" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Nem szabad olyan helyen (és annyi ideig tárolni) télen, ahol kihajtanak. Ha pedig (a helytelen teleltetés miatt) mégis kihajtottak, már csak akkor válnak kiültethetővé, amikor nagy biztonsággal nem kell fagyokra számítani. A kirügyezett/kihajtott növények mostani kiültetése egyáltalán nem ajánlatos!
Köszönöm, ezt nem tudtam. Gyűjtöm a tapasztalatokat. Többféle kivifajta van, jól termő ültetvényeket látni a neten sövényszerű vagy kordonos termesztésben is. Nekem csak önporzó minikivim és Jennym van, miután nem tudtam rájönni, hogy mi szól a Hayward - Tomuri páros mellett. Olvastam olyat valahol, hogy az önporzó fajták kevesebbet teremnek, de bizonyítékát nem találtam. Az Actinidia deliciosa 'issai' beporzása 100 %-os volt. A Jenny még nem termett, szerintem rühelli a cserepet.
Az elmúlt évek során többször leírtam, hogy a Hayward fajtájú kivit sikeresen csak egyetlen módon lehet termeszteni. A "pergoletta" alakzat nem egy a sok lehetőség közül, hanem lényegében a kizárólagosan sikeres termesztésmód elvi vázlata.
Többek között 2012-ben erre mutattam egy élő példát a következő kommentárral:
"Évek óta tudósítok a kistolmácsi "éttermi teraszkiviről". A terasz polikarbonát tetővel van fedve, ami a tartószerkezetre futtatott kivi hajtásait vízszintes pozícióba kényszeríti a kihajtás pillanatától kezdve. Az ily módon fejlődő Hayward vesszőkön nem differenciálódnak virágkezdeményeket is tartalmazó vegyesrügyek. Ugyanakkor a Tomurit egyáltalán nem zavarja ez a körülmény, minden évben gazdagon virágzik.
Ez a példa is mutatja, hogy a Hayward esetében csak a szabadon felfelé törő, majd a továbbiakban súlyuknál fogva természetes módon leívelődő hajtások képesek kellő rügydifferenciálódásra. Ezért szoktam azt mondani, hogy bármilyen fantázia-kivilugas legyen is Haywardból, annak ahhoz, hogy teremjen "pergoletta modulokból" kell állnia."
A kivit sokféle módon nevelik. Alapjában a metszetlen kivi inkább bokrot formáz tőből sarjadó hajtásaival. Ezért mondtam, hogy bokor, de a mondandóm lényege felől ennek nincs jelentősége.
'hogy a kivibokra rogyásig lehetne': ez a megfogalmazás sajnos máris tévhit kialakulására adhat alapot, bár gondolom, hogy azért írtad így ,mert arra értetted ,hogy az illetékes tudatlan kivi tulajdonos bokorrá nevelte a kivijét, mert fogalma nincs még a pergoletta művelési módról.
Az emberek sokféle okból tájékozatlanok, és maradnak tudatlanok. Nem törnék általánosságban mind fölött pálcát. Mielőtt egy új növény vételéről döntök, mindig igyekszem alaposan körüljárni, amit a tartásáról tudni kell. Több forrásból igyekszem tájékozódni, mert eltérő hitelűek a források. Azzal, hogy megvettem egy növényt, nem fejeződik be a tájékozódás, tanulás, kontrollálom magam, hogy tartásának minden körülménye, eljárása megfelelő-e. Eközben folyamatosan szembetalálom magam azzal, mi mindent nem tudok még.
Próbáltam alaposabban utánaolvasni a kivi metszésének. Egyelőre nem találtam megfelelően rendezetten kellő hitelű információkat. Tudom, hogy ha visszaolvasnám a bejegyzéseidet, valószínűleg nagyon sok fontosat megtudnék. De hiába tudom, jóformán csak éjjel volna arra időm, hogy kimazsolázzam ebből a nagy tömegű bejegyzésből a fontosakat. Időm van, energiám viszont annyi nincs.
Vannak, akiknek kivijük van, de nem tudják, mi fán terem az internet. Máris hátrányba kerülnek, bármennyire nyitottak a tanulásra.
És igen, vannak bumburnyák emberek, akik megelégedettek a tudatlanságukkal. Nem vitás, akad belőlük jó néhány. Ám nem valószínű, hogy valakinek van egy gyümölcstermő növénye, és nem akarja, hogy rendesen teremjen.
Autentikusnak tűnő források terjesztik a tévhitet, hogy a kivit csaknem úgy kell metszeni, mint a szőlőt. Ám ami a szőlőnél bevált, logikus, a kivinél nem. Ezért nem magától értetődő a szőlőtől eltérő metszés mindaddig, amíg fel nem merül egy új megközelítés lehetősége, amit siker koronáz. Az egyik fotón jól látszott a tulajdonos igyekezete, hogy jól metsszen, hihetetlen gonddal lemetszett minden termő vesszőt. Ha nem kap segítséget, lehet, hogy élete végéig azt gondolja, hogy kivit ültetni ezen a tájon céltalan próbálkozás, mert ő egyébként mindent megtett. Miért gondolná, hogy a kivibokra rogyásig lehetne?
