A jelenlegi modern fizika több mint 100 éves. Ma már inkább gátja, mint segítője a tudomány fejlődésnek. Szükség van tehát egy új fizikára. De milyen is lesz ez az új fizika? Erre keressük a választ.
Bár nem ez a topik témája, ám ha ennyire érdekel, akkor bevallom, hogy erre én személy szerint nem vagyok hivatott. Erre pontos szakmai kritériumok vannak, s óvakodni kell attól is, hogy egyfajta magánvéleményt rögzítsünk. Ám azt is tudnunk kell erről, hogy a különféle zavarok - köztük a személyiségzavarok is - NEM betegségek, és súlyos hiba lenne ezek szerint megbélyegezni bárkit is (bár a laikusok nagyon hajlanak rá). Sokkal inkább érdekes az összefüggés a zavarok és az emberiség nagyjai közt. Mintha éppen, hogy elősegítik a haladást, felrúgván néhány begyepesedett gondolkodási sémát.
Talán közismert Einstein esete is. A mai vélemény az, hogy ő Asperger spektrumzavaros volt, a magasan funkcionáló változatával. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a zavarhoz tartozó jelenségek mellett ő nagyon jól kezelte az állapotát, és nem szorult hozzá külső segítségre. Valószínűleg igen magas IQ-ja lehetett. Ezzel ellentétben az alacsony funkcionalitásúak életvitelükben önállóan nehezen boldogulnak, s mindenképp kell, hogy legyen hozzájuk segítőtárs. Ez utóbbiakat nevezzük autistáknak. Sajnos a megnevezések országonként, intézményenként különbözőek lehetnek, és keveredhetnek, és félreértésekre adhatnak okot. (A Rain Man c. film egy alacsony funkcionalitásúról szól).
Ma nagyon divatosak az ezekkel kapcsolatos megfigyelések, ismertetők (a YouTube tele van velük), ám egyfajta visszaélést (megbélyegezettségre hajlást) is lehet tapasztalni. Mindenesetre az utóbbi időkben kiderült, hogy a világon pl. rengeteg magasan funkcionáló Aspergeres van, sokan komoly, magas képzettséget igénylő szakmákban. Talán nem véletlen, hogy ez a gyermekeknél is a figyelem középpontjába került, s félő, hogy egy ilyen magas IQ-jú egyént erőszakosan kiemelhetik, s gyakorlatilag visszaélnek a vélt okosságával.
Az általam elkövetett pamfletemben (3689) azonban inkább egy karikatúrát igyekeztem ábrázolni (kiemelve egy másfajta zavar - az NPD - néhány jellemzőit). Ám ez utóbbinál sem lenne megengedhető a negatív megítélés (noha sokak életét keserítik meg), mert ők személyesen ezt másként élik meg, sőt egyik ismert alakja (Sam Vaknin - NPD-s, sőt APD-s is!) 190-es IQ-jával az életét tette fel arra, hogy ezt a jelenségcsoportot a teljes mélységében megérthessük, s abban a témacsoportban 25 év munkájával hatalmas előrelépés is történt.
Valahol máshol jeleztem már, hogy a világunk komoly gondokkal küzd, és egyébként rendkívül értékes emberek egyfajta - egyébként törvényszerűen megjelenő - önszórakoztatásból kiesnek azok közül, akik sok segítséget tudnának máshol - mint szakértők - nyújtani. Természetesen fontos lehet a jövő fizikája, de csak akkor, ha a jövő felé tartunk, s nem pedig az egyre sötétebb középkort hozzák vissza a fejünkre. A jelen történések szinte megjósolhatók voltak abból a tényből, hogy a fejlett nyugat szakértőgárdája olyannyira fogyatkozóban van, hogy önmagát sem lesz képes menedzselni, hát még a túlnépesedő területekét. Megoldásként azonban nem biztos, hogy helyes döntés született arról, hogy a lassan működtetésre képtelenné váló hatalmas infrastruktúrát kellene leépíteni, és egy ősibb állapotra visszatérni, amelyben feltehetőleg a ma fizikája is a fiókok mélyére kerül, valamikor (száz év múlva?) újra elővehetően.
Ezért - bár el tudom fogadni a jelen vitát - sokkal inkább érdekelne, hogy meg tudjuk-e őrizni a ma fizikáját, vagy anélkül, s mellette a jövő fizikája nélkül kell majd az életünket átrendezni.
24 órája még úgy láttam, hogy 4 elmélet van, amely esélyes a jövő fizikája címre.
Mostanra kiderült, hogy:
- Gyula elmélete nem új, mert Einstein nyomdokain halad.
