Nagyon ismerős. Ilyen vad formában azért nem, de mostanában minden egyes főzés egyenlő egy jobbfajta cirkuszi mutatvánnyal. Hároméves fiam veszettül érdeklődik a főzés tudománya iránt leginkább olajos vizet szokott főzni mellettem, ilyenkor úszik a konyha. Leánykam pedig imád a sütőajtón álldogálni, a szekrényből kipakolni. Én meg imádok a szekrényből előszedett kacatokon át bukdácsolni a mosogató és a tűzhely között. Szinte akadályversenyen érzem maga, mintha a gátfutást gyakorolnám... A csúcspontja a dolognak olyankor jön, amikor Dorottya beszabadul a spájzba, ami számára a legtitokzatosabb dolog a világon, aztán kirámolja a hűtőt, én ennél a pontnál szoktam idegösszeroppanást kapni. És ráadásul most is jön a hétvége, amit tarkít egy kis takarítás, gyerekek, azt hiszem néha legszívsebben átaludnám a szombatot...
Köszönöm mégegyszer az összes jókvánségokat!!!!!!!
hc válasz erre | adatok | e-mail 2001-04-06 14:23:50 (3)
Azt nem t'om, hogy ebből rétes lesz-e, de nekem tetszett:
Süteményrecept (gyesen lévő anyukáknak)
Távolítsuk el a plüssmacit a sütőből, és melegítsük a sütőt 160°C-ra.
Gőz felett olvasszunk meg 10 dkg margarint. Ismét távolítsuk el a plüssmacit a sütőből, és erélyesen szóljunk rá Öcsire: Nem szabad, Öcsi!
A margarint keverjük össze 20 dkg cukorral. A többi margarint szedjük ki Öcsi kezéből, és mossuk le a falat.
Mérjünk ki 3 evőkanál kakaót. Ismét vegyük el a margarint Öcsitől.
Fürdessük meg a macskát. Tegyünk hintőport és ragtapaszt a karmolásokra.
Keverjünk a margarinhoz 4 egész tojást, 2 vaníliáscukrot és 30 dkg lisztet.
Vegyük ki a füstölgő plüssmacit a sütőből, és nyissunk ki minden ajtót és ablakot, szellőztetés végett.
Vegyük el a mobiltelefont Andikától, és biztosítsuk férjünk főnökét, hogy nem, nem a férjünkkel beszélt az előbb. Hívjuk fel a férjünket, és készítsük fel a legrosszabbra.
Adjunk a tésztához 1 teáskanál sót, és 10 dkg durvára vágott diót (közben álljunk ellen a kísértésnek, hogy mind Andikát, mind Öcsit durvára vágjuk).
Engedjük ki a macskát a sütőből. A tésztát öntsük alaposan kivajazott tepsibe.
25 percig közepes lángon süssük.
Vegyük el a borotvát és a macskát Öcsitől. Magyarázzuk el a gyerekeknek, hogy fogalmunk sincs, hogy a borotvált macska lebarnul-e a napon.
Dobjuk ki a macskát az udvarra, amíg még képes elfutni.
Bevonó máz:
Keverjük össze a következő hozzávalókat: 10 dkg cukor, 5 dkg olvasztott csokoládé, 5 dkg olvasztott margarin.
Vegyük ki azt a kurva plüssmacit a grillsütőből, és dobjuk el. Jó messzire.
Magyarázzuk el kedvesen a rendőrnek, hogy fogalmunk sem volt róla, hogy őt fogjuk fejbe találni, miközben éppen Öcsit próbálja megmenteni a szomszéd ház tetejéről.
Tegyük Öcsit a járókába. Adjunk a mázhoz 2 dl tejet, egy kevés sót, és lassú
tűzön forraljuk 2 percig.
Nyissunk ajtót a csengetésre, és magyarázzuk el a szomszédnak, mennyire sajnáljuk, hogy Andika bedugta a kerti slagot a spájzablakán. Ajánljuk fel, hogy megtérítjük a befőttek és a takarítószemélyzet költségét.
Kössük ki Andikát az asztallábhoz.
Távolítsuk el a szénné égett sütiket a sütőből. Dobjuk ki.
Kapjunk idegösszeomlást!
Sziasztok!
