Topik a csillagos égbolt szerelmeseinek, minden, ami távcsővel, fényképezőgéppel, ccd-vel vagy szabad szemmel elérhető, legyen az bolygó, hold, üstökös, aszteroida, vagy épp sarki fény.
Alternatív tudósok ("kérésre bármit tagadok, cáfolok") a szomszédos topikokban keressenek menedéket!
Egy számomra kiemelten kedves munkát osztanék meg veletek. Az elmúlt évtizedben kezdtem az asztrofotózást, ebben az összeállításban ezt az időszakot ölelem fel. Kapkodós hangulatúaknak nem ajánlom, mert a videó lassú, nyugodt, nagyjából azt az életérzést adja vissza, amit én megélek az űr alatt, gyönyörködve benne. Így is érdemes megnézni, meghallgatni. Teljes képernyőre kell kirakni a képek élvezetéhez, 4K felbontásra állítva érdemes.
Köszönöm a segítőkész válaszokat. Úgy döntöttem még olvasok majd a témában egyenlőre hanyagolom a távcső vásárlást,főleg hogy ide most felesleges lenne mert egy átkozott nap sincs hogy ne lenne felhős az ég. Sajnos itt nem tudok elmenni senkihez távcső próbára.
A fotózásnak is megvan a maga varázsa biztosan aki ért a fotózáshoz is de az engem nem köt le. Igazából nem másért kelle távcső csak azért mert amiket lehet látni saját szememmel (távcsövön keresztül) is látni szeretném.
Na igen, ezt már pedzegettük, de hogy a Stellariumban hogy van, azt nem fejtettem ki.
Amit ott látsz, azok általában fotók. Szabad szemmel maximum a Holdat fogod hasonlóképp látni, mint a programban. Nehogy azt várd, hogy az Androméda olyan lesz, mint mondjuk Lóránd képein! Mint látod, ezt a végleges képet közel 23 órán keresztül exponálta, 245 db 4 perces + 49 db 80 perces, plusz valószínűleg számtalan korrekciós fotóból (dark, bias, flat) rakta össze, speckó szűrők kamera és elég komoly felszerelés segítségével. Persze rengeteg tudással, tapasztalattal sok óra, vagy akár több 10 óra számítógépes feldolgozást, utómunkát követően. Tehát jobb esetben, egy fényerős távcsőben (tehát semmiképp sem az MC-ben), kb. úgy jönne elő az Androméda, mint Lóránd képén az ez alatti másik galaxis (M110), ami egy fehér, "mosott foltnak" látszik.
Ezek után talán nehéz elhinni, de ettől még elég ütős tud lenni az érzés, mikor először megpillantod. Persze nem minden ennyire illúzióromboló, főleg a bolygózás nem. Amikor a kis távcsövemmel megpillantottam a Jupitert, s mellette a tűhegynyi holdjait egy sorban; hát elég király volt. A fotózásnak meg pont az a lényege és szépsége, hogy a halvány és sok esetben az emberi szemmel látható spektrumon kívüli színeket, objektumokat, ködöket is elő lehet varázsolni.
Az elméleti legnagyobb, legkisebb és legoptimálisabb nagyításokról szóló egyik írás linkjét a 42502-es hozzászólásom végén megtalálod.
Nem tudom mennyire opció, de tényleg el kell menned valakihez, vagy akár csillagvizsgálóba, találkozóra. Baromi segítőkész itt mindenki!
szilentium4
Köszi az infót. A nagyobb átmérő mondjuk 30 cm és felette?
Olvasd át a csillagváros vonatkozó topicjait ill. a távcsőboltok kezdőknek szóló információs cikkeit . Ha tényleg félmilliós keretben gondolkozol full kezdőként , akkor látogass el valamelyik bemutatócsillagvizsgálóba és nézz bele a távcsövekbe kérj tanácsot .
DE!:úgy látom,sikerül elmenni a csoda konfig (értsd:mindenre jó megoldás) irányába! :-)
Nem tudom,hogy a minden nap (már amikor lehetséges!) észlelők közül van-e olyan ember,aki 1200x nagyítást,évente legalább 5-6 alkalommal tudott használni? (a légköri viszonyokon és a helyi adottságokon nem igen tudunk változtatni).
