Régebbi gyártású Piko Taurus esetében mindkét irány felé világítanak a fények. Ez a digit előkészített példányok esetén is fennáll, vagy ott már a dekóder tudja irányt szerint vezérelni?
"70 felett" gratulálok, hogy van energia, erő és lelkesedés hozzá!!!
Gondolataim a pálya megoldáshoz:
- Szétszedhető, modul/szegmens rendszerű asztal? Akár egy egyszerűbb pálya, a szerelvények járatásához. Egy szétszedhető egyszerű rendszer, pillanatok alatt felépíthető, bontható, főleg digit vezérlés esetén.
- Közelben levő vasútmodell klub látogatása. Ill. a klubbal együtt kiállításra/rendezvényre/zárt körű rendezvényre eljutás. Így lehetőség lenne nagy szerelvények járatására.
Teszel a pálya végeihez egy-egy fix ABC fékező szakaszt, és hiába felejted menetben a mozdonyt, az meg fog állni a fékező szakaszon, és nem úgy, hogy nekimegy a baknak. A bak elől meg visszafelé el lehet jönni.
Hátránya, hogy olyan dekóderek kellenek a mozdonyokba, amik kezelik az ABC fékezést.
Minden - a szobaberendezést / bútorzatot TARTÓSAN megváltoztató megoldás a család részéről "végzetes és szélsőséges" reakciókkal járna...
(Csak olyan megoldások "játszanak", amelyek - "modellezési rohamom" elmúltával maradéktalanul, következmények nélkül visszaalakíthatók az eredeti állapotba...)
Hohó, senkinek nem tartozol elszámolással, hogy mit hogyan gyűjtögettél. Mindenki úgy modellez, ahogy tud. Van aki a vitrinnek vásárol, van aki futtat néha, van aki meg állandóan játszik.
Eladni?! Mintha a fogamat húznák!
Ez itt a zárt osztály egyik formája, nem kell szabadkozni.
Köszönöm szépen mindenkinek a tanácsot, véleményt !
Nos : az asztalnak "egyéb funkciói is vannak /maradnak, tehát az oldalára védőlemez nem szerelhető fel. Mérete : 124x83 cm - eredetileg (főként) ebédlőasztal, ha a - kis létszámú - rokonság összejön...
Sajnos ez a legnagyobb méretű asztal a lakásban - van egy kisebb számítógépes asztalom (PC-vel, monitorral - ott persze csak egy keskeny kb. 1 m-es sáv van az asztal szélén.
Kizárólag H0-s modelljeim vannak - de abból 22 mozdony, és rengeteg személy- és tehervagon. Tolt vonatot / szerelvényt nem szoktam futtatni.
Természetesen egyszerre csak legfeljebb egy szerelvény és két mozdony lehet fent amennyiben az átlós vágányelrendezés megengedi 1-2 kitérő elhelyezését. (Sínanyagom bőséggel van - mind Roco Line, mind 2,5 mm-es Ágyazat nélküli Roco-ból - és van pár PECO ST sínem is.
Valóban "folyamatosan felügyelem a játékot" - csakhát : - olykor jó volna legalább pár másodpercig teljes sebességgel futtatni a modellt - de a lendület ereje kiszámíthatatlan
- néha jó volna videót is készíteni a futásról csakhogy egyik kézben a Lokmaus, másikban a tükörreflexes kamera az élességállítás és a mozgáskövetés igényével - és egy pillanat alatt meglehet a baj, a modell kb. 1,2 m-t "szabadon esik..."
Igen, persze ilyen szűk helyen legalább alaposan tesztelni lehet a modell lassúmenetének egyenletességét... - csakhát az kissé egyhangú...
Azt hiszem valóban talán a stabil ütközőbak a megoldás - persze a "(mozdonyfel)vigyázó szemre is szükség van - és ott a Lokmaus azonnal áramtalanító "Stop" gombja is...
