megint csak a gondolkodási képtelenségedet mutogatod. megint 20.századi példákkal, ami egy egészen más világ.
erősen kétlem, h a kereskedők fegyverekkel házaltak volna. rabszolgákkal, prémekkel, gyöngyökkel, műtárgyakkal igen.
de fegyvereket nem adtak-vettek a középkor kezdetén. nagyszámban teljesen biztos nem. a kalasnyikovos példád lóf.sz
ha fegyver lett volna náluk, akkor megállítják őket minden országban, vagy kereskedő vagy fegyveres. ha fegyveres akkor jobb ha tudja a nyelvet.
de ha tudsz olyan példát mutatni az egész középkori irodalomból h kereskedőnél fegyvert találtak, vagy azzal kereskedett, akkor cáfolj meg! mutasd ahol arról írnak, ilyet említenek
a 650-700 közé tett időszakban nagyságrendekkel több minden jelent meg, nagyobb változás mint bármikor máskor, ami mind köthető keletebbre levő területekhez-néphez.
NINCS igazolható beköltözés, még ha szeretnéd is. Képzetlenül ne kekeckedj tudományos megállapításokkal, mert már a röhejességen is rég túl vagy. A vágyaidat máshogy/máshol éld ki.
a másik dolog, h ezeknek az újonnan megjelent tárgyaknak nincsenek kazár vagy bolgár megfelelői. mert arról tudnánk, az lenne az első amire mutogatnának.
vagy te általad emlegetett tudósaid, akikre annyiszor hivatkozol, azok kimutattak ilyet? kazár vagy bolgár analógiákat?
vagy azt fogod mondani, mégse kereskedelem, hanem ez mind belső fejlődés, hirtelen, semmivel sem indokolt fejlődés.
(egyáltalán vannak bolgár és kazár párhuzamai ezeknek a tárgyaknak? mert ez nem mellékes kérdés. és többfajta következménye van a válasznak. pl. az h a bolgárok nem egy homogén nép!)
nem állja meg helyét, de még ha csupán kereskedelemre akarnád rátolni az egész változást, akkor is át kéne értékelni az akkori történelmet >> jóval intenzívebb keleti kapcsolatokat kéne feltételezni az avaroknál, ami máris ingataggá tenné a "belső fejlődést" a griffes-indás esetében, ugye. logika.
más korszakokban is volt kereskedelem, a bizánci áruk, divat, (vszg) longobárd lándzsák stb kimutathatóak. viszont ebben, a 650-700 közé tett időszakban nagyságrendekkel több minden jelent meg, nagyobb változás mint bármikor máskor, ami mind köthető keletebbre levő területekhez-néphez.
"Megjelenésének ideje valószínűleg a VII. sz. vége -- VIII. sz. eleje. És nagyjából egy időben jelent meg a szablya a KM-ben, Kelet-Európában, Közép-Ázsia nyugati határsávjában, és a Kaukázustól északra elterülő vidéken."
Tehát szerint: nincs semmilyen közép-ázsiai központ, ahonnan elkezdett terjedni.
"Az egész Csiky doktori arról szól, hogy időrendben a KM-i avar protoszablyák, szablyák megelőzik a többi kelet-európai hasonló eszközt. Ez önmagában elég ahhoz, hogy belássuk - az avar szablyák önállóan alakultak ki. Az íveltség változása pedig csak hab a tortán, mivel a kutató szerint ez csak a belső kísérletezés jele.
Komar cikke részletesen taglalja a szablyák kialakulását. Ebben sincs olyan, hogy az onogur területeken - mondjuk 650 és 670 között tömegével jelentek volna meg a szablyák. (Korábban írtam, hogy arányaiban legalább egy nagyságrenddel kevesebb az onogur, később tisztán bolgár szablya, mint külön-külön (!) a magyar, vagy az avar, vagy a kazár.) Később majd lesz külön egy bejegyzés a bolgár szablyákról.
