A jelenlegi modern fizika több mint 100 éves. Ma már inkább gátja, mint segítője a tudomány fejlődésnek. Szükség van tehát egy új fizikára. De milyen is lesz ez az új fizika? Erre keressük a választ.
A világűrben az elektromágneses sugárzás minden spektruma, minden irányban terjed. Ezzel, és a gravitációs hullámokkal kitöltik a teret olyan mértékben, hogy a tavaszi virágokkal teli mezőre hasonlatos. Önerőből hullámzik ez a mező, nem pedig a passzátszéltől. Ezért nem kell fényközeg. De ha mégis van fényközeg, az nem olyan, mint a szél, mert globálisan álló, de a testekkel lokálisan együtt-mozgó közegnek kell tekinteni. :)
Szuper..... Chapman tankönyvében négy vagy inkább öt fiziikai fizikai megfigyelés vezetett az elektromàgeses mezö megértéséhez, a fényközeg létezése ezekböl teljesen hiànyzik!
Ha te a fényközegröl akarsz társalogni, menj át a Rejtélyes dolgok rovatába, ennek az Új fizikàban nincs semmi helye!
köszi gyula, de nem informálódni akartam, hanem megtudni árnyék véleményét.
de azért köszi. ezekben egyet értünk. az anyag mennyisége és a gravitációs erő közti összefüggés nem lineáris. a taszító gravitáció az elektromos töltés jelensége.
de hogy magyarázod te konkrétan a forgó mozgások szinkronját illetve összefüggéseit? a gravitáció terjedése sugárirányú, ami nem képes magára merőleges erőhatásra
Hogy az égitestek mozgàsa kimutatja, a súlyos és a teehetetlen tömeg különbözik ez az egy, de a gravitációs mezö is c--vel terjedö mezö, ami kimutatja a különbséget a téves Newtoni gravitáció és a tényleges gravitàció közott. Arról nem is beszélve, hogy a vonzó gravitàció mellett taszító gravitáciòs hatás is létezik!
az, hogy a galaxisokban az objektumok sebessége és gyorsulása ellent mond a gravitációról hitt szabályoknak, magyarázzák a sötét anyaggal. nem egyet értve vele, fogadjuk el.
de mi az oka a galaxisok alakjának (zömében lapos ellipszis) és tömegeloszlásának?
miért gyorsulnak a galaxis objektumai és miért különböző mértékben, függően a távolságtól?
miért keringenek a bolygók legtöbbször közel egy síkon a központi objektum forgássíkjával?
általában miért forognak a bolygók a központi objektummal azonos irányban?
miért ellipszis a bolygópálya?
stb stb
ha ezeken elgondolkozol, rájössz, hogy miért kell lennie éternek. azon túl, hogy a hullám az anyag nem haladó mozgása, tehát az anyag tulajdonsága. pontosan mint a hőmérséklet. kérlek magyarázd, hogy miért nincs abszolút nulla fok a világűrben 'hullám árnyékban' sem.
Sandra Chapman, Core Electrodynamics tankönyv tud másikat!
Itt nöi felelös pontossággal le van írva, milyen fizikai megfigyelések vezettek a Maxwell négy egyenletéhez, ami összefogva kiadták a Minkowski téridöben a c-vel terjedö elektromàgneses mezöt, ami terjedési sebességét már O. Römer kimérte. Elsö helyen legyen a Coulomb törvény megemlítve, ami az elektromos töltések megmaradására van építve. Chapman leírta, hogyan kell az idöben változó elektromàgneses mezöt, mint egy négyes vektormezö invariáns módon leírni. A töltés megmaradást a négyes áramsürüség folytonotossági törvénye ábrázolja.
Szuper...., ennyit mi az elektromàgneses mezö és mi a mozgásegyenlete fizikailag értelmezve.
Sajnos Chapman nem vezette le az elektomágneses mezö mozgásegyenletet egy hatásintegrálból a Lagrange formalizmuson belül. Ezen tulmenöen nincs tárgyalva a töltéseket hordozó testek mozgásegyenlete sem általánosan. Chapman nem ment tovább ebben az íranyban, de megjegyzi, hogy az elektromàgneses mezö egy nem-konzervativ mezö (amiben a testek mozgásegyelete levezetése az analitikus mechanikából is hiányzik).
