A jelenlegi modern fizika több mint 100 éves. Ma már inkább gátja, mint segítője a tudomány fejlődésnek. Szükség van tehát egy új fizikára. De milyen is lesz ez az új fizika? Erre keressük a választ.
Persze a haladó mozgás egy külső pont felé látható .
Ezeket a külső pontokat nevezik állócsillagoknak, amik előtt a mozgók elhaladnak. De nagyobb léptékre váltva, a galaxisban már azok is mozognak. Még nagyobb léptékben a galaxisok is távolodnak, vagy közelednek egymáshoz. A legnagyobb mérték, tulajdonképpen nem látható, ami a valós végtelen téridő. Azonban láthatatlansága okán, szellemi konstrukciónak tekintik. Azt pedig nyugodtan tekinthetjük állónak, amihez sajnos láthatatlansága miatt, nem lehet viszonyítani. A meghajlított téridő azonban, a valódiságára tesz utalást. De még nincs letisztázva, hogy miből van a téridő. Erre is vannak elméletek, amiket szintén nem lehet igazolni a láthatatlanság és meg-foghatatlanság miatt. Marad az a lépték, amin belül kiszámíthatók a relatív mozgások iránya és sebessége. Ennyi nem elég? :)
"Ami mérhető az létezik . az inerciarendszert úgy mutatjuk ki, hogy elvégzünk mindenféle kísérletet, és azt vizsgáljuk, hogy az egymáshoz képest haladó rendszerekben van-e e kísérletek közt eltérés . ha nincs akkor az inerciarendszer . "
És ezt Einstein nem tudta?
Butaságot beszélsz.
"A forgás a centrifugális gyorsulás miatt kimutatható ."
Nem csak amiatt.
"A fizika nem úgy működik hogy evvel-avval egyetértek vagy nem értek egyet, hanem úgy, hogy ellentmondás mentes elméletet alkotok . "
Az MM azt igazolta, hogy a fény (az elektromàgneses mezö) sebessége NEM függ a kibocsátó test sebességétöl. (Éterröl, közvetitö közeg létezéséröl szó sincs.) A Maxwell egyenlet ezt magában is foglalja, ami jelentöségét mndig szem elött kell tartani!
Ami mérhető az létezik . az inerciarendszert úgy mutatjuk ki, hogy elvégzünk mindenféle kísérletet, és azt vizsgáljuk, hogy az egymáshoz képest haladó rendszerekben van-e e kísérletek közt eltérés . ha nincs akkor az inerciarendszer .
Persze a haladó mozgás egy külső pont felé látható .
A forgás a centrifugális gyorsulás miatt kimutatható .
A fizika nem úgy működik hogy evvel-avval egyetértek vagy nem értek egyet, hanem úgy, hogy ellentmondás mentes elméletet alkotok .
1. A valóságban inerciarendszer nem létezik, ez csak egy kitalált fogalom. Ezt Einstein is elismerte. Így ír: "Nem ismerünk olyan eljárást, amellyel inerciarendszert találhatnánk." Tehát úgy kell megfogalmaznod a válaszodat, hogy az inerciarendszert nem kevered bele.
2. Azzal egyetértek, hogy a Földnek a haladó mozgását nem mutathatjuk ki semmifélebelső kísérlettel, így a Michelson-Morley kísérlettel sem. De:
- ez csak belső kísérletre vonatkozik. Ha külső támpontot használsz, akkor nagyon is kimutatható (pl. fényaberrációval)
- ez szigorúan csakis a haladó mozgásra vonatkozik (a Nap körüli keringésre, a galaxisban történő keringésre), de a tengelyforgásra nem. A forgás ugyanis több kísérlettel is kimutatható (inga elfordulása, Föld lapultsága, Eötvös hatás, stb.)
De bíztató jel, hogy már találtunk egy pontot, amiben egyetértünk.
Az MM kísérlet célja az volt, hogy kimutassa a Földnek a kb. 30 km/s-os sebességét az álló fényközegben (akkori nevén az éterben). A mérés eredménye az lett, hogy ilyen nagy sebességkülönbség egész biztosan nincs, ha van is, akkor az 1 km/s alatt van.
Erre az eredményre 3 különböző magyarázat született:
1. A műszer deformálódik az éterben való mozgás miatt (Lorentz)
2. Fényközeg nincs (Einstein)
3. A Föld magával viszi a fényközeget a felszínen, ezért nincs sebességkülönbség (Stokes-Miller)
Te melyiket fogadnád el a 3 közül. Vagy talán van 4. megoldásod?
Azért volt ez a kísérlet negatív, mert minden egyenesvonalú egyenletes sebességű az inerciarendszer nem abszolút inerciarendszer, nincs kitüntetett inerciarendszer . A Földnek mindegy, hogy 0 sebességűnek vagy több km/s sebességnek vesszük a mozgását, ezt nem mutathatjuk ki semmiféle kísérlettel, így a Michelson-Morley kísérlettel sem.
Az új, hogy felfedeztem, a Lagrange multiplikátorok csak a részecskék mozgásegyenleteiben lépnek fel és a fizikai jelentöségeik, hogy a több-részecske rendszerek stabilitását adják meg. (Hányszor írjam ezt már az analfabétáknak?)