Na ha már a pénzügyekre így rákérdeztem, hát magamról annyit, hogy engem is főleg akkor bosszant, ha apának sincs.Mi is vállalkozók vagyunk,tipikusan az egyszer hopp máskor kopp életvitel megtestesítői.Spórolt pénz 0, de marha nagy lakás és egyéb törlesztés az igen...amikor már egy-két hónapos elmaradásban vagyok akkor szoktam kezdeni ideges lenni és érzem a tehetetlenséget, hogy nem tudom befolyásolni a pénzügyeinket.Én csak gyest kapok az semmire sem elég.Az ügyfelek csak rendelni szeretnek fizetni azt nem, mire kirinyáljuk a pénzünket már ezer felé kellene elosztani, egy részét pedig muszáj visszaforgatni. Ezért hiányzik sokszor valami fix fizetés amire lehetne számítani minden hónapban. Ja és Pató Pál urat is rólunk mintázták...:-)Egyébként magamnak én sem vettem már ezer éve semmit ha kapok pénzt az szinte teljesen elmegy a csekkekre, kajára, gyerekre vagy a lakásra.Sokan mondták már, hogy nem tudnának így élni, de én így még mindig jobban érzem magam, mintha havi 30-40 ezret kéne beosztanom.
Nekem a súlyom hálisten hamar visszaállt, de vigyáznom kell, hogy nehogy beinduljon az eltehenülési folyamat mert hajlamos vagyok rá.
Ami az életkort illeti, én májusban leszek 36, majd mesélek, hogy milyen az élet 35 után...:-))A magam részéről szeretek harmincas lenni, nekem sokkal teljesebb az életem mint a huszas éveimben volt.Ráadásul nem látszik rajtam a kor,sőt az a tipus vagyok aki ahogy öregszik egyre jobban néz ki (és egyre szerényebb):-) úgy hogy elvagyok.Magam is elborrzadok ha nézem a tíz évvel ezelőtti fényképeimet...:-)Tényleg mennyei érzés amikor az egy fejjel magasabb 15 éves fiammal grasszálok és hitetlenkednek...meg mindenki az öcsémnek nézi....:-)))))
Viki melltartó nélküli pólójáról jutott eszembe, hogy amikor szülés után először kimerészkedtem az utcára, milyen furcsa volt, hogy megint megnéznek a férfiak...:-)
Mi a jó öreg hagyományos csokitortát rendeltük az egyéves szülinapra és a gyereknek meg volt engedve, hogy tapicskoljon benne.
Tantus boldog szülinapot!!!
én még a szülés előtthöz képest 8-9 kilóval vagyok több, az első szülésemhez képest 15-16 kb. De már így is van olyan gatyeszom, ami rámjön (1db). Majd, ha már végleg leszokunk a szoppintásról, menni fognak lefelé a kilóim legjobb reményeim szerint. Addig még ne legyen nagyon rekkenő hőség.
...még halkabban csak annyit, hogy még a 34 is elviselhető...csak 35 után jön majd a következő sokk, gondolom!:-)))
Hadd dicsekedjek, már 5 kilót lefogytam, a motivációs nadrágom már vállalható, sőt már nemcsak lebernyegekben merek az utcára lépni...:-)!!! 4 kilóval vagyok kevesebb, mint terhesség előtt...(na ez még nem egy nagy szó, de haladok!)
Hát ez ölég szomorú, Szilvi. Biztos a diploma munka megfeszített időszaka volt a tettes a dologban.
Mámi!
Szent a béka:o)
Most gondolkoztam, hogy már csak 5 jó évem van hátra, aztán végérvényesen elkezdek öregedni. De benneteket olvasva, látom van élet a harminc után is:o)
Hétfőn sikerült kicsípnem magam. Felvettem egy tapi pólót, persze melltartó nélkül. (szülés előtt nem volt rá szükségem) Soha többet nem veszem fel így. Először jólesett, hogy megbámulnak a pasasok. Aztán már idegesített, úgy éreztem magam, mintha meztelen lettem volna. Soha többet nem vagánykodom a melleimmel.
Itt beborult mára, készül a hétvégére az idő, mivel Gyapot akkor csatlakozik.
sziasztok
v.