Arról nem is beszélve,hogy ehhez a nagyításhoz (ha követéses a rendszer) már igen precíz mechanika és vezérlés is dukálna (ha látni szeretnénk valami élvezhető képet!).
A Dobson-t (de a z EQ-t is) kézzel vezetni (1200X nagyításnál) a csodával lenne határos (SZERINTEM!).
Ezek a dolgok azért gyorsan kiderülnének egy távcsöves kollégánál tett látogatás alkalmával.
Nekem valamiért nem akar, tegnap az első lencsét (40mm-es-t) sikerült átírni 4mm-esre, utána próbáltam átírni 3-asra de már azt sem mentette vissza váltott 4-re. Ugyan ez volt my lencsénél hogy beírtam az adatokat rámentem hogy hozzáad. Hozzá adta a listához és mikor rámentem ismét a szokásos valami alap adat szerepelt nem az amit én adtam meg neki.
Amúgy nagyon hasznos kis program így már azért jobban látni amatőrként is hogy mégis milyen okulárok kellenek majd.
Amit nem vágok ezen a stellariumon az pont az amit írtál. Hogy méretarány stimmel de ha jól gondolom minden objektumnak van egy fix ábrázolása.
Ha jól tudom newton távcsőnél úgy van hogy főtükör átmérő fele az a nagyítás amikor még hoz részletet. 200as newtonnál ez ugye 100x nagyítás. E felett aféle "digitális zoom" van, több részlet nincs csak az eddigieket nagyítod. Nekem fura hogy ennek az értéknek sokszorosa még nem egy fényes paca. Persze szoktam nézni távcsövek alatt az asztrofotósok képeit de ha jól tudom azok sokkal jobbak, részletesebbek, nagyobbak mint az amit szabad szemmel a távcsőbe nézve látunk. Ettől kicsit tartok is hogy nehogy az legyen hogy megveszem a távcsövet, okulárokat elmegy rá kb fél millió ft aztán csak foltokat meg pacákat látok jó légköri adottságok mellett is.
Illetve aztnem tudom hogy pl akármilyen látószögű okulárt használhatok az 150/1800-ashoz? Elég sokféle van és hát egyértelmű volt hogy 1800as fókuszhoz 82fokos 30mm feletti okulár ideális mély égezni.
Szerintem nekem mindig elmentette a változtatásokat. Nincs is OK gomb, csak be kell írni a paramétereket és elnevezni a komponenst.
Írja is, hogy ez esetben 1.350×-es a nagyítás. Egyébként ezen a ponton picit csaló a látvány, ezt épp tegnap vettem észre. A méretarányok természetesen rendben vannak, ugyanakkor, ha leszimulálom' a kis Lacerta távcsövemet az okulárommal és Barlow-al, akkor a Szaturnuszt például csak egy nagyobb fénypontnak látom Stellarium-ban. A Jupiterrel nagyjából ugyanez a helyzet, holott tudom, hogy egyértelműen látni vele a gyűrűket.
Bár 150/1800-al a Mars már elég jól néz ki. Ezzel itt talán nincs gond; valószínűleg hasonló volna a valóságban is, de tény, hogy ehhez bizony kell a nagy nagyítás. Naprendszeren belül, a részletekhez minél nagyobb fókusz szükségeltetik.
Igaz, legtöbb esetben szó szerint összetolós (teleszkópos), viszont pont tegnap olvastam erről és megjegyezték, hogy nem árt ellenőrizni a kollimáció pontosságát flex-eknél minden egyes alkalommal. Ha valaki nagyon precíz, akkor ez a többi tükrösre is igaz lehet (kivéve, ha ragasztott a főtükör, de az ritka). Eleve az az igazi, amikor az ember adott hőmérsékleten végzi a beállítást. Nagy eséllyel módosul a meleg szobában 99%-osra kollimált beállítás 1 óra múlva a -5°C-ban. Ezzel kb. mindent el is mondtam, de tény, hogy megfigyeléshez ilyen mértékű odafigyelésre valószínűleg nem volna szükség. Mondjuk a nagyítás az nagy lesz, de ezekről nincs tapasztalatom. Puding próbája az evés és ennyi.
