézségi fokozaton a birodalom belső városaiban nem nagyon kell katonát tartani, hacsak a boldogság miatt nem.)
Sziasztok! Nem rég kezdtem el játszani eme remek kis játékkal, nagyon megtetszett, szépen fejlődöm, viszont lenne egy kérdésem hozzátok. A településeim sorra azt mutatják, hogy zsúfoltak, vagyis a népesség egy bizonyos része (nagyobb része) boldogtalan ("piros mérges szmájli"). Még nem igazán jöttem rá e hiba kiküszöbölésére, tudnátok segíteni?
Nekem is volt már ilyen érzésem, sőt, az AI-k közül a tudósabb fajta mindig kap egy-egy új tudományt, ha véletlenül elcserélem vele a legutolsóját.
Mostanában szoktam rá arra, hogy amint megvan az Alphabet (általában nekem van meg legelőször), azonnal csereberélni kezdem ugyanazt az 1-2 tudományt minden néppel, de az izmosabb technológiákat senkivel sem cserélem el. Ennek hála most láttam először olyan játékot, amelyben a Code of Laws-t ezerévekkel később kezdték kifejleszteni a többiek.
Van egyébként egy apróság, ami kivételesen az AI-t hátráltatja. Általában barbárok nélkül játszom (utálom, hogy már az elején is fegyveres kíséret kell minden felderítő és melós mellé), ennek ellenére az AI mindig a Nagy falat húzza fel a csodák közül elsőként. Csak tudnám, mire jó az neki egy barbármentes bolygón... :)
Húú, a Call to Power nagyon ott volt a szeren, amíg meg nem jelent a a Civ3, addig azzal toltam (Miután a Civ2-t meguntam). Legfőbb újítása (ami ennyi idő után is megmaradt az emlékezetemben) a vidékfejlesztés volt. Nem volt munkás, hanem mint a tudományt, %-ban meg lehetett adni egy arányt és nőttek a pontok. Aztán ha volt elég, akkor azonnal meg lehetett csinálni a fejlesztéseket.
az alpha centaurit? : ) pedig az alap, a civ 2 és a 3 között jött ki, a civ 2 időbeli folytatásaként. sok újszerű dolog volt benne, és az alpha centaurin játszódik, miután megérkezik a civ2ben fellőtt űrhajó.
Nekem mondjuk bejött az Alpha Centauriban az egyedi egységfejlesztés, mert lehetett választani hogy sok gyenge vagy kevés erős egységet gyártasz. Ráadásul szerintem még sok lehetőség lenne az egyedi egységfejlesztésben...talán egyszer belerakják.
"És a komplexitást úgy sikerült fokozni, hogy közben a játék nem vált áttekinthetetlenné. Gondolok itt olyasmikre, mint pl. az Alpha Centauriban az egyedi egységfejlesztés volt, ami egyesek szerint remek ötlet, de szerintem csak fölösleges nyűg volt, és a legkevésbé sem növelte a játékélményt."
erre egy tökegyszerű megoldás van: be lehessen kapcsolni meg ki is lehessen kapcsolni.
Nagyon egyetértek veled. A játék szerintem óriásit fejlődött, méghozzá azért, mert egyre kifinomultabbá vált. Ma már sokkal több dologra oda kell figyelni, és egyre jobban megjelennek a valós életre is jellemző örök haszonáldozati kérdések: választhatom x-et, de akkor le kell mondanom y-ról sat. A játék komplexitásának fejlődése jól lemérhető azon, hogy az agresszív stratégia egyre kisebb előnyt élvez a békésebbekhez képest. Persze még mindig ezen van a hangsúly (ld. a legjobb kezdés még itt is a legközelebbi szomszéd minél hamarabbi kiiktatása). Összességében szerintem jó úton járnak, ha ilyen irányba fejlesztik tovább. És a komplexitást úgy sikerült fokozni, hogy közben a játék nem vált áttekinthetetlenné. Gondolok itt olyasmikre, mint pl. az Alpha Centauriban az egyedi egységfejlesztés volt, ami egyesek szerint remek ötlet, de szerintem csak fölösleges nyűg volt, és a legkevésbé sem növelte a játékélményt.
"Azt hiszem, aki a megjelenés idején játszott Amigán a Dune II-vel (minden RTS atyjával), az valószínűleg azóta sem ájult el az újabb csodáktól, pedig szinte mindenben felülmúlják az elődöt. "
pontosan erről van szó civ 1 és civ 4 esetén is. a civ 4 egy upgrade civ 1. sokat fejlődött, de maga az ahogy a játékot játszani kell, az ugyanaz. és mivel a civ1-et elég jól ismerem, a civ4 megismerése könnyű, sok újat nem tud nyújtani. ezért írtam, hogy nem ártana a játék alapjain is valami változás. mert abban nincs.