Már ezer éve nem írtam, de végre leadtam a diplomamunkámat, ami minden időmet lefoglalta. Olyan jó hogy végre itt a jó idő! Szinte alig vagyunk itthon, vagy játszótér, vagy valakivel találkozunk. Viszont apa egyre többet dolgozik:( . Lili meg mindjárt 1 éves lesz (21-én), el se hiszem, olyan mintha mégcsak most szültem volna. Most már el kell kezdenem tervezni a szülinapját. Már úgy várom! Tényleg! Kinél milyen torta volt? Ti csináltátok vagy rendeltétek?
Pénzügyek: én is azok közé tartozom, akiknek kifolyik a kezéből a pénz. Az használ valamit, ha írom, hogy mire költöttem egész hónapban. Valahogy úgy kevesebbet költök. Nálunk is két bankszámla van, férj nem szól be, hogy mikor mennyit veszek le róla. Arra azért figyelek, hogy a hiteltörlesztésre (házvétel) maradjon rajta fedezet. De azért zavar, hogy jóval kevesebb a pénzem, mint amikor dolgoztam. Ha vége az államvizsgának, majd keresek valami munkát itthonra.
Tantus: utólag is boldog születésnapot!!!
Én márciusban voltam 25, és mindenki azt kérdezi, hogy miért szültem ilyen korán. Pedig szerintem nem is.
Tamara: mi van veletek? Alvás?
Történt velem azért egy nagyon negatív dolog is, lehet hogy nem is ide való, na mindegy… Mivel nekem a szülés óta még mindig nem jött meg, egy-két havonta szoktunk venni terhességi tesztet. Most is vettünk, és a legnagyobb meglepetésemre, a második csík is látszott, de azért elég halványan. Másnap elkezdtem görcsölni, meg vérezni, mentünk orvoshoz, ő azt mondta, hogy valószínűleg nagyon fiatal terhesség lehetett, és nem tudott beágyazódni:(. Egyébként nem mostanra terveztük a másodikat, hanem majd valamikor fél-egy év múlva. Bocs, ha nagyon negatív voltam!
Vígasztaljon, hogy most néhány évig 30 éves leszel!
(Azután meg rögtön 35, de ez még messze van.)
Én is 30 felett járok, csak én nem hiszem el magamról...
si
Sziasztok!
tantus, utólag is boldog szülinapot(még a 8 napon belül vagyok, ugy :-)
Tímea!
OIlyenkor megnyugszom, de jó, más sem tudja hordani a blúzait. Borzalom minden reggel, most hogy dolgozom (ki avgyok már rúgva a klubból is?)
Hétvégén elkezdtük a atavazsi nagytakarítást, azaz átválogattuk a ruhásszekrényt. Lett 2 nagy kupac: 1. ki velük a kukába, évek óta nem hordtam, 2. majd csak belefogyok + 1 3. kicsi kupac. na, ezt most is felvehetem. Nagyon szomorú lettem.
De süt a nap, a pici olyan, de olyan koszos minden nap, még a pelusából is folyik a homok. És ha le bírok mindent adni a nyomdába, jövő héten szabi!!
Látom már megint jó kis "indulatokat" kavart ez a verés dolog. Nekem is eljár a kezem néha, de nem verem agyba főbe a macikáimat... Van olyan helyzet, amikor hirtelen nincs jobb 5lete az embernek és kész. (Lujzi a Te helyedben, azt hiszem, nekem is ez lett volna a reakcióm...) Hódi Ági topicjában már egyszer körbejártuk ezt a témát, ő pszichomókus létére sem látott semmi léleknyomorító dolgot 1-2 seggrepacsiban.
30 év:
Hol van az már???
Amikor az egyik barátnőm elmúlt 30 éves, ő is végigbőgte a szülinapját. Én meg, aki pont egy hónappal fiatalabb vagyok nála, nem értettem miért. Én a 20. szülinapom után éreztem irtó "öregnek" magam, a 30.-on meg úgy éreztem, hogy a legjobb korba értem :-))) (Érdekesség, és tapasztalat: most, a 3. terhességem alatt pusztán a korom miatt mindenki olyan komolyan vett, mint előtte soha! Még az orvosom is másképpen állt hozzám, pedig előtte is jó fej volt.)
Ja igen, képzeljétek aki csak Dalmával lát először, teljesen elhül, amikor meglátja a két nagyobbat! Mindig megkapom, hogy ki sem nézték belőlem az ilyen nagy gyerekeimet...
