A jelenlegi modern fizika több mint 100 éves. Ma már inkább gátja, mint segítője a tudomány fejlődésnek. Szükség van tehát egy új fizikára. De milyen is lesz ez az új fizika? Erre keressük a választ.
"Ha az éter létezne akkor tömegének, sűrűségének is lennie kellene."
Ha figyelmesebben olvasnád, amit írtam, akkor nem írnál ilyet. Ezt írtam:
Vagyis az az anyag, amely a fényhullámokat közvetíti nem lehet atomos (mechanikus) anyag, mint ahogyan az étert elképzelték. De ez nem jelenti azt, hogy fényközeg egyáltalán nem létezik.
Tehát ha a fényközeg nem atomos anyag, akkor miért kellene tömegének és sűrűségének lennie?
Ha elhiszed, hogy a semmi, (vagy az üres tér, vagy a vákuum) képes hullámokat közvetíteni, akkor egészen biztosan nem érted a lényeget.
Mi a hullám definíciója? A hullám egy haladó rezgés.
Ahhoz, hogy a hullám létrejöhessen, feltétlenül szükség van valamilyen anyagra, ami rezeg. Ha nincs ami rezegjen, akkor nincs hullám sem. Ha azt hiszed, hogy a semmi képes rezegni, akkor jobb ha abbahagyod a fizikával való foglalkozást.
Einstein fiatal korában elkövette ugyanezt a hibát. De idősebb korában rájött, hogy hibázott, és ezt írta: "...a tér éter nélkül elképzelhetetlen, nélküle nem terjedne a fény." Tehát ő is rájött, hogy valamiféle fényközegnek léteznie kell (amit ő új éternek nevezett), csak azt nem tudta, hogy mi az.
Te semmi mást nem csinálsz, csak a wikipédiát szajkózod, ami leragadt Einstein fiatal kori tévedésénél.
A fény nem mechanikus hullám, mint a hang, vagy a vízhullám. A fény elektromágneses rezgés. Vagyis az az anyag, amely a fényhullámokat közvetíti nem lehet atomos (mechanikus) anyag, mint ahogyan az étert elképzelték. De ez nem jelenti azt, hogy fényközeg egyáltalán nem létezik.
Mivel eddig sem jutottál el, ezért nem érted azt sem, hogy mi volt az oka a Michelson-Morley kísérlet negatív eredményének. Gondolkozz el ezen. Neked még sikerülhet.
A sötét aigyad NEM tudja felfogni, hogy a fizikuok azért veszették be a "sötét" elnevezést, mert NEM tudták az égitestek mozgását a Newtoni gravitációval megmagyarázni!
A Newtoni gravitációs elméletet ki kellett javítani, mert a gravitációt is elemi töltêsek okozzàk és a g-mezö is c-vel terjed.
Te rimaszombati Okos Tök, ne is emlitsed meg többet, hogy be kell venni a sötét anyagot és energiàt a számításba!
A stabil neutron N0 = (P,e), az instabil neutron N = (P,e,p,e), az atomjaink meg protonokbòl, elektronokból és pozitronokoból állnak és az elektromosan semleges A tömegszámú atom súlyos tomege
mg(A) = A (mP - me).
A tehetetlen tömege meg
mi(A) = A (mP + me) +2 Np me - E(kötés)
A pozitronok számát, Np, NEM ismerjük. De a részecskék kötési energiáját egy protonra számolva kB 0.8 MeV, ismerjük az izotòpok tömegspektrumos mérésekböl.
Ezek után a testek nehézségi gyorsulása ezreléknyi nagyságrenden eltér egy állandó értektöl.
A részecskék tehát NEM kvarkokból állnak és erös- és gyenge-kölcsönhatás NEM létezik. Természetesen NEM létezik a téridö meggörbülése SEM a gravitàció megyarázatára.
Gondotam, hogy Ilyen kusza a véleményed. A kérdésekre csak egyféle képpen lehet helytállóan válaszolni.