Igazából felszerelés és igény, illetve emberfüggő is. Amikor a mechanika elfordítja a Newtont, akkor is simán elállítódhat a főtükör (ez ugye létező probléma, de teljesen jogos a gondolat, hogy ennek főként fotózásnál van jelentősége). Én az hasonló szituációkat úgy szoktam kezelni, hogy néhányszor ellenőrzöm, hogy általános használat mellett hol a határ. Ha legtöbbször minden a helyén marad, akkor a későbbiekben nem húzom az időt az állatgatással, csak akkor, ha menet közben kiütközik valami hiba (vagy csinálni kell csillagtesztet).
Köszi, azóta sokat néztem a programot már sikerült rá jönnöm hogyan is tudom megnézni azt hogy hogy látnám az objektumokat. Igaz elég nehezen lehet megadni, nekem szokszor nem menti el az értéket amit be írok. 150/1800-as MC-t írtam be.
Érdekes hogy a marsot 4mm es okulárral és 3x barlowal látni szépen. Az ha jól számolom 1350x nagyítás. Elég képtelen szám.
Szívesen mennék bele nézni akárkihez távcsőbe de még oda haza sincs egy ismerősöm sem akinek ez a hobbija, itt kint meg főleg nem tudok menni.
"A flex Dobson nem egyszerű eset, mert igazából minden észlelés alkalmával össze kell szerelned, valamint kollimálnod is kell, majd szétszedni szállításhoz. Tehát emiatt kezdésnek a legkevésbé ajánlott típus."
Jó az összefoglalód , de a fenti mondat nem igaz . A flex-dobson szállításhoz összetolható tubussal rendelkezik . Semmit sem kell szét vagy összeszerelni . Az összetolás mechanizmusa stabil , nem kell kollimálni a szétnyitás után ( még a 300/1500-ast is csak elvétve . )
Gyorsan nagyjából sorra megyek, de a Bresser-t kihagyom, nem ismerem, illetve lesi már válaszolt.
A távcsövek kihuzata, ami a fókuszírozó részét képezi és amibe például az okulárt is illeszted, alapvetően háromféle lehet, ami egyébként a méretéből adódik. 2, 1.25 és 0.96 col (2", 1.25", 0.96"). Milliméterben 50.8, 31.75 és 24.384. Az utóbbit el is felejthetjük, mert az általában a bazári, műanyag távcsövek kihuzatának mérete, ezért nem sűrűn fogsz vele találkozni, sőt szerintem ezekhez értékelhető okulár sem készül.
A 127/1500 kihuzata 1.25 colos (inch-es, hüvelykes), tehát ebbe gyakorlatilag bármilyen 1.25-ös okulárt bele tehetsz, de van, amit nem érdemes (pl.: túl nagy nagyítást ad), viszont erről majd máskor. A legtöbb komoly távcső általában 2"-os (nem mintha az MC gyenge volna), de mivel létezik 2 - 1.25 átalakító adapter, használható velük bármelyik 1.25-ös okulár is. Az okulár kidolgozottsága, optikai minősége nem függ ezektől a számoktól, egyszerűen csak arra kell figyelned, hogy 1.25-ös kihuzatba 1.25-ös okulárt vegyél. A lényeg, hogy TeleVue legyen. :D Akkor nem csalódhatsz. :) (Persze ez félig vicc, mert nagyon drágák, de az állítás teljesen igaz.)
A kezdőknek azt szokták mondani, hogy lehetőleg próbálják ki másnak a távcsövét, távcsöveit. Ha találkozóra nem is, de egy amatőr csillagászhoz elmehetsz. Nagyon megéri és szívesen fogadnak!
A flex Dobson nem egyszerű eset, mert igazából minden észlelés alkalmával össze kell szerelned, valamint kollimálnod is kell, majd szétszedni szállításhoz. Tehát emiatt kezdésnek a legkevésbé ajánlott típus.
Mint lesi írta, nem feltétlenül van szükséged GoTo-ra, elég, ha úgynevezett óragép van a mechanikában, ami tud követni. Persze bármelyik mechanikáról is beszélünk kézitől a GoTo-ig, minden esetben pólusra kell állnod és kell keresned egy kiinduló pontot. Ha elkezdesz olvasni, úgyis belefutsz csillagtérképekbe és azok használatába, de ha mégis megfizeted a GoTo-t, akkor tény, hogy keresned sem kell. Ebben az esetben viszont be kell tanítanod a mechanikát, ami egyébként 1-2 perces művelet.