Más:
Itt a tavasz, gondoltam kicsípem magam a hétfői órám 10teletére, erre nem jók rám a gyönyörű blúzaim! Mellben mind szűk! Már megint járhatok az óriásingeimben, amik tavaly a kismamanacihoz is jók voltak, még az utolsó hónapban is... Azt hiszem búcsút mondhatok idén nyáron a klassz ruháimnak :-((( Bikini? Az meg mi? Örülök, ha fel tudom húzni az egyrészesemet, vagy veszek egy olyat, aminek kosárlabdaháló van a mellrészénél...
Nehogy összeveszetek itt nekem.
Persze nem szabad verni a gyereket.Nem kellet kórházba vinni,csak a szomszédok gondolhattak egy jót,mert ordittotam is vele.Ez a teljes tehetetlenég.Egyébként nem tudom van e a dolognak köze hozzá de 3 napja tündér babaként viselkedik.
Igaz itt a tavasz és tegnap este 8-kor tudtan az udvarról beparancsolni.
vickie, csak nem gondolod komolyan, hogy bántani gondoltam Lujzit a beírásommal, meg lelkiismfurdalást okozni neki, no meg azoknak, akik hasonlóan villámkezűek.
Meg különben is az egész úgy íródott, hogy "szerintem...bla-bla-bla, meg én ezt meg azt tenném...bla-bla-bla". Azért mert más a véleményem a verésről, nem azt jelenti, hogy minősítem, vagy bántom azt, akinek nem olyan, mint az enyém. csak más.
Tanácsod: "Ha nem akarunk beleszólni mások nevelésébe, akkor inkább kényes dolgokban ne adjunk tanácsokat, mert az többet árthat."
Lujzi szövege: "Nem tettem jól de mit kellett volna tennem?"
Látod, én erre próbáltam reagálni, a magam módján, nem költőinek értelmezve a kérdést, akárcsak te is, aki szintén lereagáltad a dolgot.
Van aki ad gyümölcs joghurtot 1 éves kor alatt a babájának, van aki nem. De ettől ők még szeretik egymást, akácsak én téged, meg Lujzit:)
A jó sok magyarázkodásom után azért remélem szentabéke.
Mámi
szerintem felesleges lelkiismeret furdalást keltened azokban, akiknek néha eljár a keze. Én még nem tudom, hogy mit fogok tenni, hiszen Panna picike, még nem tud annyira felbosszantani, még nem lehet neki elmagyarázni dolgokat. De nem hinném, hogy olyan ütlegelésről beszélt Lujzi, hogy látleletet kell venni a gyerekről. Emlékeim szerint néha valóban helyre rakott egy anyai pofon. Ha nem akarunk beleszólni mások nevelésébe, akkor inkább kényes dolgokban ne adjunk tanácsokat, mert az többet árthat. Gondolom elég szarul érzi magát amúgy is egy anya egy pofon után.
no, nem osztom az észt, hogy irigykedjetek, ma fürdőruhában napoztam a Balcsinál, bebe
Panna ismét a nagyszülőknek tartogatta legujjabb dolgait.
Elkezdett eszeveszett sebességgel kúszni. Hártafele. Ez bosszantja, mivel egyre távolabb kerül a kiszemelt dolgoktól. És ma másfél órát ült egyedül a játékos doboza mellett eldölés nélkül. Egyedül játszott addig, válogatott a játékai között, nagyon helyeske.
Kedves Topiclakók!!
Köszönöm szépen a jókívánságokat, nagyon szép befejezése lett így a napomnak, ami nem is alakult annyira rosszul... Most ettük meg a gyümölcstortát( pofon a fogyókúrának:)), bontottunk pezsgőt meg ilyenek, olyanoktól kaptam e-mailt, akikről nem is gondoltam, hogy még emlékeznek rám. Ráadásnak a párom az előre megbeszélt szülinapi ajándék mellé még meglepett egy biciklivel is, gondolhatjátok, mennyire örültem neki, mint egy kisgyerek, nohát, ennyire nem számít a kor... De nagyon feldobott a sok jókívánság is, mégegyszer köszönöm.