Én megfogalmaztam a hatásintegrált, a megmaradó elemi töltésekkel, mint csatolàsi állandókkal, mind a két mezöre, a gravitációra és az elektromágneses mezöre, és levezettem a mezök és a részecskék mozgásegyeleteit. www.atomsz.com Ez hiányzott a fizikàban!
Teljesen új, hogy a részecskék mozgásegyeleteiben, a töltések megmaradása miatt, Lagrange multiplikátorok lépnek fel és a Planck állando egy Ilyen L.m.. ez viszont azt jelenti, hogy az elfogadott kvantummechanika fabatkát sem ér.
"Ha az éter létezne akkor tömegének, sűrűségének is lennie kellene."
Ha figyelmesebben olvasnád, amit írtam, akkor nem írnál ilyet. Ezt írtam:
Vagyis az az anyag, amely a fényhullámokat közvetíti nem lehet atomos (mechanikus) anyag, mint ahogyan az étert elképzelték. De ez nem jelenti azt, hogy fényközeg egyáltalán nem létezik.
Tehát ha a fényközeg nem atomos anyag, akkor miért kellene tömegének és sűrűségének lennie?
Ha elhiszed, hogy a semmi, (vagy az üres tér, vagy a vákuum) képes hullámokat közvetíteni, akkor egészen biztosan nem érted a lényeget.
Mi a hullám definíciója? A hullám egy haladó rezgés.
Ahhoz, hogy a hullám létrejöhessen, feltétlenül szükség van valamilyen anyagra, ami rezeg. Ha nincs ami rezegjen, akkor nincs hullám sem. Ha azt hiszed, hogy a semmi képes rezegni, akkor jobb ha abbahagyod a fizikával való foglalkozást.
Einstein fiatal korában elkövette ugyanezt a hibát. De idősebb korában rájött, hogy hibázott, és ezt írta: "...a tér éter nélkül elképzelhetetlen, nélküle nem terjedne a fény." Tehát ő is rájött, hogy valamiféle fényközegnek léteznie kell (amit ő új éternek nevezett), csak azt nem tudta, hogy mi az.
Te semmi mást nem csinálsz, csak a wikipédiát szajkózod, ami leragadt Einstein fiatal kori tévedésénél.
A fény nem mechanikus hullám, mint a hang, vagy a vízhullám. A fény elektromágneses rezgés. Vagyis az az anyag, amely a fényhullámokat közvetíti nem lehet atomos (mechanikus) anyag, mint ahogyan az étert elképzelték. De ez nem jelenti azt, hogy fényközeg egyáltalán nem létezik.
Mivel eddig sem jutottál el, ezért nem érted azt sem, hogy mi volt az oka a Michelson-Morley kísérlet negatív eredményének. Gondolkozz el ezen. Neked még sikerülhet.
A sötét aigyad NEM tudja felfogni, hogy a fizikuok azért veszették be a "sötét" elnevezést, mert NEM tudták az égitestek mozgását a Newtoni gravitációval megmagyarázni!
A Newtoni gravitációs elméletet ki kellett javítani, mert a gravitációt is elemi töltêsek okozzàk és a g-mezö is c-vel terjed.
Te rimaszombati Okos Tök, ne is emlitsed meg többet, hogy be kell venni a sötét anyagot és energiàt a számításba!
A stabil neutron N0 = (P,e), az instabil neutron N = (P,e,p,e), az atomjaink meg protonokbòl, elektronokból és pozitronokoból állnak és az elektromosan semleges A tömegszámú atom súlyos tomege
mg(A) = A (mP - me).
A tehetetlen tömege meg
mi(A) = A (mP + me) +2 Np me - E(kötés)
A pozitronok számát, Np, NEM ismerjük. De a részecskék kötési energiáját egy protonra számolva kB 0.8 MeV, ismerjük az izotòpok tömegspektrumos mérésekböl.
Ezek után a testek nehézségi gyorsulása ezreléknyi nagyságrenden eltér egy állandó értektöl.
A részecskék tehát NEM kvarkokból állnak és erös- és gyenge-kölcsönhatás NEM létezik. Természetesen NEM létezik a téridö meggörbülése SEM a gravitàció megyarázatára.