Az előzőekben adtam linket a fényszennyezettségi térképhez. Azon tudod ellenőrizni, hogy Ausztria milyen lesz, de azt is láthatod, hogy Roshbach sem az igazi. Ilyen szempontból Magyarországon még vannak egészen jó helyek, de a legtöbb környékbeli ország nem ideális csillagászkodni'. Ettől függetlenül szerencsére mindenhol sok az amatőr csillagász. :)
A nagyításokról annyit, hogy Stellariumban, a jobb felső sarokban található első ikonnal tudsz távcső-okulár kombinációkat tesztelni, miután kiválasztottál (rákattintottál) egy égi objektumra. Illetve az F3 megnyomásával előhozhatsz egy keresőablakot. Ide gépelve a látnivaló első karaktereit, gyakorlatilag egy listát kapsz segítségül. A nevet végig gépelve és Enter-t ütve rá is fog állni a kiszemeltre. Ezután a fenti ikonra klikkelve ki tudod választani az adott távcsövet, okulárt, Barlow lencsét. Ráadásul azon a panelen a nagyítást, látószögeket, stb. is láthatod. A jobb oldali ikont használva tudsz új távcsövet, okulárt, Barlow lencsét, kamerát hozzáadni a már meglévőkhöz.
Az F5-el pedig a dátumot és időpontot módosíthatod.
A nagyítás faktora úgy jön ki, hogy az adott távcső és okulár fókusztávolságát elosztod egymással. Tehát egy 127/1500 MC és 9 mm-es okulár esetében 1500 / 9 = ~166,67×-os nagyítás. Ha közbeiktatsz egy 2×-es Barlow-t, akkor úgy 333,33×-os nagyítást kapsz. Ezzel már szépen jönnek a Holdkráterek. Megint más kérdés, hogy meddig érdemes nagyítani az adott távcső képét.
Köszönöm, a bresser természetesen nem csillagászatra lett szánva csak kíváncsi voltam ott mit mutat. Van fateromnak egy régi szovjet binokulárisa, egy 12x40-es. Halványan látni az oriont vele. Kíváncsi voltam a 60as lencse plusz nagyobb nagyítás mit hoz és hát itt vérzett el a bresser. Igazából még tájnézésre sem mondanám jónak mert teljesen élesre nem tudom állítani, valamelyik része a látómezőnek életlen marad illetve sokat fakít. Van egy pár 1000ft os viccen kívül Wish ről vásárolt monokularom is. Elég picike a mérete kb 8x a nagyítása és 40es lencséje van azon sokkal élesebb amit látok és nem fakó. Letöltöttem a stellariumot. Nem ismertem, nagyon tetszik bár nem sikerült még rájönnöm azokat hogy állítom be amit írtál. Arra gondolok hogy adott teleszkópon nézve adott okuláral miként mekkorának látom az égen a dolgokat. Egyenlőre bármit adok meg ugyan addig tudok nagyítani és ugyan olyan részletesen látok bármit nézek meg.
A Bresser legyen az élő példád: ez is jó valamire,de nem arra,mire használni akarod. :-) Természet megfigyelésre,nézelődésre (leginkább gyerekeknek) nagyon megfelel. A Te elvárásod (csillagászat) nem alkalmas.
Még egy dolgot nem ártana tisztázni (még az elején): ahhoz,hogy az objektum ne menjen ki a látómezőből,nem kell Goto. Ahhoz elég egy motoros mechanika. A Goto arra való,hogy -ha már be tudod tanítani,akkor- az általa ismert objektumra ráállítsa a mechanikát. Az igaz,hogy utána követni fogja a mozgását. Rá fogsz jönni,hogy a csillagtérkép alapvető ismerete nélkül ez sem lesz egyszerű. Arról nem is beszélve,hogy miként fogod tudni eldönteni,hogy milyen objektumot szeretnél megtalálni? Vagy, hogy amire ráállt a mechanika,az az az objektum-e,amit látni szeretnél...
Még egy tanácsom lenne: ha módodban állna,érdemes lenne egy csillagász találkozóra elmenni. Ott általában sok féle eszköz megtalálható,kipróbálható. Nagyon sok hasznos tanácsoz tudnak adni a felhasználók!