A pénzről: nekem is kifolyik a kezem közül. A gyedem, ami elsején a számlámon van, az első nagyobb bevásárlásnál a boltban köt ki. Mázli, hogy a párom adakozó kedvű, ő nagyon tud vigyázni a pénzre, érdekes módon neki mindig van pénze, még akkor is, amikor már úgy gondolom, hogy a kimeríthetőt kimerítettük. Mázli az is, hogy anyósom ruházza a gyerekeimet, imádom őt érte, ez valahogy úgy alakult, hogy akárhányszor csak találkozunk, (két-három havonta), feltölti a kölkök ruhatárát, és szerencsére az ízlése is nagyon jó, nyitott minden új és bolondos divatra, ráadásul gyönyörűen varr. Legalább a gyerekcuccokra nem kell költeni. Viszont azt nem tudom, hogy mi lesz egy év múlva, építkezni akarunk mi is, a spóroláshoz per pillanat nincs sok érzékem, pedig megéltünk már egy-két nehezebb időszakot, de nem kívánnám azokat vissza. Viszont valószínűleg ha fel akarjuk építeni álmaink otthonát, muszáj lesz spórolni...( merthogy igényeink, azok vannak... :)
Tantus, boldog szulinapot!!
Ha mar ennyien felkoszontottek, nincs is okod szomorkodni, igaz? Az en 30. szulinapomon reggel meg nem volt semmi bajom, aztan jott a noverem, es azt mondta, hogy o amikor betoltotte a 30-at, aznap egesz nap sirt. Puff, erre belolem is kitort. Addig fel sem fogtam. Amugy semmi bajom a noveremmel, de ez rosszul esett. Masnap mar megint semmi bajom nem volt, szerencsere fiatalabbnak nezek ki, es ugy is erzem magam, foleg nyaron, amikor osszecopfozom a hajam, polo, rovidgatya, es maris bebisinternek neznek, nem anyukanak. :)
Tantus
Csatlakozom az előttem írókhoz SOK BOLDOGSÁGOT az előtted lévő évekhez.
Én már 5 éve betöltöttem de még mindig nem hiszem el ,hogy 30 éves elmúltam. A gyerekek jelzik számomra az idő múlását mióta betöltöttem ezt a kort. Most is utána kellett számolnom ,hogy mennyi leszek 12- én.Most beléptél az érett nők klubjába.
Sajnos nekem is néha eljár a kezem és utána általában nagyon lelkiismeret furdalásom van azért mert megfogadtam , hogy soha nem fogom megütni a gyerekemet.Akkor meg miért ? én sem tudom. Általában már fáradt vagyok és nem gondolkodom és a tehetetlenség. De hát ez van. Ja ne gondolja senki, hogy ez azt jelenti, hogy agyba-főbe verem. Általában egy pofon vagy egy fenékre csapás.De az én régi elveimhez már ez is sok.
Boldog szülinapot Tantus!
Hidd el nagyon jó így 30 felett:-))) Én már 1,5 éve élvezem. Pl. azt, hogy mindenki kevesebbnek néz - mert ugye ilyen kis pindurkákkal:-)))
MEg azt, hogy nem is érzem magamat ennyinek.:-)))
Meg azt is, hogy most már aztán tényleg egy komoly nő vagyok. Bár ha néha valaki kívülről néz, ezt úgysem hiszi el.
Szóval ez NAGYOOOOOOOOOOOOn JÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓ.
Tantus! Isten éltessen, ne szomorodj el, ne érezd magad öregnek, majd a 40 körül:). Meg aztán, ha manapság ránézel egy 18 éves csajszira, meg még el is beszélgecc vele, máris örülhecc, hogy 30 vagy. Az egyik barátnőm kislányának is ma van szülinapja. Az első!
Pénzügypoliktika: Az én kezemmel van valami gond, mert folyik belőle kifele a zsozso. Minden alkalommal pont annyit bírok elkölteni, amennyi pont van nálam (ehhez valóban érzékem van). Így én nem bánom, hogy apa harpagoni vénával rendelkezik. Bár kicsit bosszantó, amikor feladom a csekkeket, meg bevásárolok, és valóban a napi „szükséges” dolgokat veszem, akkor mindig rákérdez, hova megy el a rengeteg pénz, mintha magamra szórnám, pedig nem is. Ettől függetlenül nálunk nincs olyan, hogy „ÉNpénzem-TEpénzed”, meg én keresetem, vagy a tied. Amúgy azt vettem észre mostanában, hogy magamra alig költök, -s ahogy sokan írjátok,- valóban kielégít, ha a gyerkőcöknek veszek valami szépet.