Köszönöm mégegyszer ! - a siklasztót duplán elvetettem (nem megoldás, de nem is kompatibilis...)
Nem értem, hogy ha ez egy rövid pályaszakasz, ami nem kör/ovál és egy asztalon van, akkor elvileg folyamatosan felügyeled a "játékot". Mekkora ez az asztal?
Az jutott eszembe, hogy ha mindenféleképpen fizikai megoldásban gondolkodsz, akkor akár a polikarbonát lap felszerelése az asztal végére/szélére lehet még megoldás. Ennél is előfordulhat, hogy megsérül a mozdony vagy a kocsi...
A siklasztónál is fennáll ennek a veszélye, szintúgy az ütközőbaknál.
Ami bizonyosan sérülésmentes megoldás az a feszültségmentes szakasz (ha elég hosszú), az viszont tényleg elvesz sok hasznos részt és nem véd a tolatás ellen.
Egyetértek Veled, csak megvilágítottam, hogy ez a megoldás sem tökéletes. A probléma az, hogy - ilyen kevés információ ellenére - azt gondolom, hogy nincs is tökéletes megoldás. A siklasztó például sosem jutna eszembe pont az általad leírtak miatt. Igaz, jobb, mint ha "szemmagasságból lerepülne".
Valóban, de hát pontosabb információk hiányában... (mekkora asztal, milyen hosszú pálya...) Ez már egy motorvonatnál sem működik, de mindenképpen barátságosabb mint egy siklasztó, ami kiveti oldalra a mozdonyt és szántja fel a talpfákat, rosszabb esetben borul oldalra és karistolja a kasznit, függően a pályától, töltés magasságtól, stb... Én biztosan nem ebbe az irányba mennék ha ilyen jellegű gondom lenne. Egy "stabil" ütközőbaknak nekirongyolni egy szergejjel szintén nem egy tuti móka, valami ott is törni fog, ha nem az ütközőbak, akkor a mozdony.
Itt még üzemszerű működés közben is megtekinthető (sztori háttere, hogy a felügyelet alatt dolgozó bakter elfelejtette átállítani és így adott engedélyt a mozgásra, rá még az őt felügyelő dolgozó sem vette észre a hibát).
Van a Roconak is, a Fleischmannak is csavarozhatója; valami olyan is rémlik, ami alulról pattintható rá a sínre. De magyar viszonyok között egy földkúpot odarakni sem ördögtől való, azt sem tolja el a gép. Asztal szélén való lezúgást úgy megakadályozni, hogy az utolsó pillanatban kisiklatom a szerelvényt szerintem a lehető legrosszabb megoldás, mert kiszámíthatatlan a végeredmény. Akkor már inkább csattanjon, dőljön ki, de legalább megáll... :)
Egy kis érdekesség: a mindenféle siklasztóknak (catch point: szimpla siklasztó; trap point: homokcsapdában, dombon végződő komolyabb védőváltók) első sorban az angoloknál, illetve a volt gyarmatokon van nagy hagyományuk. Mindenféle fajtájuk van, pl. olyan is, ami "kétfelé" terel (wide to gauge catch point), azaz nyitott (siklasztó) állapotban a két csúcssínt összehúzza. Ez különösen érdekes, hiszen egyrészt többé-kevésbé kiszámíthatatlan, hogy merre fog dőlni a szerelvény, továbbá kellően nagy lendülettel nekiszaladva a jármű szimplán kiemelkedik, tehát a berendezés nem is ad akkora oldalirányú lendületet, hogy a jármű mihamarabb oldalirányba kidőljön, hanem rosszabb esetben még hosszabban eldöcög a talpfákon. Cserébe valami garantáltan görbül-törik-szakad.