Köszönöm, igazából nem tudom zavarna e ha nem látnám egyben az objektumot.Most karácsonyra kaptam egy spektív 20x60x60 as bresser távcsövet. Vele már 60x nagyításban látom a holdat de igazából nem így akarom látni hanem apró részleteiben szemlélni a krátereket, tanulmányozni az egész piciket is.
Mellesleg sajnos nem vált be a távcső ahol fényes kb semmi krátert nem hoz, a hold szélei nagyrészt ha jól írom kómásak. Azt gondoltam a bresser nem lesz rossz de sajnos nagy csalódás a lencséje és az élessége is rossz. Az okulárok minősége tudom nagyon fontos, szeretnék is majd beszerezni jófajta okulárokat bár ezeknél sem tudom mik a lehetőségek pl ez az 1,25 zenit meg 2es nem értem. Az okulároknál nem látom hogy írnák melyikbe lehet használni. A 127es- mc 1,25, nem szeretném ha nem passzolna hozzá csak pár fajta okulár. Másik dolog hogy amég saját magam nem tekintettem bele ilyesfajta távcsövekbe nem tudom hogy főleg milyen fajta nagyításokon nézelődnék. Ha már tudom majd hány mm-es jó okulárok kellenek inkább akkor venném meg őket. Dobson is tetszett van egy kisebb méretű 150/750 es flex tehát a kihúzhatós, egész kicsi helyet foglal de sajnálnám kihagyni a goto lehetőséget főleg azt hogy követi is amit nézek,nem szalad ki folyton a látómezőből nagyobb nagyításon. Illetve az hogy kezdőként sok időt meg lehet spórolni hogy nem magamnak kell rájönni mit merre keressek az égen.Cserébe mondjuk a dobson még 100 ezer forint sincs. A fényszennyezés szerencsére itt nem nagy, frankfurt 27km re van, illetve nem városban lakok hanem egy hegyoldalon Rosbach-ban. Inkább csak ez az állandó ködös levegő, felhők amik gátolnak. Tavasszal tervben van átköltözni osztrákba, Bécs környékére. Ott nem tudom milyen lesz, főként majd ha egyszer haza jutok borsodba ott tudom majd szerintem ki élni magam vele. Ott isteni szokott lenni a levegő főleg így telente. A 150es MC felé is hajlok nagyon, igaz sokkal költségesebb de lehet egy életre elég lenne. Nehéz eldönteni mi is lenne jó számomra.
Ne kapkodd el! Vásárlás előtt nyugodtan olvasd el a könyvet.
Amit én megjegyeznék, hozzátennék az eddigiekhez, az az, hogy a nagy fókuszú és kisebb fényerejű távcsövek valószínűleg nem fogják látványosan hozni a mélyég objektumokat. Ha Frankfurt környékéről észlelsz, akkor a fényszennyezés miatt még nehezebb a dolgod, ezért a 127/1500 MC szerintem nem a legjobb választás. Az Androméda galaxisnak például a kiterjedése is olyan nagy (~3°), hogy ebbe a távcsőbe még akkor sem fér bele teljesen, ha az okulárnak 100° a látómezeje és 40 mm a fókusztávolsága (~2.67°). (Nem is látok hirtelen ilyet, de ha találnék is, az árából valószínűleg vehetnél még egy tubust).
Ez megint csak az, hogy nincs mindenes távcső, mert a másik oldalon viszont bolygózásra nagyon is jó úgy, hogy közben még kompakt is.
Az viszont igaz, hogy ezek "csak" számok, elmélet, mert nem fürkésztem még az eget ilyen távcsővel és egyébként sincs benne nagy tapasztalatom, viszonyítási alapom.
Van olyan, hogy valaki kicsit több pénzt szán rá, sok időt is öl az előzőleges tájékozódásba és vesz egy fokkal drágább távcsövet, vagy legalábbis egy komolyabb alapot (mechanikát), amire tud majd később is építkezni és nem határolja be, ha fejleszteni szeretne. Ugyanakkor van olyan is, aki egy egyszerűbb, olcsóbb felszereléssel indít, amin megtanul és látja a cucc korlátait, vagy azt, hogy egyáltalán szeretné-e ezt a "sportot". Ilyenkor szokták ajánlani a 90/900-as refrakort, ami sok esetben tényleg ideális lehet kezdésnek.