Még valami:azon bosszankodtam nagyon az év elején, hogy hiába emelték fel a minimál bért, aminek függvénye -jobb esetben- a gyed, az én gyedem maradt a régi minimálbérrel számítva. Telefonálgattam össze-vissza, mire megtudtam, hogy csak azoknak jár a mindenkori minimálbér kétszerese, akik 2001 jan 1 után gyedeltek be. Olyan nagyon mérges lettem, hogy itt most nem is folytatom tovább, talán a politikában nyitok egy családbaráttámogatókormánylehurrogó topikot…
Lujzi: Én nem verném el a gyerekem, akármitis csinál, főleg olyan dolog miatt, amiről ugye nem is tudja, hogy veszélyes. (az más kérdés, ha direkt csinál olyat, amiért szóltam párszor, hogy nem kéne, bár nekem ilyenkor sem jár el a kezem). Szerintem a verés nem megoldás semmire, csak agressziót szül. Azok a szülők szokták verni a gyereküket, akik maguk is kikaptak gyerekkorukban. Vagy nem? Van ezer módja a fegyelmezésnek, meg a rendreutasításnak. A verés a szülő tehetetlensége. No mindegy, úgyis úgy oldod meg ahogy gondolod, vagy ahogy sikerül. Próbálj neki mesélni egyik este egy kislányról, aki hasonló helyzetben légtornázott, leesett, és eltörött a keze, kórházba került, meg gipsze is lett…. stb. Lehet, hogy elgondolkodik rajta.
Lujzi 2: Arra gondoltam, mi lenne, ha itt is statisztikáznánk, kinek mennyi, mekkora, milyen nevű gyereke van. Az ilyen összeírásokban pedig olyan profi vagy, nem lenne kedved hozzá?
szklara: kérdezted ezer éve a főzést: engem a világból ki lehet vele kergetni. Ez az egy dolog van, amit annyira rühellek, hogy nagyon. Csak sajnos egy négytagú családban, két gyerekes anyaként, meg kell erőltessem magam. Nem lehet állandóan pizzán élni. Főleg egy ilyen finnyás-válogatós társasággal nehéz. Ha mindig megennék a főztöm, egy szavam se lenne, de…, szerencsére lett egy szeleburdi kutyánk, aki besegít:)
Kérdés: mi van a palackos, nem szénsavas ásvány vízzel? azzal is kell várni egy éves korig? vagy forralni kell azt is?
Az allergiáról, mézről ,meg ezekről meg még nem is írtam:)
Na pussz
Nálunk az egész pénzügy azóta működik, amióta gondosan tervezve van. Mivel tanár volnék, az én fizetésem nem sokat nyom a latban, sajnos (ettől néha úgy érzem, hogy "csak" el vagyok tartva, de a férjem szerint már az is nagy dolog, hogy kézben tartom a számlákat, meg a konyhapénzt, éés általában nem szaladunk el vele), szóval az megy a számlára, de nem nyúlunk hozzá, onnan fizetjük a horriblis lakástörlesztést (már csak szeptemberig, aztán egy ideig nem vagyok hajlandó költözködni!!!), a kevéske maradék meg őrületes tempóban halmozódik. A férjem fix és kevésbé fix fizetéséből egyrészt kapok egy bizonyos összeget, ebből intézem a számlákat meg vásárolok. A benzin, cigi az ő dolga, meg az egyéb, hirtelen vagy kevésbé hirtelen kisebb-nagyobb kiadások finanszírozása is. Szóval a módszer azért jó (ez így volt akkor is, amikor itthon voltam a lánnyal), mert nem érzem, hogy folyton kuncsorognom kellene a pénzért, hiszen egy bizonyos része fölött én rendelkezem. Tudom, hogy nem nagy dolog, hogy eldönthetem, milyen felvágottat vagy mosóport vegyek, de mégiscsak valami (néha belefér egy-egy "luxuscikk", úgymint ruhadarab, hajcsat, ilyesmi, bár én is csak egy hülye anya vagyok, és elsősorban a gyereknek vásárolok, csak aztán magamnak)
Sziasztok lányok!
kicsit szomorkás a hangulatom máma....
Szóval ma lettem harminc éves, és furcsa módon kicsit letört vagyok. Sosem gondoltam volna, hogy valaha a korom miatt leszek elkámpicsorodva, de egyfolytában az jár az eszemben, hogy anno tizenéves koromban milyen véneknek tartottam a harmincasokat, erre tessék itt van... Nem akarok nyavalyogni. Csak konstatálom, hogy mennyire múlik az idő. Még nemrég voltam 18 éves. Mostmeg mindjárt negyven leszek.