Az internetes magyar források nagy része egyébként nem vág bele annak taglalásába, hogy hogyan kell kivit metszeni. Arról szólnak, mit ne csináljon még véletlenül se a tulajdonos, vagy olyan semmitmondó általánosságokat tartalmaznak, hogy azon nem lehet elindulni.
Írod, hogy megfigyelőkészség, logika, kreativitás. Igen, a kivitermelők egy részének bőven lesz ideje megfigyelni. Egy részüknek. Te, aki alább aggastyánnak titulálod magad, ami azért túlzás, nyilván időnként elgondolod, hogy hány jó éved van még, Ami tudható: elég sok év van mögötted, amit a kivi megfigyelésével tölthettél. Ezzel nem mindenki áll ilyen jól, vagy mert zsúfolt az élete, vagy mert a kenyere javát megette, ezért valahogy rövidíteni akarja a tanulás idejét. Azt a tanulási időt, amit jelenleg a tévhitektől, sületlenségtől hemzsegő információs dzsungelben tölt.
Köszönettel fogad minden olvasó elérhető és használható, rendezett információkat tartalmazó forrásokat, a csak magyarul tudók magyar forrásokat. Különösen tőled és illő tisztelettel.
Amikor belegondolok, hogy mennyire árulkodik ez a megfigyelőkészség, a logika és általában a kreativitás általános hiányáról, akkor szorongás fog el. Az emberek többsége (!) csak bejáratott (akár teljesen rossz, hatástalan, a józan ésszel teljesen ellentétes) rutinokat, szokásokat, recepteket képes követni? Még az egyértelmű sikertelenség, eredménytelenség megtapasztalása után is? Az én korlátoltságom abban áll, hogy ezt képtelen vagyok fölfogni és aggastyánként is még mindig lázadásra késztet!
"A kivihez való hozzá nem értés annyira általános jelenség, hogy sokat tűnődöm azon, jól meghatározott kritériumok mentén új iskolát nyithatna az emberi faj viselkedéstani és mentális tanulmányozására."
Egyszer volt egy hatalmas nagy termésük. Akkor valószinüleg nem értékelték ki, hogy "elfelejtették" megmetszeni. Azóta is a három-négyszemes beidegződés dolgozik és az egyszer észlelt nagy termés meg élteti a reményt és a kitartást. Mint a kezdő horgász esete ,akinek egyszer már dalolt a zsinórja az olajzöld hullámok között.
Nem véletlenül kezdtem fórumi pályafutásomat ilyen tartalmú hozzászólásokkal (azóta a véleményem csak még inkább megszilárdult):
"Kiegészítés a saját bevezetőmhöz: Magyarországon a legtöbb szakma ilyen színvonalon létezik. Mindenkit bátran biztatnék az önművelésre. Egy jó érzékű autodidakta, ha eléggé fanatikus az általa választott diszciplínában, akár néhány hónap alatt is az adott szakma nagyjai fölé kerülhet, különösen gyakorlati szemléletével és tapasztalataival. Aki nem hiszi, ne járjon utána, hanem próbálja ki."
Most otthon volt az ifjabb generáció is. És így is a hajam tolta fel a sapkát, mert egyből jött a szlogen a három-négyszemes csapokról. Szóval a jövőre meghagyandó 3-4 próba- szálvessző igéretéig eljutni meglehetős ellenszelet kellett legyőznöm.
lesz majd vasam, azt teszem be, de igy első két evben bőven jó, bár eleg masszív, 100 kilót tuti elbir persze ott már belógas is lenne meg nyikorgás. )))
meg amíg nem győz meg rola a kivi, hogy életképes nalam, addig nagy pénzt nem akartam beleölni.
Tegnap fotózott elrettentő példa Nyékládházáról. Sajnos későn érkeztem. De legalább tudtam beszélni a tulajdonossal és megigértettem vele, hogy jövőre már meghagy egy-két szálvesszőt a termőn.
Egyetlen pozitívum benne , hogy síkvidéken Észak-Magyarországon ilyen powerben dúskáló 25-30 éves kivipárt lehet fellelni.
Ez nem csak pókháló "szerű", hanem ténylegesen pókháló. Ez a szerkezet alkalmatlan a kifejlett lugas terheinek megtartására. Itt mázsás súlyokkal és azokra ható szél- és csapadéknyomással kell kalkulálni!
Mai pókháló szerű toldásom a haywardhoz, a tuscia részére. Bal oldalról fog érkezni a szár a piros cső mellett. Aztan majd jövőre meglatom hogyan tovább.
A kivihez való hozzá nem értés annyira általános jelenség, hogy sokat tűnődöm azon, jól meghatározott kritériumok mentén új iskolát nyithatna az emberi faj viselkedéstani és mentális tanulmányozására.