Szívesen ajánlanék kis távcsövet, de annak meg a gyújtótávolsága lehet kicsi, ezért a Naprendszeren belüli megfigyelésekhez (Nap, Hold, UFO-k, bolygók részleteihez) pedig ez nem teljesen ideális. Bár a kis 72/432 Lacerta simán hozta a Szaturnusz gyűrűit 9 mm-es okulárral és 2×-es Barlow-val, vagy a Jupiter holdjait, stb. Elég minőségi minden tekintetben. Tehát élvezhető, s a nagyobb látószög miatt több galaxis, vagy köd is jobban megfigyelhető. Emellett nagyon kompakt és kisebb mechanika is elviszi.
Azt sajnálom esetedben, hogy fontos szempont a hordozhatóság, mert első gondolatom - mivel fotózni nem szeretnél - Dobson volt. A rendszer relatíve alacsony ára mellett nagy fénygyűjtő képességet (és fényerőt), illetve fókuszt is kaphatsz egyszerre. Ez sem mindenes, de talán a legközelebb ez áll hozzá. Még azt is ajánlanám - pont kezdőként -, hogy tanuld meg megkeresni az objektumokat manuálisan és ne hagyatkozz a GoTo-ra. Én GoTo-val kezdtem, de ha hamarabb csöppentem volna bele, biztos, hogy nem így indítok.
Kezdőként a tükrösök jusztírozása és mérete mondjuk okozhat némi bonyodalmat, de ha ezzel előre tisztában van az ember, akkor nincs probléma. Emberfüggő. (Valaki szeret szöszölni és élvezi magát az utat, az egész légkört, mások meg egyből a közepébe szeretnek vágni és a lényegre' koncentrálni, észlelni-észlelni-észlelni.)
Fontos még megemlíteni a kiegészítők fontosságát, mint például az okulárok, vagy Barlow lencse minősége. Inkább legyen az embernek 2 jó okulárja, mint 4-6 db közepes, vagy alsó-kategóriás, mert az egésztől elmehet a kedve. Utóbbival ki lehet hozni a maximumot a fő optikából, de egy gyenge minőségűvel teljesen le is lehet rontani.
Azt is ajánlom, hogy esetleg nézz majd körül a használt piacon is. Általában a csillagászok vigyáznak a cuccaikra és 50-65%-os áron meg lehet venni minden elemet (mechanikától a szűrőkig). Ráadásul az én - nem túl öreg - tapasztalatom azt mutatja, hogy az amatőr csillagászok elég lelkiismeretesek és segítőkészek, összességében megbízhatóak.
Ezt a bekezdést az árak miatt szerettem volna leírni; számíts rá, hogy a kiegészítőkre is pénzt kell áldozni! Megéri, mert egy-egy darab éveket, vagy az egész életedet végigkísérhetik.
Ha eddig nem ismerted a Stellarium programot, akkor itt az ideje elkezdened használni. :) Már elsőre is elég nagy élmény! Ugyanakkor le tudod szimulálni, hogy mondjuk mekkorában' látsz majd egyes objektumokat egy adott okulár és távcső kombinációjával, akár Barlow lencsét közbeiktatva. Bármilyen paraméterrel saját okulárt, teleszkópot, fényképezőt, stb. hozzá tudsz adni a listához és megnézheted velük a legtöbb látnivalót bármilyen dátummal, napszakkal. Meg lehet tanulni a csillagképeket, vagy előre megtervezni egy észlelést, stb.
Létezik belőle online változat is, vagy app, aminek az alap változata úgy nézem, mostanában vált ingyenessé és nagyon jó szolgálatot tesz élesben, az ég alatt. (Eddig 800-2.500 Ft között volt elérhető, most alapvetően ingyenesen használható, de több hasznos funkció csak a PLUS-ban érhető el, ami Android-ra 7.199 Ft, iPhone-ra talán 9.99 $.) Illetve ott a SkySafari, Sky Map, Sky Eye stb.; mind nagyon hasznos.
Az online változatnak vannak előnyei, nagyon szép, de mindhárom közül, az asztali a legsokrétűbb, bár az app fizetős verziójával a GoTo mechanikák nagy részét vezérelni is lehet...
Az időjárás egyébként az itthoni csillagászoknak sem kedvez. Az utóbbi 2 hónapban alig néhány éjszaka volt ideális a megfigyelésre és fotózásra.