Bocsi a sirámokért.
A költekezéssel kapcsolatban nálunk az a gond, hogy a párom egyik napról a másikra keresi a pénzt. Tehát elaprózódik, ahelyett, hogy egyben jönne a fizetés egyszer egy hónapban. És a sok apró pénzből kell fedezni a nagy kiadásokat. Ez szülésem előtt volt nagyon idegesítő, mert akkor egy ideig nem volt jövedelmem. Mindig kérnem kellett a zsebpénzt, ami nagyon idegesített. Akkor sokszor megkaptam, hogy:-most kaptál, már megint mire kell, mire költesz annyit, stb. (Pedig csak 2-3 ezer Ft-okat kaptam.) Már arra gondoltam, hogy megcsapolom a brifkóját, úgyse veszi észre. De azért erre nem vetemedtem.
Most annyival jobb a helyzet, hogy a babával kapcsolatos pénzeket elraktam, csp több lett, és majd jön a GYES. Nálunk (is) Apáé a kocsival kapcsolatos kiadás, a kaja, és az újságok, szórakozás (néha). Az én gondom a rezsi, a gyerekek, (iskola) és a ruházkodás. Ez utóbbinak az a vége, hogy mindenkinek veszek valamit, csak éppen saját magamra nem, mert addigra elfogy a keret…
Ja, meg van egy kis aprópénzem, amit varrással maszekolok. Általában megvarrok valamit, majd megmutatom néhány varrni nem tudó embernek, előbb, vagy utóbb megtetszik valakinek, és megveszi. Most pl. egy tipegőt varrtam, polár anyagból, sapkával, és kiscipővel. Nagyon édi, mikor beköszöntött a tavasz, ezt adtam a csöppségre. Már van is egy „megrendelésem”, egy anyukának a térről rögtön megtetszett.
si
Én szintén dolgozok itthon, úgyhogy ebből van bevételem. De amúgy is én kezelem a kasszát, a páromnak általában halovány lila sejtelme sincs róla, hogy mikor mennyi pénzünk van. Néha megkérdezi - úgy félévente egyszer. De én tudom mire mennyit költünk, meg mennyit spórolunk:-)))
Tímea - Méz
Elméletileg fél óra 80 C elpusztítja ezeket a helyes kis spórákat.
Nalunk egy szamla van, mindkettonknek van hozza kartyaja, ugyhogy eleg egyszeru a dolog. A szamlakat en fizetem be, es ujabban irom a koltsegeinket, mert minden honapban nagyokat neztunk, hogy hova a csudaba megy el a penz. Igy most latjuk, es azota kicsit visszafogjuk magunkat. Mindenki kap egy luxuskeretet, amit arra kolt, amire akar (en csokira meg sutire :)) ).
Engem nagyon zavarna, ha nem keresnék, úgyhogy dolgozgatok itthon (fordítok). Ez + a GYED majnem annyi, mint a fizetésem volt. Úgyhogy ilyen szempontból nem érzem magam rosszul. Nálunk az a rendszer, hogy nincs rendszer, vagyis mindenki költi a pénzét, és ha elfogy, kér a másiktól:-) A csekkeket+törlesztést Apa fizetéséből fizetjük be, babacuccokat+ kisebb bevásárlásokat én finanszírozok, és ki éppen mennyit tud, berak a közös számlánkra, ami takarékoskodás céljaira van, most például a nyaralásra gyűlik rajta a pénz. A családi pótlék is erre megy, ahhoz sem nyúlunk. Komolyabb beruházásokat persze mindig megbeszéljük. De mi kóros pénzköltők vagyunk, sokszor vagyunk gondban, még az a szerencse, hogy a pénzek nem egyszerre, hanem több részletben futnak be, különben...
Tegnapi nap folytatásaként este Vica megnyugtattot,hogy akkor se lett volna baj ha leesik mert csak kiegyenesiti a lábát és csapkod a kezével és már repül is.
Azóta gondolkozom hogyan tudnám gyermekemet lebeszélni a repülés kiprobálásáról.
Eddig nem sokat haladtunk,azt hiszi tud repülni.