Az egész abból indult, hogy nincs hun "szablyaleletünk". Viszont van egy 200 éves lyuk és erősen bizonytalan kapcsolat a hunok és az onogurok között, meg a hited, hogy a KM-be az onogurok hozták a szablyát, aki a hunok rokonai, beolvasztói stb. voltak."
és ezt a semmitmondást te még hetekig tudnád folytatni, ugye? nem is kell hozzá ismerned a tényeket elég elolvasnod az összefoglalót és máris tudsz mindent, ha meg nem, akkor hazudod, h azt mondják amit te mondasz. egyszerű ez.
új a szablya, újfajta íj, újfajta divat, újfajta motívumok
alig pár évtized alatt...
4. fázis: Közép avar kor II. (670/675–700/710).
Ebben a fázisban a külső impulzusok és a belső átalakulás, valamint a kisebb mértékű migrációs folyamatok együtt egy intenzív váltás eredményeztek az anyagi kultúrában. A férfiak bogyócsüngős fülbevalót viseltek, az egyik legjellegzetesebb tárgytípus atéglalap alakú fedlapos varkocsszorító volt. A nők hengerpalástos lengőcsüngős fülbevalókat hordtak. A gyöngydivatban a fekete és sárga köles méretűgyöngyök váltak uralkodóvá. Elszórtan megjelennek a nomád-tükrök (539. kép 4–8; 540. kép 1), s ezekkel közel azonos területen a különlegesenszép kidolgozású, tokos kétoldalas fésűk (543. kép 1). A préselt pajzs és kettőspajzs alakú veretes övgarnitúrákat felváltja a préselt kerek, és a négyszögletes, középen kőbetétes veretek csoportja, majd a korszak végén, főként Baja–Homokmégy környékén
feltűnnek a traszírozott szalagfonatos, lemezes övgarnitúrák.
A legmarkánsabb változások a fegyverzetben jelentkeznek. Az egyélű kardokon előbb megjelenik a fokél, majd feltűnik a szablya. A korszak vége felé, illetve a késő avar időszakban a szablyákpengéje egyre nagyobb ívű lett. A lándzsák nagyrészt eltűnnek, az északnyugati szegletben a kúpos döfőlándzsák fordulnak elő, de csak kisebb számban. A kora avar kori I/4 típusú íjkarok (556. kép)továbbra is használatban maradtak, de a Tisza menti temetőkben megjelentek a középszéles íjkarok(28–311mm) (III/1 és IV/1 típusok). Ezeket a század végén kiszorították a széles íjkarok.
A kora avar anyagból már ismert ívelt peremveretes faragott csontlemezekkel díszített tegezek vezérmotívuma a hosszan elnyúló inda lesz, felváltva a korábbi geometrikus elemeket. A tegezek tartozékaként a csont akasztóhorgok és az állatfej alakú faragványok fordulnak elő.
...
a későbbi korszakban ehhez képest elenyésző változás történik, sőt az történik, h az állítólagos
belső feljődéssel létrejött griffes-indásból eltűnik a griff, alig száz évvel a "kultúrkör" létrejötte után.
és azt ki tagadta? a bolgárok az onogurok része. a bolgárok is hun utódnép. (hunno-bulgars)
Egyfelől a "hunno-bolgár" sem igazolt, másfelől 670-ben sem bolgár, sem onogur, sem semmilyen bevándorlás nem igazolt: négy szakma sem talált erre igazolást -- csak az ellenkezőjére.