Például így:
A protonok, eltonok, pozitronok és az elektronok fizikailag létezö stabil elemi részecskék, amiknek kétfajta megmaradó elemi töltêse van, és amikböl a világmindensêgünk áll.
Az elemi részecskék elemi elektromos töltései, ± e, és a négy elemi gravitációs tóltései, {±gme, ± gmP}, az egyetemes gravitációs állandó, G = g2/4π, az elektron és a proton elemi tömegei me és mP.
A kölcsönhatásokat a részecskék közott a c-vel terjedö elektromàgneses és gravitácios mezök okozzàk.
A kérdéseidet több féle képen lehet értelmezni . majd megpróbálom kitalálni e értelmezéseket .
Te le vagy ragadva a klasszikus fizikàban!
A felfogásom a modern fizikáé, a matematika tudásom nem bírja az egész felső matematikát, de azért nem vagyok hülye .
Hogyan írod le az elemi elektromos töltéseket és hogyan az elemi tömegeket, me és mP?
Itt a kísérleti tapasztalatokra hagyatkozok: az elemi elektromos töltés elemisége tény, a nagysága mérhető, a részecskék tömege mérhető .
Mi a töltés?
A töltés az elméletemben az objektumok vagy ha jobban tetszik részecskék tipikus viselkedését jelenti főleg egymásközt . Például az elektromos töltés viselkedése olyan, hogy két azonos elektromos töltés taszítja egymást és két különböző elektromos töltés vonzza egymást, ha az elektromos töltés áramlik, akkor mágneses tér keletkezik az áram körül, ...stb . És ezek a tulajdonságok jellemzik e töltés viselkedését .
A gravitáció hasonlóan értelmezett: A gravitációt a tömeg okozza, ez a tömeg a gravitáció töltése, mert jellemzően úgy viselkedik, olyan a viselkedésének a tulajdonságai, mint amit jelenleg a gravitációnak tulajdonítunk . Hogy konkrét legyek: két tömeg töltés vonza egymást, a gravitációs hatás nem pillanatszerűen terjed, hanem fénysebességgel, a tömeg nem hat kölcsön az elektromos töltéssel és a mágnesességgel, ...stb. .
Az én áttörésem az, hogy ha a sötét energiát és a sötét anyagot mint viselkedést értelmezzük, akkor a sötét energia és a sötét anyag egy-egy új töltés . de e sötét töltések nem hatnak kölcsön a tömeg töltéssel és az elektromos, ill. mágneses töltéseel, hanem csak egymás közt hatnak kölcsön, mégpedig úgy, hogy a a Hubble-jelenséget, a Fritz Zwicky-jelenséget okozzák .
Hogyan írod le a protont, az eltont, az elektront és a pozitront, mint részecskét?
Olyan fizikai objektumok, amik a töltéseket hordozzák, a töltések jellemzőek rájuk, a kísérletezések tárgya .
Hogyan írod le a tömeg kapcsolatát a gravitációval?
Már mint hogy miért van a tömegnek távolba hatása . Mert a teret jellemzi a gravitációs állandó, a permeabilitás és a permittivitás . Mert A térnek tulajdonságai vannak .
Hogyan írod le a kölcsönhatást ezek a részecskék között?
A részecskék töltéseket hordoznak, ahol a töltések a fentiek szerint tipikus viselkedések . A részecskék közti teret szintén tulajdonságok jellemzik . Ezeket a viselkedéseket és tulajdonságokat megállapítani a kísérleti fizika dolga .
A nem relativisztikus kölcsönhatást az F = k x*y/r2 képlet adja meg,
a relativisztikus kölcsönhatást az F = k/c2 x*y/t2 képlet adja meg, ahol r = c*t .
És ahol az x és az y a különféle töltések nagysága és minősége, és a k az illesztési állandó, nyilván a c a fénysebesség .
Az erő nem csak valós szám lehet, hanem komplex szám is, például +i F vagy -i F .
