Bár sokan nem is sejtik, de benne van a politikai megosztottság és a féltársadalmi konszenzus, a gourmet életfelfogás és a sültparasztság.
Hajrá cvekedlipártiak és spenótrajongók, kard ki, kard! Illetve villa és kanál:)
Na akkor egyszer térj be a Salm Bräu (ez itt a reklám helye !) nevű vendéglátóipar egységbe (póriasan: bejzli) a Belvedere mellett és kérj egy adagot. Képzeld el, amint kihozzák és szemmel láthatóan rendesen sok hagymaszelet kandikál ki belőle. Valami felséges ! Ja ! Persze nem fejessalátával, hanem mindenféle zöldséggel adják !
Nyam, nyam, nyaaaaaam !
Hamár spenót ! Ettetek már spenótpudingot sajtmártással ?
Bécsben még nem ettem, csak feltűntek receptek a látókörömben, amelyekben a nokedlit tejjel készítik. Aztán én is megpróbáltam egyszer úgy, és egészen különlegesen finom tőle maga a galuska is.
No kérem tartozom egy vallomással: sohasenem szerettem a káposztás cvekkedlit ! Ellenberger a spenot jöhet, persze jó fokhajmásan, tejbe áztatott zsemlekockákkal "higítva" ! Aztán rája tükör- vagy fött tojgli, vagy bundáskenyér, vagy csak így simán egy nagy szelet piritóssal, vagy sima kenyérrel. Nyam !
Gránátos kocka ? Van annak böcsületes neve is: granadirmars. Azt a rézfánfütyülőjét !
Nem nagy libák, kb. hatan laknak jól belőle. Nekem is szokott lenni egy üveg zsír és az összes hájat leszedem és a májjal együtt lesütöm.
De ezt a pénzt már sokalltam. Ha a tömöttért kér ennyit, azt valahol megértem: azzal van meló is.
Az idén kolbászos és aszalt barackos töltött karaj volt, párolt káposztával meg rösztivel. Kicsit sajnálom a libát, de attól tartok, olcsóbb nem lesz...szóval lemondhatunk róla.
Na, az tényleg aranyért van. Én egyszer egy évben, Márton napkor veszek egy nagyobb libát ismerős hentesnél: kb. 7000 Ft (pontosabban nem tudom, mert a zuram vette), de 5 és fél, 6 kiló körül volt.
Tképpen nagyon megéri, sokmindent lehet készíteni belőle, s még egy kis zsír is kijön belőle.
És hogy ontopic is legyek, beismerő vallomást teszek cvekedli ügyben:
A hozzávaló káposztát karamellizált cukron kezdem pirítani, majd sózom, a végén pedig borsozom. Asztalnál + só, bors, ha kell még rá. De az indítástól édeskés is, az édesnek és sósnak valami harmónába kell összeállni, (úgy ahogy nektek itt nem sikerült)
Ja, mikor Esztergomban nyaraltunk, onnan hordtuk a jó kis ZlatyBazantot...más világ.
Évek óta libát veszek karácsonyra. Az idén nem voltam hajlandó kifizetni érte 8500 forintot a piacon. Az öreglány minden évben emel, minimum ötszázat, most ezret...és ez nem hízott, csak olyan sima liba...
Vagdossunk össze füstölt szalonnát (jó kis koleszterinmentes mangalicáét), olvasszuk ki, és a pörcöket tegyük félre.
A zsömléket (fejenként elég egy) egy-két napig hagyjuk szikkadni, mert akkor könnyebben vághatók. Az akció napján faragjuk őket szögletesre. Vagyis vágjuk le a domború tetejét, a 4 oldalát, hogy egy kockánk maradjon. Ezt a kockát aprítsuk fel kis kockákra, pirítsuk meg a szalonnazsíron, hagyjuk hűlni.
A "szabászati hulladékot" áztassuk tejbe, míg megpuhul, majd csavarjuk ki.
Készítsünk kevés galuskatésztát (tojás, liszt, kevés víz, só). Ez lesz a csiriz, ami az egészet összetartja.
Most pedig mindent bele! A pörcöket is. Gyúrjuk össze, formázzuk cipóvá.
Áldozzunk fel egy konyharuhát (kisebb mennyiségnél egy nagy férfizsebkendőt), zsírral kenjük be, göngyöljük bele a cipót, a két végét egy kicsit tekerjük meg és kössük össze a konyhai fehér cérnánkkal.
Lobogva forró sós vízben nagyságától függően 20-30 percig főzzük. Mindezt időzítsük tálalás előttre, mert melegíteni macerás. Ha kihalásztuk, bontsuk ki, és szeleteljük fel.
Ugyanebből az anyagból külön gombócokat is lehet főzni, de az macera, mert mindegyiket vizes kézzel kell formázni, és csupa ragacs leszel. Szalvétában egyszerűbb. (A szalvétát pár óráig áztassuk elő, mielőtt a mosásba tennénk.)
Aki nem akarja bele a szalonnát kihagyhatja (bár veszteség éri), akkor tegyen bele fűszereket: bors, petrezselyem jól illik hozzá. Valahol olvastam apróra vágott füstölt húsos változatot is, az pl. lehet pulykából is.