László Gyulát el kell felejteni. A hatalmas kártétel, amelyet zavaros fejekben okozott, megalapozatlan és kiötlött "megállapításaival" , felmérhetetlen.
a tények attól még tények. a régészeti hagyaték régészeti hagyaték most is. az újonnan megjelent tárgytípusok nem lettek mások. amit csinálsz, az fasiszta-bolsevik retorika.
na most akkor elfogadod, h az avarokkal más közép-ázsiai népek is jöttek (az onogurok), vagy tekeregni fogsz, mint szoktad, csak nehogy valamivel cáfold a "tudományos" álcádat, he?
jelentéktelennek tűnő akasztóhorgok tegezzel való kapcsolatát és számos belső- ázsiai analógia alapján eredetük kérdését is Bóna István meggyőzően tisztázta a szegvári lovassír kapcsán (BÓNA 1979, 11. j), mely általánosan elfogadottá vált.487
Hogy bolgarok voltak a KM- ben meg az avarok elitt, tudjuk Paulus Diaconustol.
Sőt: a dunai bolgárok magyar neve a "nándor" volt, amely szintén az onogur származéke (Benkő).
Így a bolgár - onogur azonosság két független forrásból is igazolt.
Sőt, ott van Király Péter levezetése: a magyarok ószláv Ogre neve az egykor szintén Etelközt (is) lakó bolgárok (= onogurok) szláv szomszédaiktól kapott neve volt, amely aztán a bolgárok helyére költöző magyarokra is rátestálódott.
Hunok meg már akkor régen a Mennyországban /pokolban...
Más a helyzet az egyenes csontlemezekkel (csontlécekkel) díszített tegezeink csoportjával. A faragott csontlemezekkel hosszában a tegez-testet díszítő változat elég jól adatolt Belső-Ázsiában már a 6. századtól, ezért ezt a díszítés módot mindenképpen ázsiai eredetűnek tarthatjuk. Az avar kori anyagunkban korlátozott időbeli (7. század 2. negyedétől a század közepéig) és területi elhelyezkedése(döntő többsége a jelenleg ismert példányoknak a Tisza jobb partján, Szegedtől északra és délre, mintegy 120 km hosszan helyezkedik el), valamint a legkorábbi leletanyagból való teljes hiánya felveti annak lehetőségét, hogy egy új, kismértékűbevándorlás nyoma lehet. A belső-ázsiai kapcsolat felé mutat a csengeleisírtól 22 méterre, külön gödörbe elásott halotti áldozat rítusa is.
A közép avar temetkezésekben ezen a területen egy új, közép széles íjkar jelenik meg. Ezek azíjcsontok 28–31 mm közöttiek, már nem sorolhatók a keskenykarú íjak közé, de még nem is tartoznak a késő avar korra jellemző, széles karú íjak csoportjába. Ennek a közepesen széles csoportnak a jelenlétére már Madaras László felhívta a figyelmet (MADARAS 1981, 39). Szerinte ezek egy önálló csoportot alkotnak, nem vezethetők le a korai íjtípusokból, illetve nincs közük a széles íjkar kialakulásához.
Az íjtípus képviselői formailag teljesen megegyeznek:az íjkar végéig egyenletesen, enyhén szélesedő, felül kissé ívelten záródó forma (III/1)jellemzi őket. Néhány darabon a felső perem mellett megjelenik a szegecselés, ami a kora avar kori daraboknál sohasemfordul elő, viszont a széles, késő avar íjkarokon általános.
A Szabadka-Mácskovics téglagyárban 1903-ban előkerült kora avar sír íjlemezeinek felső pereme enyhén csúcsos, az íjkar húr felőli oldala egyenes, a vájat felőli viszont a felső harmadban kiszélesedik (II). Azavar emlékanyagbannemtalálni formai analógiáját,de Közép-Ázsiában általános forma, különösen a Yetı-Asar-kultúrához tartozó, a heftaliták régészeti anyagaként azonosított Altın- Asar-i kurgánmezőre jellemző (LEVINA 1994,Ris.126).
továbbá
Új tárgytípusként ezekben a sírokban feltűnnek a préselt téglalap alakú lemezes varkocsszorítók, összetett hátveretes, préselt négyszögletesés a kőbetétes lemezes veretes övek