Az, hogy egy mechanika mennyit bír, sok tényezőtől függ. Nyilván egyik a teher, másik a tubus hossza. Illetve a pontos kiegyensúlyozás, meghajtás, lábak stabilitása is sokat nyomnak a latba. Fotózáskor nyilván magasabbak a követelmények.
Igen ezt tudom hogy mindennek megvan a saját távcső típusa, egy nem jó mindenre. Csupán korlátozott a helyem. Korábban 200as newtonon gondolkodtam, de terveztem 250est is dobson kivitelben mély égre. Most úgy adódott hogy kint lakok frankfurtnál egy ideig. Itt elég rosszak a feltételek csillagokat nézni (sokszor felhős ködös,rengeteg az eső). A legfőbb gond az utazgatás, költözés. Így csak kisebb helyigényű távcsövet tudok beválallni hogy be is férjen a kocsib ha tovább állunk. Este keresgéltem még,hogyan lehetne kihozni a nagyobbikat. A 150/1800 5,6kg 40cm tubushossz. AZ mehanikának van egy erősebb verziója a stardiscovery aminél azt írják 15cmes tubust is elbír. 133 ezer gotoval ami barátságosabb mint az EQ3 goto 206 ezres ára.
Vásárolok egy könyvet is (csillagok távcsővégen) remélem sok hasznosat megtudok onnan is.
Itt próbálnak segíteni a kezdőknek (nem csak és első sorban kereskedők,hanem gyakorlott észlelők!).
Természetesen csak azokra a kérdésekre tudnak válaszolni,amiket kérdeznek Tőlük. Ebből már az is kiderül,hogy kérdezni is tudni kell...
Szánj rá pár órát az olvasgatásra,nagyon sok tapaszatlatot tudsz szerezni,ráadásul úgy,hogy a pénzed a zsebedben marad! Ahogy a mondás tartja: "okos más kárán..."
Rá fogsz jönni,hogy sok szempontot kell figyelembe venni ahhoz,hogy a távcső ne csalódást,hanem őrőmet szerezzen!
Azt már most mondom,hogy UNIVERZÁLIS távcső nem létezik. :-)
Bizom benne,hogy nem fogod megbánni,ha megfogadod a tanácsomat!
Igaz az kihagytam. Egyedül asztrofotózásra nem használnám. Pusztán az eget szeretném kémelni és minél több látványos objektumot megnézni. Szóval bolygók, hold, mély ég minél több mindent szeretnék látni. Látómezőt nem dicsérik csak az 150esnek de az mehanikával együtt elég húzós árban van már,pedig mély égre biztos sokkal jobb lehet.
Ugyan nem írtad le,hogy milyen célra szeretnéd használni,de ezt az oldaltazért nézd át (lesznek dolgok,amiket nem biztos,hogy érteni fogsz,de a felhasználásra vonatkozó részeket érteni fogod):
Sziasztok. Szeretnék kérdezni pár dolgot tapasztaltaktól. Első távcsövemet tervezem venni. Már párszor akartam de sajnos sosem alakultak úgy a dolgok hogy meg is legyen. Jelenleg kisebb helyigényű távcső jöhet szóba így katadioptrikus távcsőre gondoltam.
A kiszemeltem egy skywacher 127/1500 mc. Már egy EQ3 is elég neki ha jól tudom de AZ mehanikán gotoval is megvásárolható 206 ezerért. Kezdőként azt hiszem a goto nagy segítség a nézelődésben.
Kérdésem hogy ezek az AZ mehanikák menyire alkalmasak későbbi bővítésre esetleg egy 150/1800ast is megtartana?
A kihuzat rész sem világos, élőben nem volt dolgom hasonló teleszkópokkal. 1,25ös kihuzat mit jelent? Bármelyik okulárt bele tudom tenni?
Te jó ég! Akarom mondani tűzgolyós ég. Nekem eddig fogalmam sem volt ekkora mennyiségről. Igaz, nem is foglalkoztam vele. Ami érdekes, a legtöbb észlelés a déli féltekén volt, legalább is nagyobb arányú, mint az északin, már amíg a listát visszanéztem. Az északin pedig inkább Hollandia és környékbeli országok. Ez miért van így?