Ezen a képen is elrejtettek egy wide-to-gauge siklasztót, méghozzá az alul belépő vágányok közül a bal oldalin, közvetlenül a jelző mellett: Newcastle. Előnye, hogy az elszabadult járművet véletlenszerűen valamelyik irányba siklasztja, méghozzá annyira közel a fedezett kereszteződéshez, hogy a siklott jármű garantáltan a kereszteződésben álljon meg, elzárva ezzel 5-6-7 vágányt.
Itt sem bízták a véletlenre, a siklasztó pontosan úgy van pozicionálva, hogy a kilépő vagon garantáltan elvigye a gyalogos felüljárót: Castle_Cary.
Ez a "melyik ujjamba harapjak?" esete, mindkét oldalon vágányok; hát döntsön a véletlen: (Liverpool?).
Azt hiszem a Roco valamelyik ütközőbakja olyan, hogy a csavarnak kialakított rész lenyúlik két talpfa közé, úgyhogy csavar nélkül is el kell törni, hogy megmozduljon.
A siklasztók alapfunkciója, hogy opcionálisan tehetőek védőállásba, amúgy pedig lehet rajtuk zavartalanul gurigázni. Nem alternatívái az ütközőbakoknak.
Mennyire raknád az asztal szélétől, hogy egy mozdony biztosan megálljon? Mi van, ha tolja a szerelvényt? Vagy majd felfigyelsz a zörgésre, és rohansz?
Sajnos terepasztal létesítésére - hely és pénzhiány miatt - nem gondolhatok, így "szemmagasságban" csak némi pályaszakszt tudok kialakítani asztalon, ahol kör- vagy oválpálya nem fér el, ezért nagyon ügyelnem kell arra, hogy a modellek biztosan leálljanak az asztal szélén...
Ütközőbakom többféle is van - de pl. egy Szergej simán elnyomja, ezért kisiklasztó sínelemre gondoltam - de az csak PECO sínkategóriában van, ott is csak SL típusban - a sínjeim azonban 2,5 mm-es Roco ill. ST PECO...
Azt tudom, hogy a PECO SL és ST (váltók) nem kompatibilisek egymással - de vajon a PECO SL-es kisiklasztó összedugható-e a PECO ST-vel ill. 2,5 mm-es Roco- val ?
Roconak két sínrendszere volt, az egyik az amerikai geometriát követte - ezt egy rövid ideig nálunk is árulták "Hobby Line" néven, a másik ettől eltért. A Mehano az amerikai geometriát követte, hiszen hosszú ideig a termékeik nagy részét Amerikába exportálták.
Az amerikai geometria: az egyenesek 228,6mm (9") hosszúak, az ívek 381mm (15") és 457.2,, (18") sugarúak. Létezik ott 22" (558,8mm) sugarú ív is, de azt úgy tudom, a Roco nem gyártott.
Vagy csak leharapom a fejét, mielőtt ordítva kioktatom?
Veled ellentétben én saját magam vagyok itt. Téged viszont egyáltalán nem ismerlek, soha sem találkoztunk, így nem is véthettem ellened semmit soha. Maradjon is így, rendben?
Közben kaptam Pétertől egy e-mailt, amiben több dolgot is keres a modelleihez. Van, amiben tudok egyből segíteni neki, van olyan alkatrész, amit rendelnem kell a gyártótól.
Acélrugó az lehet vékony citerahúr is, ez hangszerboltokban kapható, vagy a Muziker-től is lehet rendelni a netről.
Én ezt a megoldást csak kivételes esetben tartom jónak, pl. a régi, még NDK-ban gyártott egyes PIKO vagy Gützold mozdonyoknál.
Minden más esetben célravezetőbb vékony bronz lemezt használni, már mások írták, hogy a Bronzker-ben beszerezhető ilyen a Szabolcs utcában, Budapest XIII. kerületében, vagy tudok én is adni, ha közelebb vagyok, mint Angyalföld, és nem kell több négyzetméter belőle.
- legutolsó mondatoddal pedig mélységesen egyetértek !