- Okos Árnyék pedig egy "elméleti fizikus", vagyis egy fantáziadús álmodozó, akinek semmi köze a fizikához
Maradt tehát két elmélet a ringben:
1. Cseik egyesítő elmélete
A Kettős Elemű Univerzum hipotézise (Dual Element Universe) egységes rendbe foglalja az összes alapkölcsönhatást és folyamatot. Alapja az éter létezése és a fizikai jelenségeket egy alap részecske két megjelenési formájának a kölcsönhatása hozza létre. A folyamatok a Newtoni fizika szabályai szerint írhatóak le.
2. Az én Szuperfizikám
Ez a fény és a gravitáció új elmélete. Eszerint a fény tiszta hullám, amely fényközegben terjed. De nem folyamatos, hanem szakaszos (impulzusos) hullám, mivel az atomok nem folyamatosan sugározzák a fényt, hanem szakaszosan.
A fénysebesség nem függ a fényforrás mozgásától, csak a fényközeg villamos és mágneses tulajdonságaitól, amelyek hely szerint változnak az univerzumban, tehát a fénysebesség is helyfüggő.
A fénysebességet nem tekintem felső határsebességnek, így az átléphető.
A fénysebesség a mozgó megfigyelők számára más és más érték, tehát nem tekintem igaznak a fénysebesség einsteini állandóságát.
A gravitációt nem a téridőgörbület okozza, hanem a tömeggel rendelkező testek (égitestek) hoznak létre maguk körül gravitációs mezőt, amelyek összefolynak és ezáltal egyetlen nagy közös mezőt képeznek. A gravitációs mező együtt halad az égitestekkel, az égitestek közelében.
Ebben a két elméletben több közös vonás is akad.
- a fényt hullámnak tekintjük, amely közegben halad
- Az MM kísérlet negatív eredményének az oka az, hogy a Föld magával viszi a fénközeget a keringése során, ezért nem mértek sebességkülönbséget a Föld és a fényközeg között
- a gravitációt nem a "téridőgörbület" okozza
Bizonyára lesznek még más közös vonások is, ha jobban megismerjük az elméleteket.
"eddig NEM létezett egyetlenegy fizikus kutató sem, aki kutatta volna a "fényközegét"."
Gyula, te nem csak egy vén ütődött vagy, hanem tudatlan is.
Einstein előtt mindenki a fényközeget kutatta. Csak akkor még éternek hívták. Maxwell, Lorentz, Michelson, Stokes, Miller, Lenard, később Jánossy és még sokan mások.
Csak te, Einstein, és Erdős Attila, meg az energétikus fizikusok szerint lehetséges hullámterjedés a semmiben.
"Az elméletemben, ... semmi helye nincs egy fényközvetítö közegnek."
Akkor Einstein téves elméletét követed. Ő azzal kezdte, hogy a fényközvetítő közeget kitagadta a fizikából. Erre épült a relativitáselmélete és a fotonelmélete.
Ha te is ezen az úton akarsz járni, akkor soha nem fogsz új fizikát csinálni.
Gyula, hagy már abba ezt a gyerekes "te ùgy sem tudnád Maxwell angol írásait olvasni" szöveget, mert én olvastam Maxwell elméletét. De úgy látom te nem.
Maxwell az éterre építette az egész elméletét. Csak nem tudott mechanikus étermodellt alkotni, mert a fényközeg nem mechanikus (nem részecskékből álló) közeg.
Egyébként a Michelson-Morley kísérlet is eredetileg az ő ötlete volt, aminek a célja éppen a Föld sebességének a kimutatása volt az éterben.
Te szuperlovas, te ùgy sem tudnád Maxwell angol írásait olvasni és képleteit megérteni, még ha nagyon akarnád sem.
Maxwell a kísérletek eredménye alapján egy mezö elméletét alkotott, amit abban az idöben alig értett meg valaki. Késöbb, amikor át lett téve az invariáns megfogalmazásra a Minkowski térben, akkor kitisztult a megértése a c-vel terjedö nem-konzervatív mezönek, de Einstein mégsem értette meg.
Bízom a jelenlévők realitásérzékében, és ezáltal abban, hogy akinek nem inge, nem veszi magára.
Természetesen abban is bízom, hogy egy "senkiházinak" vélt valaki nagyot tud alkotni.
Természetesen tudom, hogy azért van egy mainstream nyomás is. Ez mindig generációs probléma is.
Természetesen, aki jobb humort tud, az mutassa is meg, milyen is az.
Természetesen pl. Ernst Stahl is sokat gúnyolódott a flogiszton elméletének népszerűsítése folyamán, s végül is nem ő lett a nyerő (a nyerőt meg lefejezték).
Természetesen engem is érdekel, hogy milyen lesz a jövő fizikája, de az is, hogy hol jelennek meg személyiségzavarral küzdő, ám értékes kreatív egyének, akik nélkül a világ nem haladna előre.
Ezen a hozzászólásom azonban nem gúny, hanem a keserű valóság.
"James Clerk Maxwell developed a model to explain electric and magnetic phenomena using the aether, a model that led to what are now called Maxwell's equations and the understanding that light is an electromagnetic wave."
